MTI
Zsír előadás a turbó generációról
A fiatal magyar fogyasztókról, a fiatalok nyelvhasználatáról rendeztek konferenciát a Magyar Telekom székházában.
Az eseményen neves szakemberek, többek között a Magyar Telekom, a GfK Hungária, a Music Television, a Converse, a Bravo, a Google és az Est Media Group munkatársai mondták el a fiatalok elérése közben szerzett tapasztalataikat. Az Értjük-e, miről beszélnek a fiatalok? alcímet viselő konferencia egyik előadója gyors, és tömör választ adott a kérdésre: nem. Sas István reklámszakember, pszichológus a "turbógenerációt" mutatta be, azaz azokat a fiatalokat, akik a reklámokat alakítják.
A reklámszakember szerint a 3-6 év közötti kisgyermekeket védeni kell az ártalmas befolyástól, hiszen ez a korosztály még nem tud különbséget tenni média és valóság között. A 6-12 éveseket segíteni kell, hogy megtanulják mit jelent a reklámból jövő információ. A 12-18 éves korosztályt pedig figyelni érdemes, hiszen ők diktálnak. "A turbógeneráció másképp appercipiál, disztingvál és szocializálódik. Értjük miről beszélnek? Nem" - tette hozzá Sas István. Példának szlengeket sorolt fel: király, sirály, kúl, állat, zsír, beteg - mindezeket a fiatalok használják arra, ha valami jó, nagyon jó. A szlengek sorrendje is fontos, hiszen fokozatot jelöl.
A beteg az a legjobb. Olyasmit is jelent, hogy a megszokottól annyira eltérő, szokatlan, hogy már jó. Erre is láthatott példát a közönség. Egy reklámfilmet mutatott az előadó, amelyben egy fiatal lány érzékien megnyal egy kanalat, majd más konyhai eszközöket is, utána bevonul a fürdőszobába és megízleli a vécéülőkét és a vécécsészét is. Sas István megkérdezte a jelenlévőket mire tippelnek, miről szól a reklám. A válaszok között felmerült, hogy talán fertőtlenítőszerről, esetleg óvszerről, mire kiderült, hogy egy szállodaláncról szól, amely a legtisztábbnak hirdeti magát. Állítólag ez az egyik internetről legtöbbször letöltött reklám, amit a fiatalok "betegnek", azaz igen jónak tartanak.
Az előadáson számos érdekes, színes, sokszor szórakoztató reklámfilmet láthattak a jelenlévők és rádöbbenhettek: reklámeltérítés folyik, ma már a fogyasztó is beleszól a marketingbe. Ezt támasztotta alá a következő előadás is. Illés Csaba, a Ringier-Bauer Teen Network főszerkesztője szerint a mai fiatalok sok mindenben különböznek a 20 évvel ezelőtti tiniktől. Kitárult számukra a világ, megváltozott a kommunikáció, egyszerűbben hozzájutnak dolgokhoz és korábban válnak felnőtté. Egy 11 éves olvasójuk például megmutatta, mi lapul a táskájában. A legnagyobb természetességgel beszélt arról, hogy bankkártyája van, amely a digitális fényképezőgép, az mp3-lejátszó és a mobiltelefon mellett lapul. Hozzá kell tenni, hogy az átlag fiatalokra nem ez a jellemző, de mindenképpen jelzi, hogy ez a generáció életstílusával, kedvenc márkáival, zenéivel, médiahasználati szokásaival igenis meghatározó preferenciák nyomán fogyaszt.
Az eseményen neves szakemberek, többek között a Magyar Telekom, a GfK Hungária, a Music Television, a Converse, a Bravo, a Google és az Est Media Group munkatársai mondták el a fiatalok elérése közben szerzett tapasztalataikat. Az Értjük-e, miről beszélnek a fiatalok? alcímet viselő konferencia egyik előadója gyors, és tömör választ adott a kérdésre: nem. Sas István reklámszakember, pszichológus a "turbógenerációt" mutatta be, azaz azokat a fiatalokat, akik a reklámokat alakítják.
A reklámszakember szerint a 3-6 év közötti kisgyermekeket védeni kell az ártalmas befolyástól, hiszen ez a korosztály még nem tud különbséget tenni média és valóság között. A 6-12 éveseket segíteni kell, hogy megtanulják mit jelent a reklámból jövő információ. A 12-18 éves korosztályt pedig figyelni érdemes, hiszen ők diktálnak. "A turbógeneráció másképp appercipiál, disztingvál és szocializálódik. Értjük miről beszélnek? Nem" - tette hozzá Sas István. Példának szlengeket sorolt fel: király, sirály, kúl, állat, zsír, beteg - mindezeket a fiatalok használják arra, ha valami jó, nagyon jó. A szlengek sorrendje is fontos, hiszen fokozatot jelöl.
A beteg az a legjobb. Olyasmit is jelent, hogy a megszokottól annyira eltérő, szokatlan, hogy már jó. Erre is láthatott példát a közönség. Egy reklámfilmet mutatott az előadó, amelyben egy fiatal lány érzékien megnyal egy kanalat, majd más konyhai eszközöket is, utána bevonul a fürdőszobába és megízleli a vécéülőkét és a vécécsészét is. Sas István megkérdezte a jelenlévőket mire tippelnek, miről szól a reklám. A válaszok között felmerült, hogy talán fertőtlenítőszerről, esetleg óvszerről, mire kiderült, hogy egy szállodaláncról szól, amely a legtisztábbnak hirdeti magát. Állítólag ez az egyik internetről legtöbbször letöltött reklám, amit a fiatalok "betegnek", azaz igen jónak tartanak.
Az előadáson számos érdekes, színes, sokszor szórakoztató reklámfilmet láthattak a jelenlévők és rádöbbenhettek: reklámeltérítés folyik, ma már a fogyasztó is beleszól a marketingbe. Ezt támasztotta alá a következő előadás is. Illés Csaba, a Ringier-Bauer Teen Network főszerkesztője szerint a mai fiatalok sok mindenben különböznek a 20 évvel ezelőtti tiniktől. Kitárult számukra a világ, megváltozott a kommunikáció, egyszerűbben hozzájutnak dolgokhoz és korábban válnak felnőtté. Egy 11 éves olvasójuk például megmutatta, mi lapul a táskájában. A legnagyobb természetességgel beszélt arról, hogy bankkártyája van, amely a digitális fényképezőgép, az mp3-lejátszó és a mobiltelefon mellett lapul. Hozzá kell tenni, hogy az átlag fiatalokra nem ez a jellemző, de mindenképpen jelzi, hogy ez a generáció életstílusával, kedvenc márkáival, zenéivel, médiahasználati szokásaival igenis meghatározó preferenciák nyomán fogyaszt.
