MTI
Brüsszel szerint javul a távközlési helyzet az EU-ban
Európa távközlési szabályainak jól haladó végrehajtásából adódóan az európai fogyasztók egyre alacsonyabb árakat és mind újabb szolgáltatásokat élvezhetnek - állította az Európai Bizottság az ágazat helyzetéről ma Brüsszelben kiadott helyzetjelentésében.
A Bizottság szerint ugyanakkor nagyobb versenyre, a jogorvoslatok gyorsabb alkalmazására és függetlenebb szabályozókra van szükség ahhoz, hogy a fogyasztók és a szolgáltatók teljes mértékben élhessenek Európa belső piacának előnyeivel. A Magyarországgal foglalkozó jelentésrész szerint továbbra is az uniós átlagnál alacsonyabb a szélessávú internet használata, valamint a mobiltelefon elterjedtsége. Uniós átlagban egy háromperces, vonalas telefonok közötti országos hívás díja a 2000-ben mért 41,8 eurócentről mára 25 eurócentre csökkent. A mobilszolgáltatások díja csak a tavalyi évben 13,9 százalékkal csökkent - derül ki a közleményből.
Több mint 31,4 millió mobilhasználó (6,3 milliós növekedés) élt azzal az uniós szabályozásból származó jogával, hogy megtartsa a régi telefonszámát, ha szolgáltatót vált. A tagállamok közül Spanyolországban döntöttek így a legtöbben (9,21 millió, Magyarországon 130 ezer). A vonalas hívások esetében több mint 15 millió unióbeli fogyasztó (Magyarországon 159 ezer) váltott ily módon szolgáltatót (2005-ben 7 millió).
Viviane Reding szakbiztos kijelentette: "A távközlési piacok megnyitása a verseny előtt az EU egyik sikertörténete, mint az az egyre alacsonyabb díjakból és a jobb szolgáltatásokból is kitűnik. Igaz, a 2,3 százalékos ágazati növekedés és a további 5 százalékos beruházás szép eredmény, de most nem érhetjük be ezzel, hiszen Európa versenyképessége forog kockán. Éppen ezért az EU távközlési szabályainak idei reformja azokat a csomópontokat veszi górcső alá, ahol a verseny nem elég hatékony. Egy olyan ágazatban, ahol a technológia nincs tekintettel a nemzeti határokra, a szabályozóknak kell megteremteni a feltételeket a páneurópai szintű gazdaság kialakulásához, ez ugyanis mind az üzemeltetők, mind a fogyasztók érdeke."
A mobiltelefon elterjedtsége a 478,4 millió forgalomban lévő készülékkel a lakosság 103 százalékának felel meg (95 százalék volt 2005-ben, Magyarországon tavaly 95 százalék). Luxemburgban (171 százalék), Olaszországban (134) és Litvániában (133) a legelterjedtebb a mobiltelefon-használat. Az internetet illetően tavaly több mint húszmillió szélessávú előfizetést adtak el, így a penetráció 15,7 százalékos lett az EU-25-ben. Hollandia (29,8 százalék) és Dánia (29,4) Dél-Koreát maga mögött tudva a világ legmagasabb elterjedtségi aránnyal büszkélkedhet, az amerikai elterjedtségi mutatót pedig további hét tagállam adatai előzik meg. Magyarországon az elterjedtség 8,6 százalék.
A megoldatlan problémák között a bizottság megemlítette a "valóban független nemzeti szabályozók hiányát", különösen Lengyelország és Szlovákia esetében, a verseny akadályainak felszámolásába mutatkozó késedelmeket, az elégtelen és töredezett rádióspektrum-irányítást és 112 segélyhívószám hiányos üzembe helyezését - utóbbi miatt a testület tavaly 13 tagállam - köztük Magyarország - ellen kezdeményezett jogsértési eljárást.
A jelentés szerint "a határokon átívelő verseny, a gazdasági növekedés és a fogyasztói előnyök is sokkal nagyobbak lehetnének, ha az EU 27 nemzeti rendszer helyett egyetlen egységes szabályozási megközelítést alkalmazna egész Európában. A piaci szereplők a bevételeik egyharmadára már most is a saját országuktól eltérő tagállamokban tesznek szert."
Magyarország esetében a jelentés megjegyezte, hogy a nemzeti hírközlési hatóság végrehajtó hatalmának erősítése tavaly valamelyes javulást jelentett a szabályozásban, ugyanakkor a megszüntetett hírközlési minisztérium feladatainak a gazdasági tárcához történt átcsoportosítása lassú volt, létszámleépítéssel járt, és a mai minisztériumi források nem tűnnek elegendőnek a törvényben meghatározott célkitűzések kivitelezéséhez. Az irányító szerepek jobb tisztázására szükség van azért is, hogy a fogyasztók eljuthassanak az illetékes szervhez, és ott hatékonyan intézkedni tudjanak - állapítja meg a jelentés.
