Berta Sándor
Tovább dagad a német megfigyelési botrány
Újabb részletek szivárogtak ki a Bundesnachrichtendienst (BND) egyik akciójáról. A német újságírók csak véletlenül kerültek a képbe, a BND egy "nagyobb halra" vadászott.
A ddp német hírügynökség értesülései szerint a titkosszolgálat akciójának célpontja nem Susanne Koelbl riportert, hanem Amin Farhang afgán ipari és kereskedelmi miniszter volt. Koelbl csupán azért került képbe, mert kapcsolatot tartott a politikussal.
Az NDS afgán titkosszolgálat birtokába jutott információkból kiderült, hogy Farhangot azért hallgatták le és ellenőrizték, mert azzal gyanúsították, hogy kapcsolatban állt a tálibokkal. Nos tény, hogy a miniszter részt vett az Afganisztánban fogva tartott német férfi, Harald K. kiszabadítását célzó tárgyalásokon. A BND egyébként az akció során egy trójait csempészett Farhang számítógépének merevlemezére és így gyűjtött adatokat. A megfigyelésből a miniszter semmit sem vett észre. A politikus felháborodott a hír hallatán, de visszautasította a vádat, hogy együttműködött volna a tálibokkal. Farhang kifogásolta, hogy eddig sem a BND, sem pedig a német kormány nem kért tőle elnézést.
"Annak az abszurd hazugságnak köszönhetően, hogy kettős ügynök vagyok, veszélybe került a saját és a családom élete. Ez példátlan botrány. Akár már holnap lelőhetnek az utcán. Úgy vélem, nem csak a merevlemezem tartalmát rögzítették, de lehallgathatták a telefonjaimat és az e-mailjeimet is" - nyilatkozta a miniszter.
Az ügynek egyébként már most vannak következményei. Vizsgálatot indítottak a BND-nél, ahol várhatóan felelősségre vonják Ernst Uhrlau, a szervezet igazgatójának irodavezetőjét, a megfigyelési részleg vezetőjét és egy további munkatársat is. Ezenkívül a Der Spiegel is jelezte, hogy nem hagyja annyiban a dolgot és kezdeményezi az ügy büntető- és alkotmányjogi kivizsgálását.
Az afgán kormány várhatóan szintén válaszlépésekre készül, de Hamid Karzai elnök nem szeretné elmérgesíteni a viszonyt Berlinnel. Kabul hivatalosan egyelőre csak a csalódottságának adott hangot, azonban Rangin Dadfar Spanta afgán külügyminiszter a Financial Times Deutschland című lapnak kijelentette, hogy a téma a német kormánnyal a következő napokban folytatott tárgyalásokon mindenképpen szóba kerül majd.
A botrány néhány nappal ezelőtt robbant ki, amikor Ernst Uhrlau, a BND vezetője a német parlament ellenőrzőbizottsága (PKG) előtt elismerte, hogy 2006 június 7. és november 29. között a BND megfigyelte és rögzítette Susanne Koelbl-nek, a Der Spiegel tudósítójának afganisztáni politikusokkal folytatott elektronikus levelezését. Később kiderült, hogy tavaly számos Afganisztánban dolgozó német újságíró, például a ZDF korábbi munkatársa, Ulrich Tilgner jutott a riporternő sorsára.
A ddp német hírügynökség értesülései szerint a titkosszolgálat akciójának célpontja nem Susanne Koelbl riportert, hanem Amin Farhang afgán ipari és kereskedelmi miniszter volt. Koelbl csupán azért került képbe, mert kapcsolatot tartott a politikussal.
Az NDS afgán titkosszolgálat birtokába jutott információkból kiderült, hogy Farhangot azért hallgatták le és ellenőrizték, mert azzal gyanúsították, hogy kapcsolatban állt a tálibokkal. Nos tény, hogy a miniszter részt vett az Afganisztánban fogva tartott német férfi, Harald K. kiszabadítását célzó tárgyalásokon. A BND egyébként az akció során egy trójait csempészett Farhang számítógépének merevlemezére és így gyűjtött adatokat. A megfigyelésből a miniszter semmit sem vett észre. A politikus felháborodott a hír hallatán, de visszautasította a vádat, hogy együttműködött volna a tálibokkal. Farhang kifogásolta, hogy eddig sem a BND, sem pedig a német kormány nem kért tőle elnézést.
"Annak az abszurd hazugságnak köszönhetően, hogy kettős ügynök vagyok, veszélybe került a saját és a családom élete. Ez példátlan botrány. Akár már holnap lelőhetnek az utcán. Úgy vélem, nem csak a merevlemezem tartalmát rögzítették, de lehallgathatták a telefonjaimat és az e-mailjeimet is" - nyilatkozta a miniszter.Az ügynek egyébként már most vannak következményei. Vizsgálatot indítottak a BND-nél, ahol várhatóan felelősségre vonják Ernst Uhrlau, a szervezet igazgatójának irodavezetőjét, a megfigyelési részleg vezetőjét és egy további munkatársat is. Ezenkívül a Der Spiegel is jelezte, hogy nem hagyja annyiban a dolgot és kezdeményezi az ügy büntető- és alkotmányjogi kivizsgálását.
Az afgán kormány várhatóan szintén válaszlépésekre készül, de Hamid Karzai elnök nem szeretné elmérgesíteni a viszonyt Berlinnel. Kabul hivatalosan egyelőre csak a csalódottságának adott hangot, azonban Rangin Dadfar Spanta afgán külügyminiszter a Financial Times Deutschland című lapnak kijelentette, hogy a téma a német kormánnyal a következő napokban folytatott tárgyalásokon mindenképpen szóba kerül majd.
A botrány néhány nappal ezelőtt robbant ki, amikor Ernst Uhrlau, a BND vezetője a német parlament ellenőrzőbizottsága (PKG) előtt elismerte, hogy 2006 június 7. és november 29. között a BND megfigyelte és rögzítette Susanne Koelbl-nek, a Der Spiegel tudósítójának afganisztáni politikusokkal folytatott elektronikus levelezését. Később kiderült, hogy tavaly számos Afganisztánban dolgozó német újságíró, például a ZDF korábbi munkatársa, Ulrich Tilgner jutott a riporternő sorsára.