Napi Online
A szlovén rivális felvásárlására készül a Magyar Telekom
Magyarország történetében valószínűleg a legnagyobb értékű határon átnyúló akvizícióra készül a Magyar Telekom, amennyiben benyújtja kötelező érvényű ajánlatát a Telekom Slovenije privatizációs pályázatán. A két cég remekül ki tudná használni a szinergiákból fakadó előnyöket - nyilatkozta Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom elnök-vezérigazgatója.
Szlovén sajtóhírek szerint mintegy fél tucat vállalkozás vesz részt a Telekom Slovenije privatizációs pályázatán, köztük a Deutsche Telekom két - magyar, illetve horvát - leányvállalata. Úgy tudjuk, hogy január elején a kötelező ajánlatot e két cég közül már csak az egyik nyújtja be. Ez a Magyar Telekom lesz? - Más cég nevében nem tudok nyilatkozni, részben azért, mert bár mindkét társaság a DT többségi tulajdonában van, mégis független cégekről van szó, amelyek igazgatósága majd meghozza az ezzel kapcsolatos döntését. Tehát a mi igazgatóságunk is mérlegelni fogja, hogy teszünk-e ajánlatot vagy sem, az első változat esetén pedig azt is, hogy az mekkora összegről szól. A döntést pedig annak alapján hozza meg az igazgatóság, hogy mi szolgálja legjobban a részvényesek érdekeit.
Mikor várható a döntés?
- Várhatóan idén, de nincs konkrét határidő, akár az utolsó pillanatban is megszülethet. Jelenleg keményen dolgozunk azon, hogy a január 4-ei beadási határidőig ajánlatot tehessünk.
Miért olyan fontos a Magyar Telekom számára ez a piac?
- A magyar vállalathoz képest a szlovén cég piaca ideális méretűnek tekinthető. Emellett a két társaság több ponton is jól illeszkedik egymáshoz, vagyis jól ki tudnánk egészíteni egymást, és élni tudnánk a szinergiák nyújtotta előnyökkel. Emellett a Telekom Slovenije is élvezné a DT- csoporthoz tartozás előnyeit, például a roamingszolgáltatás vagy a különböző beszerzések terén.
Mi jellemzi a szlovén távközlési piacot?
- Fejlett piacról van szó, bár néhány különbség azért van a magyar és a szlovén piac között. Technológia szempontból például ők valamelyest előbbre járnak, verseny szempontból viszont mi vagyunk tapasztaltabbak. Tehát mindketten hozzá tudnánk tenni valamit egy közös tevékenységhez.
A szlovén piacon mely üzletágban vannak növekedési lehetőségek?
- A hagyományos vezetékes hangpiaci szolgáltatás csökkenőben van, a mobilpiac viszont további növekedést rejthet még magában, és a szélessáv is igen népszerű. Mindezeken túl különös értéket látunk abban, hogy a Telekom Slovenije rendkívül aktív a délkelet-európai régióban, leányvállalatai révén ugyanis több országban jelen van, ahogy mi is ott vagyunk a térségben. Ha pedig a két vállalkozást össze tudjuk illeszteni, akkor ez tovább erősíti cégeik erőfeszítéseit a régióban. Ez tehát további növekedési lehetőségeket rejt magában.
Hogyan árazzák a szlovén céget?
- A privatizációs eljárás miatt az összegről természetesen nem tudok beszélni, de arról talán igen, hogy miként értékeljük a céget. Az előzetes, már benyújtott ajánlatunk még nem épülhetett részletes információra. Azóta viszont igyekeztünk minél több információt begyűjteni, vizsgáltuk a trendeket, betekinthettünk az adatszobába, így most már részletes információnk van a múltról, sőt a cég jövővel kapcsolatos elképzeléseiről is. Ezek alapján tudjuk kialakítani azt a discounted cash flow modellt, ami végül az értékelés alapjául szolgál majd. Információink szerint egyébként ez lenne valószínűleg Magyarország történetében a legnagyobb értékű határon átnyúló akvizíció.
Milyen forrásból finanszíroznák a vásárlást?
- Alapvetően hitelből. A sikeres privatizáció eredményeként mindkét cég a DT-csoport tagja lenne, s a mérethatékonyságból fakadó előnyöket jobban ki tudnánk használni, így tehát nem létszámgazdálkodással kellene megalapoznunk a sikeres működést. Ez alapvetően különbözik egy pénzügyi befektető szemléletétől, amely akár a cég jelentős mértékű eladósításával is igyekszik mielőbb realizálni a befektetett tőkéjének hozamát. Mi - hátunk mögött a DT erejével - nem kényszerülnénk erre. A szakmai tapasztalataink mellett az is előnyünk lehet a többi pályázóval szemben, hogy szlovén lapértesülések szerint mi vagyunk az egyetlen uniós tagországból érkező szakmai vevőjelölt.
