SG.hu
Változásokat vár az IVSZ
Az IVSZ összegezte az elmúlt év IKT piaci történéseit és felvázolta a 2007-ben várható tendenciákat, azokat a problémákat és kérdéseket, amelyekre feltétlenül választ kell adni.
Dinamikusan fejlődött 2006-ban a hazai informatikai piac, tovább erősödött a távközlés, a média és az informatika közeledése, s végre jelentősen csökkent az internet-hozzáférések átlagos ára is. Az EU hivatalos felmérése szerint az utóbbi egy évben Magyarország lépett előre legnagyobbat az e-közigazgatás terén, s így a 23. helyről a 14.-re ugrott. A pozitívumok ellenére még sok a teendő, hazánk lakosságának hatvan-hetven százaléka digitálisan írástudatlan, és van mit fejlődni a szakemberképzés terén is: a hazai felsőoktatási rendszer csupán évi 3 000 informatikai szakembert képez, miközben ennek a két-háromszorosára lenne szükség.
Az információtechnológiai iparág 2006-ra a nemzetgazdaság egyik kulcsfontosságú szereplőjévé vált. A 2006-os év három legfontosabb eredménye, hogy végre jelentősen csökkent a szélessávú internet-hozzáférés ára, nőtt az internetezők száma - a 14 év felettiek 36%-a használja a világhálót -, és az e-közigazgatás fejlődése is jó eredményeket mondhat magáénak. A tavalyi év legnagyobb hiányossága, hogy továbbra sincs egyértelmű jelzés a kormányzat részéről arra, hogy a digitális átalakulás átfogó és nagy ívű célkitűzés lenne, illetve még mindig hiányzik az állami szférából az a vezetői és menedzser szemlélet, amely az informatikai folyamatok hatékony elterjesztéséhez és alkalmazásához szükséges.
Az elmúlt évben jelentősen csökkent az internet-hozzáférés költsége, így hazánk végre kikerült a legdrágább internet-csatlakozást kínáló európai országok köréből és jelenleg a középmezőnyben foglal helyet. 2006-ban mintegy másfél millió magyar háztartás rendelkezett számítógéppel, és 800 000-re tehető az internet-kapcsolattal rendelkező háztartások száma. Az év végére a háztartások internet-kapcsolatainak háromnegyede volt szélessávú, s 10% alatt volt a betárcsázós vagy ISDN kapcsolat aránya.
Az IVSZ szerint a hazai piacon látszik, hogy az internet-penetráció nagyban függ a szabadon elkölthető jövedelem nagyságától, vagyis ha csökkennek a szolgáltatók árai, az kisebb megterhelést jelent a háztartásoknak és könnyebben döntenek az internet-használat mellett. A kormánynak kulcsszerepe lehet a jövőbeni növekedésben, hiszen újabb adómentes jövedelemkiegészítő rendelkezésekkel tovább növekedhetne a hazai szélessávú internet-hozzáférések száma.
A tavalyi év során az is kiderült, hogy a "web 2.0" tartalmak terjedésével a magyar felhasználók az internetet ugyanúgy és ugyanarra a célra használják, mint az átlagos nyugat-európai felhasználók, így a legelterjedtebb internetes tevékenység továbbra is az e-mailezés (84%), az információkeresés (70-80%), valamint a szórakozás és a játék (65%). A kutatások szerint 2006-ban a 14 év feletti korosztály közel fele (47%) használt rendszeresen vagy alkalmanként számítógépet, míg az internet-használók aránya 36% volt.
Az EU hivatalos felmérése szerint az utóbbi egy évben Magyarország lépett előre legnagyobbat az e-közigazgatás terén, s a 23. helyről a 14.-re ugrott. A tavalyi év során lezárult az e-közigazgatás első, megalapozó fázisa, s óriási előrelépésnek tekinthető, hogy a 2004. évi CXL törvény az online ügyintézést egyenrangúvá tette a hagyományos ügyintézéssel. Az Ügyfélkapu 2005-ös indulása óta több mint 500.000-en regisztráltak a mintegy 400 szolgáltatást nyújtó rendszerbe, és eddig mintegy 2 millió tranzakciót hajtottak végre a biztonsággal kapcsolatos komolyabb problémák nélkül.
