Berta Sándor
Új európai uniós irányelv a spam ellen
Egységesítené a kéretlen elektronikus reklámlevelek elleni harcot az Európai Unió és ehhez már ki is dolgoztak egy irányelvet. A távközlési cégekre jelentési kötelezettséget rónának adatvesztés esetén.
A jövőben a telefontársaságoknak és az internetszolgáltatóknak jelenteniük kellene minden adatkiszivárgást, azonban az új rendelet az online banki és a webkettes szolgáltatásokat kínáló cégekre nem vonatkozna. Az Európai Tanács múlt hét csütörtöki és pénteki ülésein az új irányelv az E-Privacy nevet kapta. A tagországok miniszterei foglalkoztak ugyan Peter Hustinx és a nemzeti adatvédelmi biztosokat tömörítő Artikel 29 csoport ajánlásaival, azonban érdemben nem túl sok javaslatukat vették figyelembe.
A legnagyobb vitát a módosítócsomag 4-es és a 13-as pontja váltotta ki. Előbbi szabályozná a távközlési cégek jelentési kötelezettségeit és minden olyan eseményre vonatkozna, amelyeknél fennáll az ügyfelek személyes adatainak illetéktelenek kezébe kerülése. A 13-as pont a spam elleni egységes harccal foglalkozik és a jelenlegihez képest egyszerűsítené az internetszolgáltatók, a cégek és a szervezetek számára a spammerek elleni harcot. Ahhoz, hogy az EU komolyan fel tudjon lépni a spam ellen, viszont nem ártana konzultálni a spamszűrőket fejlesztő cégekkel sem és új közös stratégiákat kidolgozni. Ezenkívül az embereket elektronikus levelekkel, faxokkal és telefonhívásokkal zaklató vállalatok elleni fellépést is hatékonyabbá akarja tenni az Európai Unió.
A legnagyobb ellenkezést és többek között Peter Hustinx európai uniós adatvédelmi biztos bírálatát az váltotta ki, hogy a tervekkel ellentétben az online banki szolgáltatókra a 4-es pont nem vonatkozna, holott az adathalászok miatt a banki ügyeiket rendszeresen interneten intéző személyeket egyre komolyabb veszélyek fenyegetik. Ráadásul az elmúlt években számos banki adatkiszivárgási ügy borzolta a kedélyeket, tehát ez a kivételezés valóban nem túl logikus. A változtatásokat a jelenlegi formájában öt ország - Németország, Svédország, Írország, Dánia és Görögország - ellenzi, különböző okokból.
A jövőben a telefontársaságoknak és az internetszolgáltatóknak jelenteniük kellene minden adatkiszivárgást, azonban az új rendelet az online banki és a webkettes szolgáltatásokat kínáló cégekre nem vonatkozna. Az Európai Tanács múlt hét csütörtöki és pénteki ülésein az új irányelv az E-Privacy nevet kapta. A tagországok miniszterei foglalkoztak ugyan Peter Hustinx és a nemzeti adatvédelmi biztosokat tömörítő Artikel 29 csoport ajánlásaival, azonban érdemben nem túl sok javaslatukat vették figyelembe.
A legnagyobb vitát a módosítócsomag 4-es és a 13-as pontja váltotta ki. Előbbi szabályozná a távközlési cégek jelentési kötelezettségeit és minden olyan eseményre vonatkozna, amelyeknél fennáll az ügyfelek személyes adatainak illetéktelenek kezébe kerülése. A 13-as pont a spam elleni egységes harccal foglalkozik és a jelenlegihez képest egyszerűsítené az internetszolgáltatók, a cégek és a szervezetek számára a spammerek elleni harcot. Ahhoz, hogy az EU komolyan fel tudjon lépni a spam ellen, viszont nem ártana konzultálni a spamszűrőket fejlesztő cégekkel sem és új közös stratégiákat kidolgozni. Ezenkívül az embereket elektronikus levelekkel, faxokkal és telefonhívásokkal zaklató vállalatok elleni fellépést is hatékonyabbá akarja tenni az Európai Unió.
A legnagyobb ellenkezést és többek között Peter Hustinx európai uniós adatvédelmi biztos bírálatát az váltotta ki, hogy a tervekkel ellentétben az online banki szolgáltatókra a 4-es pont nem vonatkozna, holott az adathalászok miatt a banki ügyeiket rendszeresen interneten intéző személyeket egyre komolyabb veszélyek fenyegetik. Ráadásul az elmúlt években számos banki adatkiszivárgási ügy borzolta a kedélyeket, tehát ez a kivételezés valóban nem túl logikus. A változtatásokat a jelenlegi formájában öt ország - Németország, Svédország, Írország, Dánia és Görögország - ellenzi, különböző okokból.