Az említett hitelfelvétel nem adósítaná-e el mértéktelenül a cégeket?
- Az előbbiek okán tehát sem a szlovén céget, sem pedig a Magyar Telekomot nem hozná ilyen helyzetbe.
A 2006 óta a ljubljanai tőzsdén lévő szlovén távközlési társaság 74,1 százalékos állami tulajdonban van. A mostani privatizációs eljárás során a cég 49,1 százalékos részvénycsomagját kívánják értékesíteni. Van-e a pályázatban opciós lehetőség további részvényhányad megszerzésére?
- A titoktartási nyilatkozatunk miatt nem beszéhetek a pályázati kiírás tartalmáról, de az a szándékunk, hogy valamilyen formában kontrollt szerezzünk a cég fölött.
Az elhíresült montenegrói történet nem vethet-e árnyat a vásárlási szándékukra? - Szerintem épp fordítva, ez előnyt jelenthet nekünk. Az elmúlt két évben ugyanis erősödtek a belső kontrolljaink, a kétéves kálváriánknak is "köszönhetően" a korábbiakhoz képest sokkal átláthatóbb vállalattá váltunk, ezt két, a közelmúltban kapott elismerésünk (Legtranszparensebb magyar tőzsdei cég, Üzleti etikai díj) - mint egyfajta igazolás - is alátámasztja. A vizsgálatok tehát erősítettek bennünket. Az üzleti viszonyainkra pedig semmilyen hatással nem volt az eljárás, "csupán" a költségeit kellett elszenvednünk.
Még ma is tart a vizsgálat. Mikor zárulhat le?
- Erre nem tudok válszolni.
Egy esetleges sikeres szereplés a szlovén tenderen miként befolyásolná a Magyar Telekom osztalékfizetését?
- A befektetőknek és az elemzőknek is elmondtuk, hogy az akvizíció hatással lehet az osztalék mértékére. Természetesen nem tudom pontosan megmondani, hogy milyen mértékben, de elképzelhető, hogy csökken az osztalék mértéke, elképzelésünk szerint viszont nem fog teljesen eltűnni. Osztalékpolitikánk első mondata egyébként úgy hangzik, hogy a cég abszolút prioritása az értékteremtő akvizíciók végrehajtása.
A vásárlás rövid vagy középtávon hogyan befolyásolhatja a Magyar Telekom tőzsdei árfolyamát?
- Az a célunk, hogy értékteremtő lépéseket tegyünk, s ezeknek megfelelő időtávon belül tükröződniük kell a részvényárfolyamban is. Olyat nem vásárolunk, ami részvényeseink számára nem teremt értéket.
Szlovén sajtóhírek szerint mintegy fél tucat vállalkozás vesz részt a Telekom Slovenije privatizációs pályázatán, köztük a Deutsche Telekom két - magyar, illetve horvát - leányvállalata. Úgy tudjuk, hogy január elején a kötelező ajánlatot e két cég közül már csak az egyik nyújtja be. Ez a Magyar Telekom lesz? - Más cég nevében nem tudok nyilatkozni, részben azért, mert bár mindkét társaság a DT többségi tulajdonában van, mégis független cégekről van szó, amelyek igazgatósága majd meghozza az ezzel kapcsolatos döntését. Tehát a mi igazgatóságunk is mérlegelni fogja, hogy teszünk-e ajánlatot vagy sem, az első változat esetén pedig azt is, hogy az mekkora összegről szól. A döntést pedig annak alapján hozza meg az igazgatóság, hogy mi szolgálja legjobban a részvényesek érdekeit.
Mikor várható a döntés?
- Várhatóan idén, de nincs konkrét határidő, akár az utolsó pillanatban is megszülethet. Jelenleg keményen dolgozunk azon, hogy a január 4-ei beadási határidőig ajánlatot tehessünk.
Miért olyan fontos a Magyar Telekom számára ez a piac?
- A magyar vállalathoz képest a szlovén cég piaca ideális méretűnek tekinthető. Emellett a két társaság több ponton is jól illeszkedik egymáshoz, vagyis jól ki tudnánk egészíteni egymást, és élni tudnánk a szinergiák nyújtotta előnyökkel. Emellett a Telekom Slovenije is élvezné a DT- csoporthoz tartozás előnyeit, például a roamingszolgáltatás vagy a különböző beszerzések terén.
Mi jellemzi a szlovén távközlési piacot?
- Fejlett piacról van szó, bár néhány különbség azért van a magyar és a szlovén piac között. Technológia szempontból például ők valamelyest előbbre járnak, verseny szempontból viszont mi vagyunk tapasztaltabbak. Tehát mindketten hozzá tudnánk tenni valamit egy közös tevékenységhez.
A szlovén piacon mely üzletágban vannak növekedési lehetőségek?
