Berta Sándor
Külföldieknek is lehetne De-Mail címük
Komoly változtatásokat tervez a szövetségi e-mail rendszerről szóló eredeti tervezetben a német kormány. Ugyan a kabinet a 82 oldalas állásfoglalásában visszautasította a Bundesrat korábbi kritikáit, azonban bizonyos területeken mégis módosítaná az eredeti elképzeléseket.
A legfontosabb újítások egyike, hogy az elvileg 2010-től elérhető De-Mail szövetségi elektronikus levelezőrendszer akár külföldi állampolgárok számára is hozzáférhető lenne, ő is kaphatnának például De-Mail címet és postafiókot. Ennek az az egyetlen feltétele, hogy az illető személyazonosságát száz százalékos biztonsággal meg lehessen állapítani. A megoldás különösen a Németországban dolgozó vendégmunkásoknak lenne hasznos, akik így a hivatali ügyeiket az eddiginél könnyebben és egyszerűbben oldhatnák meg. A tervek között szerepel az is, hogy a De-Mailt kompatibilissé tennék más európai uniós tagországok hasonló szolgáltatásaival és így biztosítanának egyfajta az államhatárokon való virtuális hivatali átjárhatóságot.
A német kormány cáfolta, hogy az új rendszer nem kompatibilis az Európai Unió szolgáltatásokra vonatkozó irányelvével és a saját Secure Access to Federated E-Justice/E-Government (SAFE) nevű online programjával. Az indoklás szerint, mivel a technikai megvalósítás a világszerte bevált e-mail technológián alapul, így az új hálózat integrációja akár a nemzeti, akár a külföldi infrastruktúrákba egyszerűen megoldható.
A kabinet leszögezte ugyanakkor, hogy a De-Mail egy lehetőség, amely minden állampolgár számára elérhető, a regisztráció és a használat azonban senkinek sem kötelező. A kormány ragaszkodik az álnév funkcióhoz is, ez tehát biztosan megmarad a végleges szövetségi elektronikus levelezőrendszerben.
A Bundesratban idén márciusban komoly tiltakozást váltott ki az elektronikus kormányzati honlapok és az azokhoz szorosan kapcsolódó szövetségi e-mail rendszer létrehozásáról szóló tervezet. A testület többek között biztonsági kockázatokat fogalmazott meg és attól tartott, hogy a rendszer a felhasználók számára átláthatatlan lesz. A De-Mail létrehozásának ötlete egyébként tavaly októberben merült fel Németországban és a német kormány februárban fogadta el az új rendszerről szóló előterjesztést.
A legfontosabb újítások egyike, hogy az elvileg 2010-től elérhető De-Mail szövetségi elektronikus levelezőrendszer akár külföldi állampolgárok számára is hozzáférhető lenne, ő is kaphatnának például De-Mail címet és postafiókot. Ennek az az egyetlen feltétele, hogy az illető személyazonosságát száz százalékos biztonsággal meg lehessen állapítani. A megoldás különösen a Németországban dolgozó vendégmunkásoknak lenne hasznos, akik így a hivatali ügyeiket az eddiginél könnyebben és egyszerűbben oldhatnák meg. A tervek között szerepel az is, hogy a De-Mailt kompatibilissé tennék más európai uniós tagországok hasonló szolgáltatásaival és így biztosítanának egyfajta az államhatárokon való virtuális hivatali átjárhatóságot.
A német kormány cáfolta, hogy az új rendszer nem kompatibilis az Európai Unió szolgáltatásokra vonatkozó irányelvével és a saját Secure Access to Federated E-Justice/E-Government (SAFE) nevű online programjával. Az indoklás szerint, mivel a technikai megvalósítás a világszerte bevált e-mail technológián alapul, így az új hálózat integrációja akár a nemzeti, akár a külföldi infrastruktúrákba egyszerűen megoldható.
A kabinet leszögezte ugyanakkor, hogy a De-Mail egy lehetőség, amely minden állampolgár számára elérhető, a regisztráció és a használat azonban senkinek sem kötelező. A kormány ragaszkodik az álnév funkcióhoz is, ez tehát biztosan megmarad a végleges szövetségi elektronikus levelezőrendszerben.
A Bundesratban idén márciusban komoly tiltakozást váltott ki az elektronikus kormányzati honlapok és az azokhoz szorosan kapcsolódó szövetségi e-mail rendszer létrehozásáról szóló tervezet. A testület többek között biztonsági kockázatokat fogalmazott meg és attól tartott, hogy a rendszer a felhasználók számára átláthatatlan lesz. A De-Mail létrehozásának ötlete egyébként tavaly októberben merült fel Németországban és a német kormány februárban fogadta el az új rendszerről szóló előterjesztést.