A mobiltelefonok igen magas és folyamatosan emelkedő penetrációjával párhuzamosan egyre ritkábban használják a telefonfülkéket, ugyanakkor az ügyfelek egy része továbbra is igényli ezt a szolgáltatást.

A lakosság egy része ugyanis sem vezetékes, sem mobiltelefonnal nem rendelkezik. Más esetben előfordulhatnak problémák a mobilkészülékkel: a Magyar Telekom felmérései szerint az ügyfelek közel fele ilyen szituációkban telefonál nyilvános készülékről. A nyilvános telefonokat továbbra is szívesen használják a külföldiek, elsősorban természetesen az idegenforgalmi szempontból kiemelt területeken. (Az utcai érmés készülékek forint-, mellett euróérmék kezelésére is alkalmasak.)

A forgalom alakulása a helyszíntől és a készülék típusától függően komoly különbségeket mutat. Nagyságrendi eltérés van például egy belvárosi készülék és egy kieső területen működő állomás forgalma között. A típusok közti eltérést jelzi, hogy amíg egy érmés készüléken havonta átlagosan közel három órát, addig a kártyás készülékeken kevesebb mint egy órát beszélnek a Magyar Telekom ügyfelei.

A közterületi készülékek számát folyamatosan az igényekhez igazítják. A Magyar Telekomnak törvényi kötelezettsége ezer lakosonként egy nyilvános állomást működtetni, illetve ennél kisebb lélekszámú település esetén pedig helységenként egyet. A vállalat szerint túlteljesítik ezt a kötelezettségüket, ám arra kényszerülnek, hogy az alacsony forgalmú, csekély kihasználtságú, veszteségesen üzemelő nyilvános állomások számát csökkentsék. A nagyobb léptékű leszerelések - az európai távközlési szolgáltatókhoz hasonlóan - az ezredforduló után kezdődtek meg.