MTI
Hatalmas IT-fejlesztési forrásokhoz juthatunk
Minden korábbinál nagyobb fejlesztési pénzekhez juthatnak az új kelet-európai EU-tagállamok információ- és kommunikáció-technológiai (ICT) szektorai az idei évtől esedékes uniós strukturális folyósításokból, áll az Economist Intelligence Unit (EIU) Londonban kiadott átfogó elemzésében, amely szerint Magyarország a legjobban teljesítők között van a térségben a strukturális EU-juttatások lehívásában.
A világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdaságelemző és előrejelző házának 16 oldalas felmérése szerint - amelynek összeállításában az Intel és a Microsoft is részt vett - az első hullámban felvett nyolc kelet-európai tagállam az első két évben a rendelkezésre álló uniós pénzeknek átlagosan mintegy a negyedét tudta felvenni, mivel a cégek és a kormányok a folyósításokhoz csatolt előírások és követelmények bonyolult rendszerével küszködtek.
Az idén kezdődött új EU-költségvetési időszakban azonban ezzel együtt is komoly ok van a derűlátásra: a térségbeli hatóságok "kemény munkát végeztek" azoknak az okoknak a felszámolására, amelyek miatt a 2004-2006-os időszakban ilyen alacsony volt a felhasználási arány. A tavalyi év végére a nyolcak átlagában 30 százalék körüli szintre emelkedett a lehívási arány, jóllehet nagyon sok minden egyedül 2006-ban, annak is az utolsó hónapjaiban történt ebben az ügyben, áll az EIU elemzésében.
Az összeállításhoz fűzött grafikus kimutatás szerint Magyarországé volt tavaly a nyolc térségi uniós tagállam közül a második legjobb felhasználási arány, a 2004-2006-ra járó összegek mintegy 32 százalékának tényleges lehívásával, az egy évvel korábbi, ennél tíz százalékponttal alacsonyabb arány után. Magyarországot csak Szlovénia előzi meg ebben a sorrendben, 35 százalékhoz közeli aránnyal; az utolsó Lengyelország, ahol a 2006. szeptemberi állapot alapján a felhasználási arány még mindig nem érte el a 25 százalékot.
A londoni elemző cég adatai szerint az EU a 2007-2013-as költségvetési időszakban 175,4 milliárd euró strukturális juttatásban részesíti az idén Romániával és Bulgáriával kiegészült kelet-európai EU-térséget. A teljes összegen belül Magyarországnak 25,3 milliárd euró jut, lakosonként 2561 euró, ami piaci árfolyamon számolva az erre az időszakra várt GDP-érték 3,9 százaléka.
Az EIU elemzése szerint az elmúlt néhány év "kijózanító tapasztalatokat" hozott azon térségbeli információ- és kommunikáció-technológiai cégeknek, amelyek hasznot reméltek az uniós folyósításokból. Az EU-csatlakozás erősítette ugyan a magánvállalati szektor növekedését és az általa végrehajtott korszerűsítési beruházásokat, a nagyszabású IT-fejlesztésekre fordított közkiadások alig növekedtek, legalábbis az EU-folyósításokból biztosan nem. Ennek részben a rövid időkeret volt az oka, és az ebből eredő nyomás a pénzek gyors kiosztására, így a tagországok inkább út- és egyéb infrastrukturális beruházásokra költöttek, semmint bonyolultabb technológiai erőfeszítésekre, áll az EIU elemzésében.
Miután azonban most már több pénz áll rendelkezésre, a hozzáférési eljárási rendszer is finomodott, és a figyelem is inkább a versenyképességre összpontosul, a londoni elemző cég szerint valószínű, hogy az új tagállamok ICT-szektora jelentős fellendülésen megy keresztül 2007-2013-ban.
A 2000-ben indult Lisszaboni Program, amelynek célja az EU-t a világ legversenyképesebb térségévé tenni 2010-ig, az első öt évben szegényes eredményeket hozott, ezért a brüsszeli bizottság a program megújítását javasolta. Az új program központi pillére az újítások segítése és az információs társadalom fejlesztése, és az EU egyébként is azt várja el a tagországoktól, hogy a kiosztott pénzek 65-70 százalékát növekedési és állásteremtő programokra használják. Így e pénzek zöme óhatatlanul is az ICT-infrastruktúra fejlesztésébe, vagy az ICT-szektorhoz hasonló, magas növekedésű iparágakba áramlik, áll az EIU kedden Londonban kiadott előrejelzésében.