A Bizottság szerint ugyanakkor nagyobb versenyre, a jogorvoslatok gyorsabb alkalmazására és függetlenebb szabályozókra van szükség ahhoz, hogy a fogyasztók és a szolgáltatók teljes mértékben élhessenek Európa belső piacának előnyeivel. A Magyarországgal foglalkozó jelentésrész szerint továbbra is az uniós átlagnál alacsonyabb a szélessávú internet használata, valamint a mobiltelefon elterjedtsége. Uniós átlagban egy háromperces, vonalas telefonok közötti országos hívás díja a 2000-ben mért 41,8 eurócentről mára 25 eurócentre csökkent. A mobilszolgáltatások díja csak a tavalyi évben 13,9 százalékkal csökkent - derül ki a közleményből.
Több mint 31,4 millió mobilhasználó (6,3 milliós növekedés) élt azzal az uniós szabályozásból származó jogával, hogy megtartsa a régi telefonszámát, ha szolgáltatót vált. A tagállamok közül Spanyolországban döntöttek így a legtöbben (9,21 millió, Magyarországon 130 ezer). A vonalas hívások esetében több mint 15 millió unióbeli fogyasztó (Magyarországon 159 ezer) váltott ily módon szolgáltatót (2005-ben 7 millió).
Viviane Reding szakbiztos kijelentette: "A távközlési piacok megnyitása a verseny előtt az EU egyik sikertörténete, mint az az egyre alacsonyabb díjakból és a jobb szolgáltatásokból is kitűnik. Igaz, a 2,3 százalékos ágazati növekedés és a további 5 százalékos beruházás szép eredmény, de most nem érhetjük be ezzel, hiszen Európa versenyképessége forog kockán. Éppen ezért az EU távközlési szabályainak idei reformja azokat a csomópontokat veszi górcső alá, ahol a verseny nem elég hatékony. Egy olyan ágazatban, ahol a technológia nincs tekintettel a nemzeti határokra, a szabályozóknak kell megteremteni a feltételeket a páneurópai szintű gazdaság kialakulásához, ez ugyanis mind az üzemeltetők, mind a fogyasztók érdeke."
A mobiltelefon elterjedtsége a 478,4 millió forgalomban lévő készülékkel a lakosság 103 százalékának felel meg (95 százalék volt 2005-ben, Magyarországon tavaly 95 százalék). Luxemburgban (171 százalék), Olaszországban (134) és Litvániában (133) a legelterjedtebb a mobiltelefon-használat. Az internetet illetően tavaly több mint húszmillió szélessávú előfizetést adtak el, így a penetráció 15,7 százalékos lett az EU-25-ben. Hollandia (29,8 százalék) és Dánia (29,4) Dél-Koreát maga mögött tudva a világ legmagasabb elterjedtségi aránnyal büszkélkedhet, az amerikai elterjedtségi mutatót pedig további hét tagállam adatai előzik meg. Magyarországon az elterjedtség 8,6 százalék.
A megoldatlan problémák között a bizottság megemlítette a "valóban független nemzeti szabályozók hiányát", különösen Lengyelország és Szlovákia esetében, a verseny akadályainak felszámolásába mutatkozó késedelmeket, az elégtelen és töredezett rádióspektrum-irányítást és 112 segélyhívószám hiányos üzembe helyezését - utóbbi miatt a testület tavaly 13 tagállam - köztük Magyarország - ellen kezdeményezett jogsértési eljárást.A jelentés szerint "a határokon átívelő verseny, a gazdasági növekedés és a fogyasztói előnyök is sokkal nagyobbak lehetnének, ha az EU 27 nemzeti rendszer helyett egyetlen egységes szabályozási megközelítést alkalmazna egész Európában. A piaci szereplők a bevételeik egyharmadára már most is a saját országuktól eltérő tagállamokban tesznek szert."
Magyarország esetében a jelentés megjegyezte, hogy a nemzeti hírközlési hatóság végrehajtó hatalmának erősítése tavaly valamelyes javulást jelentett a szabályozásban, ugyanakkor a megszüntetett hírközlési minisztérium feladatainak a gazdasági tárcához történt átcsoportosítása lassú volt, létszámleépítéssel járt, és a mai minisztériumi források nem tűnnek elegendőnek a törvényben meghatározott célkitűzések kivitelezéséhez. Az irányító szerepek jobb tisztázására szükség van azért is, hogy a fogyasztók eljuthassanak az illetékes szervhez, és ott hatékonyan intézkedni tudjanak - állapítja meg a jelentés.