Azon gondolkodik a kínai kormány, hogy saját internetcímek kiadásával technikai szinten leválasztja az internet országában lévő részét a világhálóról.

Bizonyos kormányok sosem nézték jó szemmel az internet határokat átlépő nyilvánosságát, ám eddig nem jutott eszükbe, hogy technikai szinten is leválasszák a világhálóról a rendszer országukban lévő részét. Az internet alapját a felhasználók előtt .com, .org stb. végződéssel megjelenő internetcímek képezik, amelyeket ugyan egyesült államokbeli mérnökök alakítottak ki, de informális konszenzussal a világ egészén elfogadottá váltak. Kína azonban nemrégiben azzal a kezdeményezéssel állt elő, hogy saját internetcímeket vezet be - derül ki a The Economist cikkéből.

Az ötlet látszólag nagyon is patrióta és felhasználóbarát. Három olyan domainnév-végződést vezetnek be, amelyek a .cn, a .com és a .net kínai nyelvű megfelelői. Ennek megfelelően a kínai internetezők anyanyelvükön pötyöghetik be a weboldalak elérhetőségét, illetve számos e-mail-címet, amivel megszabadulnak a római ábécé számukra furcsa macskakaparásától a világhálón való keresgélésben. Mivel az internet felhasználóinak túlnyomó többsége nem angol anyanyelvű személy egy ilyen kezdeményezés kifejezetten barátságosnak és helyénvalónak tűnhet, nem véletlen, hogy számos más országban is kacérkodnak az anyanyelvű címzés bevezetésének gondolatával.

Ha azonban alaposan megnézzük milyen következményekkel járhat ez a lépés, akkor rá kell jönnünk, hogy egyrészt bonyolult, másrészt kiváló lehetőséget nyújt a cenzúrásra. Az új nyelvek megjelenése a címzésben veszélyezteti a világhaló egyik alapértékét, nevezetesen azt, hogy minden számítógép csont nélkül képes kommunikálni az összes többivel. Ennek tükrében a kínai kezdeményezés tiltakozás az ellen, ahogyan ma az internet működik, ha tetszik egyfajta elektronikus nagy fal felépítésének kísérlete Kína és a világ többi része közé.

A világhálót egy az Egyesült Államok kormánya által felügyelt magánszervezet, az Internet Corporation for Assigned Names and Numbers (ICANN) menedzseli, ez adja meg az alapvető domainnév-végződéseket, amelyek alapján vele kapcsolatban álló regisztrátorok jegyzik be az web site-ok címeit. Sok ország, főleg harmadik világbeliek régóta kifogásolják ezt a helyzetet, és egy nemzetek feletti szervezetre bíznák az ICANN feladatainak ellátását, ám eddig nem jártak sikerrel.

Az új kínai megoldás egyelőre nem bontaná meg a világhaló világrendjét, hiszen az beleilleszkednének a kialakult rendszerbe - a kínai nyelvű címek mögött az ICANN által kiadott ineternetprotokoll-számkódok lennének. Ugyanakkor már maga az ötlet megkérdőjelezi az ICANN fennhatóságát, ami önmagában nem lenne baj, ha azonban figyelembe vesszük, hogy a szervezet léte és működése a garanciája az internet univerzális jellege fennmaradásának, akkor már nagyobb a baj. "Reméljük, hogy kínai kollégáink legalább olyan fontosnak tartják a világhaló globális jellegét, mint mi" - fejezte ki aggályait Vint Cerf, az ICANN elnöke, az internet egyik atyja.