SG.hu·
Franciaország törvényben tiltja az illegális letöltést
A szenátusi szavazással a francia parlament elfogadta az illegális internetes letöltést tiltó kormánypárti törvényjavaslatot.
Az óriási vitát kiváltó tervezet értelmében Franciaország az első ország, ahol a világhálós kalózok internethez jutását 2010 januárjától 2-12 hónapra is felfüggeszthetik, büntetésként viszont továbbra is fizetniük kell az előfizetési díjat. A végszavazással lezárult a tervezetről október óta húzódó, nagy port kavart parlamenti és társadalmi vita, amelynek során a törvényhozás áprilisban először visszadobta a javaslatot.
Az újabb szenátusi szavazáson a jelenlévők nagy többsége 189 igennel 14 nem ellenében fogadta el a javaslatot. A kormánypárti és a centrista szenátorok támogatták a tervezetet, az ellenzéki szocialisták és a kommunisták viszont nem vettek részt a szavazáson. Előző este a nemzetgyűlésben a képviselők 296 szavazattal 233 ellenében hagyták jóvá a szöveget, de 44 kormánypárti képviselő nem támogatta a törvényjavaslatot.
A francia kormány szándékai szerint fokozatos szankcionálással lesznek sújthatók azok, akik illegálisan töltenek le kulturális tartalmakat, így zenét és filmeket a világhálóról. A művek internetes terjesztésére és jogvédelemére létrehozandó hatóság (HADOPI) a kalózpéldányokat letöltőket először e-mailben figyelmezteti majd arra, hogy tiltott dolgot csinálnak. Ha az internetező ennek ellenére folytatja a kalózkodást, a testület egy második e-mailben, azt követően pedig ajánlott levélben ismétli meg a figyelmeztetést. Negyedik lépésben pedig - legalább egyéves kalózkodás után - az internet-hozzáférés felfüggesztése következik.
Az ellenzők elsősorban a szabadság- és a személyiségi jogok megsértését kifogásolták az intézkedésekben, hiszen a szankciót megelőzően se vádemelésnek, se ítéletnek, se védekezésnek nincsen helye. Emellett az internetes hozzáférés lekapcsolása azért okozhat problémát, mert csak a letöltésre használt gép azonosítható, de a felhasználó személye nem. Az ellenzők szerint az sem bizonyítható, hogy a represszióval a szerzők valóban több szerzői jogból származó jövedelemhez jutnak majd.
Az ellenzéki szocialisták már jelezték, hogy az államtanácshoz fordulnak a törvény hatályon kívül helyezése érdekében. Viviane Reding, az Európai Bizottság információs társadalomért és médiaügyekért felelős tagja szerdán úgy vélte, hogy a francia törvény nem ellenkezik az uniós joggal, annak ellenére, hogy szerinte "politikailag nem tetszetős". Az Európai Parlament a múlt héten fogadta el azt a javaslatot, amely szerint az internetezők alapvető szabadságjogai nem korlátozhatók igazságügyi szervek előzetes hozzájárulása nélkül. A francia törvény a szankciókról való döntésjogot az új internetes hatóság, a HADOPI jogkörébe utalja.
Az óriási vitát kiváltó tervezet értelmében Franciaország az első ország, ahol a világhálós kalózok internethez jutását 2010 januárjától 2-12 hónapra is felfüggeszthetik, büntetésként viszont továbbra is fizetniük kell az előfizetési díjat. A végszavazással lezárult a tervezetről október óta húzódó, nagy port kavart parlamenti és társadalmi vita, amelynek során a törvényhozás áprilisban először visszadobta a javaslatot.
Az újabb szenátusi szavazáson a jelenlévők nagy többsége 189 igennel 14 nem ellenében fogadta el a javaslatot. A kormánypárti és a centrista szenátorok támogatták a tervezetet, az ellenzéki szocialisták és a kommunisták viszont nem vettek részt a szavazáson. Előző este a nemzetgyűlésben a képviselők 296 szavazattal 233 ellenében hagyták jóvá a szöveget, de 44 kormánypárti képviselő nem támogatta a törvényjavaslatot.
A francia kormány szándékai szerint fokozatos szankcionálással lesznek sújthatók azok, akik illegálisan töltenek le kulturális tartalmakat, így zenét és filmeket a világhálóról. A művek internetes terjesztésére és jogvédelemére létrehozandó hatóság (HADOPI) a kalózpéldányokat letöltőket először e-mailben figyelmezteti majd arra, hogy tiltott dolgot csinálnak. Ha az internetező ennek ellenére folytatja a kalózkodást, a testület egy második e-mailben, azt követően pedig ajánlott levélben ismétli meg a figyelmeztetést. Negyedik lépésben pedig - legalább egyéves kalózkodás után - az internet-hozzáférés felfüggesztése következik.
Az ellenzők elsősorban a szabadság- és a személyiségi jogok megsértését kifogásolták az intézkedésekben, hiszen a szankciót megelőzően se vádemelésnek, se ítéletnek, se védekezésnek nincsen helye. Emellett az internetes hozzáférés lekapcsolása azért okozhat problémát, mert csak a letöltésre használt gép azonosítható, de a felhasználó személye nem. Az ellenzők szerint az sem bizonyítható, hogy a represszióval a szerzők valóban több szerzői jogból származó jövedelemhez jutnak majd.
Az ellenzéki szocialisták már jelezték, hogy az államtanácshoz fordulnak a törvény hatályon kívül helyezése érdekében. Viviane Reding, az Európai Bizottság információs társadalomért és médiaügyekért felelős tagja szerdán úgy vélte, hogy a francia törvény nem ellenkezik az uniós joggal, annak ellenére, hogy szerinte "politikailag nem tetszetős". Az Európai Parlament a múlt héten fogadta el azt a javaslatot, amely szerint az internetezők alapvető szabadságjogai nem korlátozhatók igazságügyi szervek előzetes hozzájárulása nélkül. A francia törvény a szankciókról való döntésjogot az új internetes hatóság, a HADOPI jogkörébe utalja.