SG.hu
Nem tervezi IT kiadásait a közszféra
A közszféra szervezeteinek többsége az előző évhez hasonlóan továbbra sem tervezi előre IT-kiadásait, az intézmények informatikai ráfordításaikat jellemzően saját erőből finanszírozzák.
Az informatikai kiadások tudatos tervezése az IT-szervezeten belüli szerepének és fontosságának, valamint az adott intézmény racionális gazdálkodásának is egyfajta mutatója. A BellResearch a Magyar Infokommunikációs Jelentésben részletesen feltérképezte a hazai költségvetési szféra informatikai ráfordításainak tervezési gyakorlatát, illetve az ilyen irányú költések összetételét és változását.
A felmérés eredményei szerint a költségvetési forrásokból gazdálkodó magyarországi intézmények negyedénél-ötödénél készült informatikai büdzsé írott formában, ez a szervezetek több mint felénél tételesen részletezi a tervezett források és IT-kiadások nagyságát és összetételét. Az intézményi szektor további egytizede pedig nem foglalja össze ugyan egységes, írott formában az informatikai költségvetés keretszámait, de hozzávetőlegesen tisztában van azzal, hogy mekkora összeget fordíthat informatikára.
Összességében tehát a költségvetési szektorban a szervezetek kétharmada [67 száza-léka] semmilyen formában nem tervezi éves informatikai ráfordításait - emelik ki a BellResearch elemzői. A számokat az Infokommunikációs Jelentés egy évvel korábbi eredményeivel egybevetve tisztán látható, hogy a költség-tervezési tudatosság a teljes intézményi szektort tekintve nem javult, sőt kis mértékben romlott: az IT-költéseiket bármilyen módon tervező szervezetek aránya hozzávetőleg 5 százalékkal csökkent.
Az informatikai költségvetés összeállításának gyakorlata a központi költségvetési intézmények körében tekinthető a leginkább formalizáltnak: minden második szervezet írásban, mintegy 36 százalékuk tételesen, további 11 százalékuk pedig egyéb módon tervezi előre a forrásokat és a kiadásokat.
Az IT-büdzsé tervezését illetően az általános központi közigazgatás szervezetei a legtudatosabbak, itt az "egyáltalán nem tervezők" aránya mintegy 14 százalékra tehető, míg az informatikai ráfordításaikat ugyancsak az átlagosnál jóval nagyobb arányban tervező fekvőbeteg-ellátó, illetve felsőfokú oktatási intézmények 63, illetve 66 százaléka irányozza elő éves kiadásait valamilyen formában.Ezzel szemben azonban az alapfokú oktatásban és a szociális ellátásban a szervezetek csupán egynegyede [26 százaléka] határozza meg előzetesen az IT-re fordítandó éves keretösszeget.
Az IT-büdzsé kialakítása többnyire [az intézmények 72 százalékánál] házon belül történik, ami az előző évhez képest közel 10 százalékkal kisebb hányadot jelent. Minden tizedik szervezetnél a felettes, illetve a felügyeletet ellátó intézmény készíti el az informatikai költségvetést - ez a megoldás főként az egészségügyben és az oktatásban tekinthető elterjedtnek. Mintegy 16 százalékra - a tavalyi hányad kétszeresére - tehető az IT-ráfordításaikat a felettes intézménnyel közösen tervező szervezetek aránya, ezzel az eljárással kiemelten az oktatásban [itt az intézmények 33 százalékánál] találkozhatunk.
Az informatikai kiadások tudatos tervezése az IT-szervezeten belüli szerepének és fontosságának, valamint az adott intézmény racionális gazdálkodásának is egyfajta mutatója. A BellResearch a Magyar Infokommunikációs Jelentésben részletesen feltérképezte a hazai költségvetési szféra informatikai ráfordításainak tervezési gyakorlatát, illetve az ilyen irányú költések összetételét és változását.
A felmérés eredményei szerint a költségvetési forrásokból gazdálkodó magyarországi intézmények negyedénél-ötödénél készült informatikai büdzsé írott formában, ez a szervezetek több mint felénél tételesen részletezi a tervezett források és IT-kiadások nagyságát és összetételét. Az intézményi szektor további egytizede pedig nem foglalja össze ugyan egységes, írott formában az informatikai költségvetés keretszámait, de hozzávetőlegesen tisztában van azzal, hogy mekkora összeget fordíthat informatikára.
Összességében tehát a költségvetési szektorban a szervezetek kétharmada [67 száza-léka] semmilyen formában nem tervezi éves informatikai ráfordításait - emelik ki a BellResearch elemzői. A számokat az Infokommunikációs Jelentés egy évvel korábbi eredményeivel egybevetve tisztán látható, hogy a költség-tervezési tudatosság a teljes intézményi szektort tekintve nem javult, sőt kis mértékben romlott: az IT-költéseiket bármilyen módon tervező szervezetek aránya hozzávetőleg 5 százalékkal csökkent.
Az informatikai költségvetés összeállításának gyakorlata a központi költségvetési intézmények körében tekinthető a leginkább formalizáltnak: minden második szervezet írásban, mintegy 36 százalékuk tételesen, további 11 százalékuk pedig egyéb módon tervezi előre a forrásokat és a kiadásokat.
Az IT-büdzsé tervezését illetően az általános központi közigazgatás szervezetei a legtudatosabbak, itt az "egyáltalán nem tervezők" aránya mintegy 14 százalékra tehető, míg az informatikai ráfordításaikat ugyancsak az átlagosnál jóval nagyobb arányban tervező fekvőbeteg-ellátó, illetve felsőfokú oktatási intézmények 63, illetve 66 százaléka irányozza elő éves kiadásait valamilyen formában.Ezzel szemben azonban az alapfokú oktatásban és a szociális ellátásban a szervezetek csupán egynegyede [26 százaléka] határozza meg előzetesen az IT-re fordítandó éves keretösszeget.
Az IT-büdzsé kialakítása többnyire [az intézmények 72 százalékánál] házon belül történik, ami az előző évhez képest közel 10 százalékkal kisebb hányadot jelent. Minden tizedik szervezetnél a felettes, illetve a felügyeletet ellátó intézmény készíti el az informatikai költségvetést - ez a megoldás főként az egészségügyben és az oktatásban tekinthető elterjedtnek. Mintegy 16 százalékra - a tavalyi hányad kétszeresére - tehető az IT-ráfordításaikat a felettes intézménnyel közösen tervező szervezetek aránya, ezzel az eljárással kiemelten az oktatásban [itt az intézmények 33 százalékánál] találkozhatunk.