Napi Online
Eddig 300 000 .hu domaint jegyeztek be
Újabb jubileumhoz ért a hazai internetes világ: múlt héten bejegyezték a háromszázezredik magyar domaint - állította meg nem nevezett forrásokra hivatkozva a domainabc.hu.
A magyarországi domain-regisztráció sajátossága miatt - mivel egyszerre több száz webcímet jegyeznek be - nem lehet megmondani, hogy melyik domain volt pontosan a háromszázezredik webcím. A magyar internet és a .hu domainek története egyébként 1990 elejére nyúlik vissza. Ekkor lépett kapcsolatba a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete (SZTAKI) és a bécsi műegyetem. A .hu tartomány névszervere 1990 őszén kezdett üzemelni Amszterdamban, az első ip-kapcsolat 1991 novemberében létesült. A kezdetekkor a .hu tartomány felett a SZTAKI őrködött. Nem véletlen tehát, hogy az első magyar domain - amelynek bejegyzése 1991. október 7-én történ - a sztaki.hu lett. Egy ember tartotta kézben az újabb és újabb gépek bejegyzését, azaz hozzá kellett fordulni azoknak, akik a .hu tartományba szerettek volna egy gépet beállítani.
Az első domain bejegyzése után 12 órával jegyezték be a másodikat, az ella.hu-t, szintén a SZTAKI számára. Közel egy évig újabb webcím lefoglalását nem regisztrálták, azonban 1992 szeptemberében, a tanév kezdésekor a Veszprémi Egyetem bejegyeztette a vein.hu-t, majd kilenc nap múlva az Eötvös Loránd Tudományegyetem is kezelési jogot kapott az elte.hu-ra. A következő évben, 1993-ban felgyorsultak az események, 41 .hu webcímet vettek nyilvántartásba.
Az első száz bejegyzett .hu domainnév - egy kivételével - a mai napig működik, és sok megszűnése nem is várható, elsősorban gazdasági okokból, ugyanis a 15 évvel ezelőtt érvényes regisztrációs szabályzat nem kötelezte a domainnevek kezelőit éves díj megfizetésére, ilyen teher utólagos bevezetése pedig jogi problémát okozhat. Mára a domainek bejegyzésének költsége szinte filléres tétellé vált, évi 2-5 ezer forintból megúszható, míg korábban - 1996 körül - csak a bejegyzési procedúráért elkértek 10-15 ezer forintot, de az éves fenntartást sem lehetett ötezer forint alatt megúszni.
Az igazi felfutás a domainregisztráció liberalizációjával, 2000. március 1-jétől kezdődött. A Sense/Net Consulting kutatása szerint 2001 végére a nic.hu adatbázisa 40 882 első szintű domaint tartalmazott. Az elmúlt év októberében közel 280 000 domain volt bejegyezve, a naponta beérkező regisztrációs kérelmek száma átlagosan 180-200, a törölteké pedig 40-45 volt. Ha a növekedési ütem nem változik, akkor számításaink szerint 3,5 év múlva ünnepelhetjük a félmilliomodik magyar domaint.
Bár a fejlődés jelentős léptékű, a hazai piacra nem jellemző a domainnevek nagy összegű adásvétele. A domainbrókerek vágyai és a valóság között széles határ húzódik, és bár nem ritka, ha egy névért a kufárok 2-3 millió forintot is elkérnek, azért többnyire az értékesebbnek tartott nevek ára is ritkán éri el a 100 ezer forintos "álomhatárt".
A magyarországi domain-regisztráció sajátossága miatt - mivel egyszerre több száz webcímet jegyeznek be - nem lehet megmondani, hogy melyik domain volt pontosan a háromszázezredik webcím. A magyar internet és a .hu domainek története egyébként 1990 elejére nyúlik vissza. Ekkor lépett kapcsolatba a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete (SZTAKI) és a bécsi műegyetem. A .hu tartomány névszervere 1990 őszén kezdett üzemelni Amszterdamban, az első ip-kapcsolat 1991 novemberében létesült. A kezdetekkor a .hu tartomány felett a SZTAKI őrködött. Nem véletlen tehát, hogy az első magyar domain - amelynek bejegyzése 1991. október 7-én történ - a sztaki.hu lett. Egy ember tartotta kézben az újabb és újabb gépek bejegyzését, azaz hozzá kellett fordulni azoknak, akik a .hu tartományba szerettek volna egy gépet beállítani.
Az első domain bejegyzése után 12 órával jegyezték be a másodikat, az ella.hu-t, szintén a SZTAKI számára. Közel egy évig újabb webcím lefoglalását nem regisztrálták, azonban 1992 szeptemberében, a tanév kezdésekor a Veszprémi Egyetem bejegyeztette a vein.hu-t, majd kilenc nap múlva az Eötvös Loránd Tudományegyetem is kezelési jogot kapott az elte.hu-ra. A következő évben, 1993-ban felgyorsultak az események, 41 .hu webcímet vettek nyilvántartásba.
Az első száz bejegyzett .hu domainnév - egy kivételével - a mai napig működik, és sok megszűnése nem is várható, elsősorban gazdasági okokból, ugyanis a 15 évvel ezelőtt érvényes regisztrációs szabályzat nem kötelezte a domainnevek kezelőit éves díj megfizetésére, ilyen teher utólagos bevezetése pedig jogi problémát okozhat. Mára a domainek bejegyzésének költsége szinte filléres tétellé vált, évi 2-5 ezer forintból megúszható, míg korábban - 1996 körül - csak a bejegyzési procedúráért elkértek 10-15 ezer forintot, de az éves fenntartást sem lehetett ötezer forint alatt megúszni.
Az igazi felfutás a domainregisztráció liberalizációjával, 2000. március 1-jétől kezdődött. A Sense/Net Consulting kutatása szerint 2001 végére a nic.hu adatbázisa 40 882 első szintű domaint tartalmazott. Az elmúlt év októberében közel 280 000 domain volt bejegyezve, a naponta beérkező regisztrációs kérelmek száma átlagosan 180-200, a törölteké pedig 40-45 volt. Ha a növekedési ütem nem változik, akkor számításaink szerint 3,5 év múlva ünnepelhetjük a félmilliomodik magyar domaint.
Bár a fejlődés jelentős léptékű, a hazai piacra nem jellemző a domainnevek nagy összegű adásvétele. A domainbrókerek vágyai és a valóság között széles határ húzódik, és bár nem ritka, ha egy névért a kufárok 2-3 millió forintot is elkérnek, azért többnyire az értékesebbnek tartott nevek ára is ritkán éri el a 100 ezer forintos "álomhatárt".