A német kormány csütörtökön felszólította a Nokia konszern vezetőségét: adjon magyarázatot arra, hogy miért döntött bochumi mobiltelefon-üzemének Romániába történő áthelyezéséről.

A Deutschlandfunk rádióállomás által ismertetett közlemény nem tett említést Magyarországról, noha a Nokia korábbi bejelentése szerint az üzemet az év közepén Romániába és Magyarországra helyezik át. A kabinet közleménye azt követően látott napvilágot, hogy a finn cég szóvivője Helsinkiben korábban bejelentette: nem kíván tárgyalni az üzem további, bochumi működtetéséről. A Michael Glos konzervatív gazdasági miniszter nevében megfogalmazott állásfoglalás ugyanakkor magyarázatot követelt, s haladéktalan tárgyalásokat sürgetett.

A parlament délelőtti ülésén a képviselők pártállástól függetlenül - a jobboldaltól a baloldalig teljes egyetértésben - elítélték a Nokia döntését. Hermann Otto Solms, a Bundestag szabaddemokrata alelnöke egyebek között azt hangoztatta: a Nokia-ügy bizonyítja, hogy az állami támogatások rendszere teljesen helytelen. A finn távközlési cég az elmúlt években a szövetségi, illetve a tartományi hatóságoktól mintegy 90 millió euro támogatáshoz jutott, amit most a német fél visszakövetel. Ezt azonban a Nokia a leghatározottabban visszautasította. A támogatás fejében egyébként a Nokia vállalta, hogy az üzemben 2856 munkahelyet létesít, ez azonban német vélemény szerint nem történt meg. A finn cég elleni vádak olyan élesek voltak, hogy több konzervatív képviselő is egyszerűen támogatási csalással vádolta a finn céget.

Tárgyalásokat kezdeményezett a Nokiával Jürgen Rüttgers, az érintett Észak-Rajna-Vesztfália tartomány miniszterelnöke, de ezt a cég vezetése csütörtök délután visszautasította. Arja Suominen szavai szerint: a bezárásról született döntés "igen alaposan átgondolt". Előzőleg Rüttgers egy nyilatkozatban kijelentette: a német fél kompromisszumos ajánlatot kíván tenni a Nokiának, vállalva a termelési költségek csökkentését. Rüttgers egyebek között arról tett említést, hogy készek lennének a munkabér-költségeket "a magyarországi szintre" leszállítani. A tartományi miniszterelnök a szövetségi kormány segítségét kérte.


Jürgen Rüttgers Bochumban
A tartományi gazdasági minisztérium szóvivője még szerda délután közölte, hogy állandó kapcsolatban állnak a Nokiával. Hangoztatta ugyanakkor, hogy kapcsolatba léptek az Európai Bizottsággal is annak megállapítására, hogy a bezárás, illetve a termelés áthelyezése uniós támogatási pénzek bevonásával történik-e. Ezt időközben José Manuel Barroso bizottsági elnök a leghatározottabban cáfolta. Barroso az ilyen jellegű kifizetések lehetőségét "elfogadhatatlannak" nevezte, ugyanakkor Németországot figyelmeztette: "Ha üzemeket Finnországból Németországba helyezhetnek át, azt is lehetővé kell tenni, hogy gyárak Németországból Romániába költözzenek." Végül is a munkahelyek az EU-n belül maradnak - hangoztatta a bizottsági elnök.

Közben Németországban mind több az olyan hang, amely a helyzetet visszafordíthatatlannak tartja. Martin Schulz, az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójának német vezetője egy rádiónyilatkozatban úgy vélte: kevés a remény a tárgyalásokra, illetve arra, hogy a Nokia megváltoztatja döntését. Schulz szerint azt "a kapitalizmus farkastörvényei", illetve merően nyereségmegfontolások diktálták. Szerda késő délután több száz szakszervezeti aktivista blokád alá vonta a Nokia bochumi üzemének be-, illetve kijáratait. A Nokia alkalmazottait szolidaritásukról biztosították több más szakma képviselői is.


Közben a bochumi üzemben az alkalmazottak ismét felvették a munkát. További tiltakozó megmozdulásokat egyelőre nem terveznek, az üzemi tanács vezetője, Gisela Achenbach szerint ugyanis a politikai erőfeszítések sikerében bíznak. A Nokia döntése több mint 4000 németországi munkahelyet fenyeget, köztük a bochumi üzem jelenlegi 2300 alkalmazottjáét, valamint mintegy 2000 beszállító, továbbá úgynevezett kölcsönmunkás munkahelyét.

"Tanácstalanság Bochumban" címmel részletes tudósításban számolt be a helyzetről a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ). A tekintélyes konzervatív napilap külön keretes írásban ismertette a magyarországi helyzetet, kiemelve: Magyarország a rendszerváltozás óta sikerrel csábította a külföldi vállalatokat. A magyar bruttó nemzeti termék több mint a felét időközben külföldi vállalatok állítják elő - írta az újság, hangsúlyozva: a németországi vállalatoknak ebben kiemelkedő szerepük van, a külföldi közvetlen beruházások egyharmadát német vállalatok hajtották végre.

A FAZ a legfontosabb magyarországi támogatási lehetőségek között említette az európai uniós alapok mellett a kis- és középvállalati beruházásokhoz kötött adókedvezményeket, valamint nagyberuházások támogatását a kormány egyedi döntései alapján. A Német-Magyar Kereskedelmi és Ipari Kamara adatai szerint az ilyen egyedi támogatásokra 2003 óta nyílik mód több mint 10 millió eurót meghaladó beruházások esetén. Ilyen esetekben - mint a lap írta - egyszeri, nem visszafizetendő támogatásról van szó, továbbá beruházási adókedvezményről, valamint képzési támogatásról.


Az újság a gazdasági minisztérium adataira hivatkozva a továbbiakban beszámolt arról, hogy 2004 és 2006 között összesen több mint három tucat nagyberuházás támogatására került sor. Az ezek révén létrejött munkahelyek száma 19 ezer volt, a beruházások összértéke pedig 2,6 millió eurót tett ki. Végül a FAZ ismertette az adókedvezmények különböző formáit, s utalt arra: mindezen túl különleges hitel- és egyéb különleges konstrukciókat is kínálnak a külföldi beruházóknak Magyarországon.

Hasonló - keretben elhelyezett - tudósításban ismertette az újság a romániai helyzetet is, "Románia - olcsó, de korrupt" címet adva a beszámolónak. Az újság utalt arra, hogy Romániában rendkívül erőteljes a gazdasági növekedés,s az elkövetkező két évben is hasonló ütem várható. A FAZ tudósított arról is, hogy Bukarest az EU-ba történt belépése óta jelentős korszerűsítési támogatásokhoz jutott, s 2008-ban pedig az uniótól mintegy 3 milliárd euróhoz jut.

A FAZ a beruházási döntések esetében a még mindig alacsony bérszintet meghatározónak nevezte, ugyanakkor hozzátetette: a legalacsonyabb bérek tekintetében már régóta nem Románia áll az első helyen. Az újság szerint különösen a külföldi beruházók számára korábban vonzó cipő- és textiliparban emelkedtek időközben a bérek olyan mértékben, hogy számos üzem Ukrajnába vagy a távol-keleti térségbe helyezte át telephelyét. Románia legnagyobb problémái között a lap a hatalommal való visszaélést, a korrupciót, valamint az igazságszolgáltatás és a közigazgatás területén történő visszaéléseket említette.