Az IVSZ véleménye szerint a jövőben nem csupán a technológiai fejlesztésekre kell koncentrálni, hanem az állampolgárok számára is elfogadottá, kedvelt és keresett szolgáltatássá kell tenni az e-közigazgatást.
Egyértelműen javult a hazai online kiskereskedelem eredményessége az elmúlt év során, regionális összehasonlításban Magyarország szinte minden téren fejlettebb a környező országokhoz képest. Az IVSZ 2006-ban már másodszor írta ki az Év Internetes kereskedője pályázatot, amellyel szeretné szélesebb körben is ismertté tenni és népszerűsíteni az internetes kereskedést. A díjat 2005-ben a www.bookline.hu oldal nyerte, amely egy évvel később tőzsdei bevezetésre került, 2006-ban pedig a www.vatera.hu - amely portál önmagában 4,5 milliárd forintos forgalmat bonyolított le.
Az IVSZ szerint az idei évben el kell indítani a kétarcú, polarizált digitális kultúra felzárkóztatását, hiszen az ország lakosságának hatvan-hetven százaléka digitálisan írástudatlan, a fővároson kívül - különösen a keleti országrészben - lényegesen alacsonyabb az internet-penetráció. Az internet-használók arányát tekintve csak Szlovákiát és Görögországot előzzük meg, ezzel szemben az internet-hozzáféréssel rendelkezők 4/5-e szélessávon csatlakozik a világhálóhoz, ami viszont Európa legfejlettebb harmadára jellemező arány.
Az IVSZ szerint az IKT fejlődését továbbra is gátolja az adórendszer és az oktatás jelenlegi struktúrája. A magyar adórendszer nem kedvez a tudás alapú gazdaságnak, hiszen éppen azokat az "élő munkaerős", nagy hozzáadott szellemi értéket termelő vállalatokat sújtja a legjobban, amelyek révén a magyar IKT iparág nem csupán "beszállítóvá", hanem valódi kutatás-fejlesztési és innovációs központtá válhatna. A szövetség támogatja a kezdő vállalkozásokra vonatkozó adókedvezmények bevezetését, amely számukra lehetővé tenné a megerősödést, illetve egy más alapokra épülő, a munkaerő helyett a vagyont érintő adórendszer kialakítását javasolja.
A hazai felsőoktatási rendszer csupán évi 3 000 informatikai szakembert, mérnököt bocsát ki, jóllehet hazánk versenyképességének megőrzéséhez és az esetleges fejlődéséhez ennek a két-háromszorosára lenne szükség. Az IVSZ szerint mindenképpen szükséges az informatikai képzés piaci igények alapján történő újraszervezése, illetve az oktatásban részt vevő hallgatók számának drasztikus emelése.
Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége ebben az évben is aktív részt kíván vállalni a hazai IKT iparág alakításában. A piacon végbement változásokat követve a telekommunikációs cégek is nagyobb szerepet kapnak a szervezeten belül, ezért külön telekommunikációs tagozat jön létre, amely a mikrovállalkozásokat kiemelten kezelő új Mikro és Start-Up tagozattal együtt külön alelnöki képviseletet is kap. A szervezet prioritásai között szerepel továbbra is az oktatás és képzés, valamint a Szövetségen belüli networking-lehetőség kihasználását segítő szolgáltatások.
Az immár negyedik alkalommal megrendezett Üzleti Akadémia rendezvényei például lehetővé teszik, hogy a sikeres IT-vállalatok egymástól, illetve nagy tapasztalattal rendelkező szakemberektől tanulva olyan információk birtokába jussanak, amelyekkel eredményesebben működtethetik cégüket - legyen szó értékesítésről, pénzügyről vagy a munkatársak helyes kiválasztásáról. Az IVSZ SpeedDating rendezvénye a kis- és középvállalkozásoknak biztosít kapcsolatfelvételi lehetőséget, amelyek vezetői egy találkozó során 2-3 multinacionális vagy hazai nagyvállalattal ismertethetik meg cégüket, terméküket, ötletüket.