Az elemzés megemlíti, hogy a magyar gazdaságfejlesztési program keretében, amely erősen a technológiai alapú, cégszintű termelékenységjavításra összpontosít, 2007-2013 között mintegy 2,8 milliárd euró finanszírozást folyósítanak, amelynek hivatalos várakozások szerint 5-10 százaléka az ICT-szektorhoz kapcsolódó javaslatokra jut.
A világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdaságelemző és előrejelző házának 16 oldalas felmérése szerint - amelynek összeállításában az Intel és a Microsoft is részt vett - az első hullámban felvett nyolc kelet-európai tagállam az első két évben a rendelkezésre álló uniós pénzeknek átlagosan mintegy a negyedét tudta felvenni, mivel a cégek és a kormányok a folyósításokhoz csatolt előírások és követelmények bonyolult rendszerével küszködtek.
Az idén kezdődött új EU-költségvetési időszakban azonban ezzel együtt is komoly ok van a derűlátásra: a térségbeli hatóságok "kemény munkát végeztek" azoknak az okoknak a felszámolására, amelyek miatt a 2004-2006-os időszakban ilyen alacsony volt a felhasználási arány. A tavalyi év végére a nyolcak átlagában 30 százalék körüli szintre emelkedett a lehívási arány, jóllehet nagyon sok minden egyedül 2006-ban, annak is az utolsó hónapjaiban történt ebben az ügyben, áll az EIU elemzésében.
Az összeállításhoz fűzött grafikus kimutatás szerint Magyarországé volt tavaly a nyolc térségi uniós tagállam közül a második legjobb felhasználási arány, a 2004-2006-ra járó összegek mintegy 32 százalékának tényleges lehívásával, az egy évvel korábbi, ennél tíz százalékponttal alacsonyabb arány után. Magyarországot csak Szlovénia előzi meg ebben a sorrendben, 35 százalékhoz közeli aránnyal; az utolsó Lengyelország, ahol a 2006. szeptemberi állapot alapján a felhasználási arány még mindig nem érte el a 25 százalékot.
A londoni elemző cég adatai szerint az EU a 2007-2013-as költségvetési időszakban 175,4 milliárd euró strukturális juttatásban részesíti az idén Romániával és Bulgáriával kiegészült kelet-európai EU-térséget. A teljes összegen belül Magyarországnak 25,3 milliárd euró jut, lakosonként 2561 euró, ami piaci árfolyamon számolva az erre az időszakra várt GDP-érték 3,9 százaléka.
Az EIU elemzése szerint az elmúlt néhány év "kijózanító tapasztalatokat" hozott azon térségbeli információ- és kommunikáció-technológiai cégeknek, amelyek hasznot reméltek az uniós folyósításokból. Az EU-csatlakozás erősítette ugyan a magánvállalati szektor növekedését és az általa végrehajtott korszerűsítési beruházásokat, a nagyszabású IT-fejlesztésekre fordított közkiadások alig növekedtek, legalábbis az EU-folyósításokból biztosan nem. Ennek részben a rövid időkeret volt az oka, és az ebből eredő nyomás a pénzek gyors kiosztására, így a tagországok inkább út- és egyéb infrastrukturális beruházásokra költöttek, semmint bonyolultabb technológiai erőfeszítésekre, áll az EIU elemzésében.
Miután azonban most már több pénz áll rendelkezésre, a hozzáférési eljárási rendszer is finomodott, és a figyelem is inkább a versenyképességre összpontosul, a londoni elemző cég szerint valószínű, hogy az új tagállamok ICT-szektora jelentős fellendülésen megy keresztül 2007-2013-ban.
A 2000-ben indult Lisszaboni Program, amelynek célja az EU-t a világ legversenyképesebb térségévé tenni 2010-ig, az első öt évben szegényes eredményeket hozott, ezért a brüsszeli bizottság a program megújítását javasolta. Az új program központi pillére az újítások segítése és az információs társadalom fejlesztése, és az EU egyébként is azt várja el a tagországoktól, hogy a kiosztott pénzek 65-70 százalékát növekedési és állásteremtő programokra használják. Így e pénzek zöme óhatatlanul is az ICT-infrastruktúra fejlesztésébe, vagy az ICT-szektorhoz hasonló, magas növekedésű iparágakba áramlik, áll az EIU kedden Londonban kiadott előrejelzésében.
Az elemzés megemlíti, hogy a magyar gazdaságfejlesztési program keretében, amely erősen a technológiai alapú, cégszintű termelékenységjavításra összpontosít, 2007-2013 között mintegy 2,8 milliárd euró finanszírozást folyósítanak, amelynek hivatalos várakozások szerint 5-10 százaléka az ICT-szektorhoz kapcsolódó javaslatokra jut.