Az internetes tartalmakból származó bevétel Európában 2010-re eléri a 8,3 milliárd eurót, ami öt év alatt 400 százalékos növekedésnek felel meg - áll az Európai Bizottság egyik új tanulmányában, amelyet csütörtökön ismertettek Brüsszelben.

A tartalmak a legfejlettebb ágazatok összbevételének jelentős részét teszik majd ki: a zeneiparban a teljes bevétel 20 százaléka, míg a videojátékok esetében 33 százaléka származik a jövőben ebből a forrásból.

A tanulmány szerint a szélessáv elterjedésének, a fejlett mobilhálózatok kiépítésének és a digitális szolgáltatások széles körű alkalmazásának köszönhetően az internetes tartalmak tömegesen terjeszthetővé válnak, ami egyedülálló lehetőséget teremt Európa számára. A szöveg mindazonáltal azt is megállapította, hogy az interaktív vezetékes szélessávú szolgáltatások terén Európa az Egyesült Államok, míg a mobilszolgáltatások terén Japán és Korea nyomában jár.

"A régóta várt digitális konvergencia gazdasági ténnyé válik, és nagyszerű lehetőségeket teremt az európai fogyasztók, tartalomszolgáltatók és a technológiával foglalkozó iparágak számára" - idézi a brüsszeli közlemény Viviane Redinget, az informatikáért, a társadalomért és a médiáért felelős biztost. "A lehetőségek kiaknázásához új szempontok alapján kell áttekintenünk egyes műszaki és jogi kérdéseket annak érdekében, hogy korszerűbb és a belső piacra koncentráló hozzáállásunk révén fokozzuk az európai tartalmak értékét. A 2007 második félévére vonatkozó Internetes tartalmak az európai egységes piacon című csomagon jelenleg dolgozom, ehhez a munkához a ma bemutatott tanulmány rendkívül hasznosnak bizonyul majd."

A tanulmány az internetes tartalmak fejlesztésének útjában álló 36 akadályt is megnevez, 2010-ig értékelve azok piaci hatását. Eszerint jelenleg a legnyilvánvalóbb akadályt a kapcsolat jellege jelenti: bár a szélessávú csatlakozás gyorsan terjed, és a fogyasztók lelkesen fogadják a technológiát, mégis félő, hogy az EU-tagállamok közötti különbségek továbbra is jelentősek maradnak. A mobilszolgáltatások útjában a 3G lassú európai befogadása, illetve az adattovábbítási díjak időnként zavaros meghatározása és szerkezete áll.

Számos piaci szereplő továbbá még nem alkalmazkodott a nemzeti határokon és a hagyományosan különálló ágazatokon átnyúló, új terjesztési technológiákhoz. Ez pedig továbbra is jelentős mértékben gátolja a tartalmak internetes fejlesztését. Találhatunk példát azonban az internetes tartalmakat kiaknázó, innovatív és együttműködésen alapuló megoldásokra is.

A kalózkodás elszippantja a potenciális bevételt, és távol tartja a médiavállalatokat attól, hogy tartalmaikat az interneten tegyék elérhetővé. A biztonságos és fenntartható digitális terjesztés bevezetéséhez hatékony digitális jogkezelési (DRM) rendszerekre van szükség. A DRM rendszerek interoperabilitásának vagy szabványosításának hiánya azonban hosszú távon akadályozhatja a digitális tartalomszolgáltatások és az azok vételére alkalmas készülékek megjelenését.

Az új tartalomszolgáltatások fogyasztói elfogadása, a speciális szakértelem hiánya a médiavállalatoknál, vagy a tartalmak digitalizálásának költsége is jelentős mértékben befolyásolja a piacot.