Dinamikusan fejlődött 2006-ban a hazai informatikai piac, tovább erősödött a távközlés, a média és az informatika közeledése, s végre jelentősen csökkent az internet-hozzáférések átlagos ára is. Az EU hivatalos felmérése szerint az utóbbi egy évben Magyarország lépett előre legnagyobbat az e-közigazgatás terén, s így a 23. helyről a 14.-re ugrott. A pozitívumok ellenére még sok a teendő, hazánk lakosságának hatvan-hetven százaléka digitálisan írástudatlan, és van mit fejlődni a szakemberképzés terén is: a hazai felsőoktatási rendszer csupán évi 3 000 informatikai szakembert képez, miközben ennek a két-háromszorosára lenne szükség.
Az információtechnológiai iparág 2006-ra a nemzetgazdaság egyik kulcsfontosságú szereplőjévé vált. A 2006-os év három legfontosabb eredménye, hogy végre jelentősen csökkent a szélessávú internet-hozzáférés ára, nőtt az internetezők száma - a 14 év felettiek 36%-a használja a világhálót -, és az e-közigazgatás fejlődése is jó eredményeket mondhat magáénak. A tavalyi év legnagyobb hiányossága, hogy továbbra sincs egyértelmű jelzés a kormányzat részéről arra, hogy a digitális átalakulás átfogó és nagy ívű célkitűzés lenne, illetve még mindig hiányzik az állami szférából az a vezetői és menedzser szemlélet, amely az informatikai folyamatok hatékony elterjesztéséhez és alkalmazásához szükséges.
Az elmúlt évben jelentősen csökkent az internet-hozzáférés költsége, így hazánk végre kikerült a legdrágább internet-csatlakozást kínáló európai országok köréből és jelenleg a középmezőnyben foglal helyet. 2006-ban mintegy másfél millió magyar háztartás rendelkezett számítógéppel, és 800 000-re tehető az internet-kapcsolattal rendelkező háztartások száma. Az év végére a háztartások internet-kapcsolatainak háromnegyede volt szélessávú, s 10% alatt volt a betárcsázós vagy ISDN kapcsolat aránya.
Az IVSZ szerint a hazai piacon látszik, hogy az internet-penetráció nagyban függ a szabadon elkölthető jövedelem nagyságától, vagyis ha csökkennek a szolgáltatók árai, az kisebb megterhelést jelent a háztartásoknak és könnyebben döntenek az internet-használat mellett. A kormánynak kulcsszerepe lehet a jövőbeni növekedésben, hiszen újabb adómentes jövedelemkiegészítő rendelkezésekkel tovább növekedhetne a hazai szélessávú internet-hozzáférések száma.
A tavalyi év során az is kiderült, hogy a "web 2.0" tartalmak terjedésével a magyar felhasználók az internetet ugyanúgy és ugyanarra a célra használják, mint az átlagos nyugat-európai felhasználók, így a legelterjedtebb internetes tevékenység továbbra is az e-mailezés (84%), az információkeresés (70-80%), valamint a szórakozás és a játék (65%). A kutatások szerint 2006-ban a 14 év feletti korosztály közel fele (47%) használt rendszeresen vagy alkalmanként számítógépet, míg az internet-használók aránya 36% volt.
Az EU hivatalos felmérése szerint az utóbbi egy évben Magyarország lépett előre legnagyobbat az e-közigazgatás terén, s a 23. helyről a 14.-re ugrott. A tavalyi év során lezárult az e-közigazgatás első, megalapozó fázisa, s óriási előrelépésnek tekinthető, hogy a 2004. évi CXL törvény az online ügyintézést egyenrangúvá tette a hagyományos ügyintézéssel. Az Ügyfélkapu 2005-ös indulása óta több mint 500.000-en regisztráltak a mintegy 400 szolgáltatást nyújtó rendszerbe, és eddig mintegy 2 millió tranzakciót hajtottak végre a biztonsággal kapcsolatos komolyabb problémák nélkül.