- A hagyományos vezetékes hangpiaci szolgáltatás csökkenőben van, a mobilpiac viszont további növekedést rejthet még magában, és a szélessáv is igen népszerű. Mindezeken túl különös értéket látunk abban, hogy a Telekom Slovenije rendkívül aktív a délkelet-európai régióban, leányvállalatai révén ugyanis több országban jelen van, ahogy mi is ott vagyunk a térségben. Ha pedig a két vállalkozást össze tudjuk illeszteni, akkor ez tovább erősíti cégeik erőfeszítéseit a régióban. Ez tehát további növekedési lehetőségeket rejt magában.
Hogyan árazzák a szlovén céget?
- A privatizációs eljárás miatt az összegről természetesen nem tudok beszélni, de arról talán igen, hogy miként értékeljük a céget. Az előzetes, már benyújtott ajánlatunk még nem épülhetett részletes információra. Azóta viszont igyekeztünk minél több információt begyűjteni, vizsgáltuk a trendeket, betekinthettünk az adatszobába, így most már részletes információnk van a múltról, sőt a cég jövővel kapcsolatos elképzeléseiről is. Ezek alapján tudjuk kialakítani azt a discounted cash flow modellt, ami végül az értékelés alapjául szolgál majd. Információink szerint egyébként ez lenne valószínűleg Magyarország történetében a legnagyobb értékű határon átnyúló akvizíció.
Milyen forrásból finanszíroznák a vásárlást?
- Alapvetően hitelből. A sikeres privatizáció eredményeként mindkét cég a DT-csoport tagja lenne, s a mérethatékonyságból fakadó előnyöket jobban ki tudnánk használni, így tehát nem létszámgazdálkodással kellene megalapoznunk a sikeres működést. Ez alapvetően különbözik egy pénzügyi befektető szemléletétől, amely akár a cég jelentős mértékű eladósításával is igyekszik mielőbb realizálni a befektetett tőkéjének hozamát. Mi - hátunk mögött a DT erejével - nem kényszerülnénk erre. A szakmai tapasztalataink mellett az is előnyünk lehet a többi pályázóval szemben, hogy szlovén lapértesülések szerint mi vagyunk az egyetlen uniós tagországból érkező szakmai vevőjelölt.
Az említett hitelfelvétel nem adósítaná-e el mértéktelenül a cégeket?
- Az előbbiek okán tehát sem a szlovén céget, sem pedig a Magyar Telekomot nem hozná ilyen helyzetbe.
A 2006 óta a ljubljanai tőzsdén lévő szlovén távközlési társaság 74,1 százalékos állami tulajdonban van. A mostani privatizációs eljárás során a cég 49,1 százalékos részvénycsomagját kívánják értékesíteni. Van-e a pályázatban opciós lehetőség további részvényhányad megszerzésére?
- A titoktartási nyilatkozatunk miatt nem beszéhetek a pályázati kiírás tartalmáról, de az a szándékunk, hogy valamilyen formában kontrollt szerezzünk a cég fölött.
Az elhíresült montenegrói történet nem vethet-e árnyat a vásárlási szándékukra? - Szerintem épp fordítva, ez előnyt jelenthet nekünk. Az elmúlt két évben ugyanis erősödtek a belső kontrolljaink, a kétéves kálváriánknak is "köszönhetően" a korábbiakhoz képest sokkal átláthatóbb vállalattá váltunk, ezt két, a közelmúltban kapott elismerésünk (Legtranszparensebb magyar tőzsdei cég, Üzleti etikai díj) - mint egyfajta igazolás - is alátámasztja. A vizsgálatok tehát erősítettek bennünket. Az üzleti viszonyainkra pedig semmilyen hatással nem volt az eljárás, "csupán" a költségeit kellett elszenvednünk.
Még ma is tart a vizsgálat. Mikor zárulhat le?
- Erre nem tudok válszolni.
Egy esetleges sikeres szereplés a szlovén tenderen miként befolyásolná a Magyar Telekom osztalékfizetését?
- A befektetőknek és az elemzőknek is elmondtuk, hogy az akvizíció hatással lehet az osztalék mértékére. Természetesen nem tudom pontosan megmondani, hogy milyen mértékben, de elképzelhető, hogy csökken az osztalék mértéke, elképzelésünk szerint viszont nem fog teljesen eltűnni. Osztalékpolitikánk első mondata egyébként úgy hangzik, hogy a cég abszolút prioritása az értékteremtő akvizíciók végrehajtása.
A vásárlás rövid vagy középtávon hogyan befolyásolhatja a Magyar Telekom tőzsdei árfolyamát?
- Az a célunk, hogy értékteremtő lépéseket tegyünk, s ezeknek megfelelő időtávon belül tükröződniük kell a részvényárfolyamban is. Olyat nem vásárolunk, ami részvényeseink számára nem teremt értéket.