SG.hu·
Kiadják a NASA-hackert
Igazán rájár a rúd Gary McKinnonra, hiszen az Európai Emberi Jogi Bíróság is úgy döntött, hogy a brit hatóságok kiadhatják az Egyesült Államoknak.
A csütörtökön hozott ítéletében a bíróság elutasította a NASA-hackerként ismertté vált 42 éves férfi kérését, miszerint a testület akadályozza meg az USA-nak való kiadatását. Karen Todner, McKinnon ügyvédje elmondta, hogy a kiadatásra a következő két hétben kerül sor.
Érdekesség, hogy a bíróság augusztus közepén még megtiltotta Nagy-Britanniának a kiadatást, mondván: még vizsgálják a hacker beadványát. Azonban úgy tűnik, az ügy végére pont került.
A világhálón csak Solóként ismert McKinnont az Egyesült Államok minden idők legveszélyesebb számítógépes hackerének minősítette, miután 950 jelszót tört fel és 2001-ben, illetve 2002-ben illetéktelenül behatolt az amerikai hadsereg, a haditengerészet, a légierő, a védelmi minisztérium és a NASA összesen 97 számítógépébe.
Az USA-ban a 42 éves férfit nemes egyszerűséggel szabotázzsal vádolják, a kiszabható maximális börtönbüntetés: 70 év, a büntetés helyszíne pedig a nem éppen kényelméről híres Guantanamó. A hacker azzal indokolta tetteit, hogy kíváncsi volt és új információkat keresett az UFO-król.
Eközben azonban az amerikai vádak szerint kitörölte egy haditengerészeti támaszpont elektronikus rendszeréből a lőszerkészletre vonatkozó adatokat. Az így okozott kár elérte a 700 000 dollárt és McKinnon a tettével egy időre meg is bénította a rendszert. "Védencem egy olyan országban fog az igazságszolgáltatás elé állni és minden bizonnyal börtönbe vonulni, több ezer kilométerre a családjától, ahová soha nem tette be a lábát. Ráadásul az Asperger-szindrómát is azonosították nála. Érthető, hogy az ítélet kihirdetése után teljesen a padlóra került" - közölte Karen Todner.
McKinnon korábban elutasította az amerikai hatóságok ajánlatát, hogy önként adja fel magát és így megúszhatja az ügyet 4 év börtönbüntetéssel. Ehelyett pereskedett. Miután az Egyesült Királyságban a Five Law Lords nevű testület a számára kedvezőtlen döntéssel megnyitotta az utat a kiadatása felé, utolsó lehetőségként az Európai Emberi Jogi Bírósághoz fordult.
A csütörtökön hozott ítéletében a bíróság elutasította a NASA-hackerként ismertté vált 42 éves férfi kérését, miszerint a testület akadályozza meg az USA-nak való kiadatását. Karen Todner, McKinnon ügyvédje elmondta, hogy a kiadatásra a következő két hétben kerül sor.
Érdekesség, hogy a bíróság augusztus közepén még megtiltotta Nagy-Britanniának a kiadatást, mondván: még vizsgálják a hacker beadványát. Azonban úgy tűnik, az ügy végére pont került.
A világhálón csak Solóként ismert McKinnont az Egyesült Államok minden idők legveszélyesebb számítógépes hackerének minősítette, miután 950 jelszót tört fel és 2001-ben, illetve 2002-ben illetéktelenül behatolt az amerikai hadsereg, a haditengerészet, a légierő, a védelmi minisztérium és a NASA összesen 97 számítógépébe. Az USA-ban a 42 éves férfit nemes egyszerűséggel szabotázzsal vádolják, a kiszabható maximális börtönbüntetés: 70 év, a büntetés helyszíne pedig a nem éppen kényelméről híres Guantanamó. A hacker azzal indokolta tetteit, hogy kíváncsi volt és új információkat keresett az UFO-król.
Eközben azonban az amerikai vádak szerint kitörölte egy haditengerészeti támaszpont elektronikus rendszeréből a lőszerkészletre vonatkozó adatokat. Az így okozott kár elérte a 700 000 dollárt és McKinnon a tettével egy időre meg is bénította a rendszert. "Védencem egy olyan országban fog az igazságszolgáltatás elé állni és minden bizonnyal börtönbe vonulni, több ezer kilométerre a családjától, ahová soha nem tette be a lábát. Ráadásul az Asperger-szindrómát is azonosították nála. Érthető, hogy az ítélet kihirdetése után teljesen a padlóra került" - közölte Karen Todner.
McKinnon korábban elutasította az amerikai hatóságok ajánlatát, hogy önként adja fel magát és így megúszhatja az ügyet 4 év börtönbüntetéssel. Ehelyett pereskedett. Miután az Egyesült Királyságban a Five Law Lords nevű testület a számára kedvezőtlen döntéssel megnyitotta az utat a kiadatása felé, utolsó lehetőségként az Európai Emberi Jogi Bírósághoz fordult.