MTI
Megállapodás az uniós távközlési reformokról
Közös álláspontra jutottak az Európai Unió tagországainak távközlési ügyekért felelős miniszterei csütörtökön az ágazat reformjáról, amelynek célja a verseny növelése, a fogyasztók jobb és olcsóbb kiszolgálása - jelentette be az EU francia elnöksége.
A brüsszeli találkozón elért megállapodás azonban jelentősen eltér az Európai Parlament nemrégiben kialakított álláspontjától, és mivel a két intézmény közösen dönt a témában, még hosszas egyeztetések várhatók a végleges egyezmény létrejötte előtt. Brüsszeli várakozások szerint a végső döntésre aligha lehet számítani jövő tavasz előtt. Csepi Lajos, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium szakállamtitkára a találkozó után tartott sajtótájékoztatón méltatta, hogy "nagy viták után, de sikerült egy konszenzusos anyagot kialakítani". Hozzátette, hogy az ülésen három ország tartózkodott, és az Európai Bizottság sem értett egyet a megállapodással.
Mind a tagországok, mind az EP álláspontja kevésbé radikális, mint az Európai Bizottság eredeti tervei, így például egyikük sem kíván uniós távközlési szuperhatóságot létrehozni, ellentétben Viviane Reding biztossal. De míg a parlament felállítana egy kisebb jogosítványú testületet, a tagországok a nemzeti hatóságok közti együttműködés fokozását is elegendőnek tartják e célra. A brüsszeli találkozón a miniszterek ezért egy tanácsadó jellegű intézet felállítása mellett tették le voksukat. Mint a sajtótájékoztatón elhangzott, ez az álláspont Magyarország számára is "vállalható".
Reding szerette volna kiterjeszteni a brüsszeli bizottság vétójogát is, ezt a törekvést azonban már az EP is jelentősen tompította, a tagállamok pedig csupán azt tennék lehetővé, hogy a szóban forgó esetekben a nemzeti hatóságok figyelembe vegyék a végrehajtó testület és az említett tanácsadó testület véleményét. A spektrumkezelésben, a felszabaduló új hullámhosszok elosztásában a bizottság uniós koordinációt tartott volna helyesnek, de a tagországok ragaszkodtak ahhoz, hogy ez a kérdés maradjon nemzeti hatáskörben. Számos elemében mindazonáltal közel van, vagy egyezik is az uniós intézmények álláspontja. Ilyen például, hogy a nemzeti hatóságoknak - ha más eszközök már nem bizonyultak eredményesnek - joguk van kötelezni a vezető szolgáltatókat, hogy hálózatukat más versenytársakkal is osszák meg.
Csepi Lajos felhívta a figyelmet a fogyasztók érdekeit az eddigieknél határozottabban védeni hivatott intézkedésekre. Ezek közül kiemelte az ártájékoztatással összefüggő információk átláthatóbb megjelenését, a fogyatékkal élő felhasználók számára az elektronikus hírközléshez való hozzáférés garantálását, az egy nap alatti szolgáltatásváltást, a segélyhívó szolgáltatások elérhetőségének javítását, a szolgáltatások minimális minőségének javítását, a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságok szorosabb együttműködését, az adatvédelem szigorítását, a kéretlen elektronikus levelek elleni fellépés fokozását.
A szakállamtitkár a csütörtöki találkozóval kapcsolatban azt is megemlítette: minden hozzászólásból kicsengett az a gondolat, hogy az Európát és a világot sújtó pénzügyi, gazdasági válságból, ha van egyáltalán kitörési pont, az a távközlés lehet.
A brüsszeli találkozón elért megállapodás azonban jelentősen eltér az Európai Parlament nemrégiben kialakított álláspontjától, és mivel a két intézmény közösen dönt a témában, még hosszas egyeztetések várhatók a végleges egyezmény létrejötte előtt. Brüsszeli várakozások szerint a végső döntésre aligha lehet számítani jövő tavasz előtt. Csepi Lajos, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium szakállamtitkára a találkozó után tartott sajtótájékoztatón méltatta, hogy "nagy viták után, de sikerült egy konszenzusos anyagot kialakítani". Hozzátette, hogy az ülésen három ország tartózkodott, és az Európai Bizottság sem értett egyet a megállapodással.
Mind a tagországok, mind az EP álláspontja kevésbé radikális, mint az Európai Bizottság eredeti tervei, így például egyikük sem kíván uniós távközlési szuperhatóságot létrehozni, ellentétben Viviane Reding biztossal. De míg a parlament felállítana egy kisebb jogosítványú testületet, a tagországok a nemzeti hatóságok közti együttműködés fokozását is elegendőnek tartják e célra. A brüsszeli találkozón a miniszterek ezért egy tanácsadó jellegű intézet felállítása mellett tették le voksukat. Mint a sajtótájékoztatón elhangzott, ez az álláspont Magyarország számára is "vállalható".
Reding szerette volna kiterjeszteni a brüsszeli bizottság vétójogát is, ezt a törekvést azonban már az EP is jelentősen tompította, a tagállamok pedig csupán azt tennék lehetővé, hogy a szóban forgó esetekben a nemzeti hatóságok figyelembe vegyék a végrehajtó testület és az említett tanácsadó testület véleményét. A spektrumkezelésben, a felszabaduló új hullámhosszok elosztásában a bizottság uniós koordinációt tartott volna helyesnek, de a tagországok ragaszkodtak ahhoz, hogy ez a kérdés maradjon nemzeti hatáskörben. Számos elemében mindazonáltal közel van, vagy egyezik is az uniós intézmények álláspontja. Ilyen például, hogy a nemzeti hatóságoknak - ha más eszközök már nem bizonyultak eredményesnek - joguk van kötelezni a vezető szolgáltatókat, hogy hálózatukat más versenytársakkal is osszák meg.
Csepi Lajos felhívta a figyelmet a fogyasztók érdekeit az eddigieknél határozottabban védeni hivatott intézkedésekre. Ezek közül kiemelte az ártájékoztatással összefüggő információk átláthatóbb megjelenését, a fogyatékkal élő felhasználók számára az elektronikus hírközléshez való hozzáférés garantálását, az egy nap alatti szolgáltatásváltást, a segélyhívó szolgáltatások elérhetőségének javítását, a szolgáltatások minimális minőségének javítását, a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságok szorosabb együttműködését, az adatvédelem szigorítását, a kéretlen elektronikus levelek elleni fellépés fokozását.
A szakállamtitkár a csütörtöki találkozóval kapcsolatban azt is megemlítette: minden hozzászólásból kicsengett az a gondolat, hogy az Európát és a világot sújtó pénzügyi, gazdasági válságból, ha van egyáltalán kitörési pont, az a távközlés lehet.