Az IVSZ véleménye szerint a jövőben nem csupán a technológiai fejlesztésekre kell koncentrálni, hanem az állampolgárok számára is elfogadottá, kedvelt és keresett szolgáltatássá kell tenni az e-közigazgatást.
Egyértelműen javult a hazai online kiskereskedelem eredményessége az elmúlt év során, regionális összehasonlításban Magyarország szinte minden téren fejlettebb a környező országokhoz képest. Az IVSZ 2006-ban már másodszor írta ki az Év Internetes kereskedője pályázatot, amellyel szeretné szélesebb körben is ismertté tenni és népszerűsíteni az internetes kereskedést. A díjat 2005-ben a www.bookline.hu oldal nyerte, amely egy évvel később tőzsdei bevezetésre került, 2006-ban pedig a www.vatera.hu - amely portál önmagában 4,5 milliárd forintos forgalmat bonyolított le.
Az IVSZ szerint az idei évben el kell indítani a kétarcú, polarizált digitális kultúra felzárkóztatását, hiszen az ország lakosságának hatvan-hetven százaléka digitálisan írástudatlan, a fővároson kívül - különösen a keleti országrészben - lényegesen alacsonyabb az internet-penetráció. Az internet-használók arányát tekintve csak Szlovákiát és Görögországot előzzük meg, ezzel szemben az internet-hozzáféréssel rendelkezők 4/5-e szélessávon csatlakozik a világhálóhoz, ami viszont Európa legfejlettebb harmadára jellemező arány.
Az IVSZ szerint az IKT fejlődését továbbra is gátolja az adórendszer és az oktatás jelenlegi struktúrája. A magyar adórendszer nem kedvez a tudás alapú gazdaságnak, hiszen éppen azokat az "élő munkaerős", nagy hozzáadott szellemi értéket termelő vállalatokat sújtja a legjobban, amelyek révén a magyar IKT iparág nem csupán "beszállítóvá", hanem valódi kutatás-fejlesztési és innovációs központtá válhatna. A szövetség támogatja a kezdő vállalkozásokra vonatkozó adókedvezmények bevezetését, amely számukra lehetővé tenné a megerősödést, illetve egy más alapokra épülő, a munkaerő helyett a vagyont érintő adórendszer kialakítását javasolja.
A hazai felsőoktatási rendszer csupán évi 3 000 informatikai szakembert, mérnököt bocsát ki, jóllehet hazánk versenyképességének megőrzéséhez és az esetleges fejlődéséhez ennek a két-háromszorosára lenne szükség. Az IVSZ szerint mindenképpen szükséges az informatikai képzés piaci igények alapján történő újraszervezése, illetve az oktatásban részt vevő hallgatók számának drasztikus emelése.
Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége ebben az évben is aktív részt kíván vállalni a hazai IKT iparág alakításában. A piacon végbement változásokat követve a telekommunikációs cégek is nagyobb szerepet kapnak a szervezeten belül, ezért külön telekommunikációs tagozat jön létre, amely a mikrovállalkozásokat kiemelten kezelő új Mikro és Start-Up tagozattal együtt külön alelnöki képviseletet is kap. A szervezet prioritásai között szerepel továbbra is az oktatás és képzés, valamint a Szövetségen belüli networking-lehetőség kihasználását segítő szolgáltatások.
Az immár negyedik alkalommal megrendezett Üzleti Akadémia rendezvényei például lehetővé teszik, hogy a sikeres IT-vállalatok egymástól, illetve nagy tapasztalattal rendelkező szakemberektől tanulva olyan információk birtokába jussanak, amelyekkel eredményesebben működtethetik cégüket - legyen szó értékesítésről, pénzügyről vagy a munkatársak helyes kiválasztásáról. Az IVSZ SpeedDating rendezvénye a kis- és középvállalkozásoknak biztosít kapcsolatfelvételi lehetőséget, amelyek vezetői egy találkozó során 2-3 multinacionális vagy hazai nagyvállalattal ismertethetik meg cégüket, terméküket, ötletüket.