SG.hu
Többségünk figyel a mobilhasználatra
Az elmúlt egy évben lassult a hazai mobiltelefon-penetráció növekedése. A mobilozók túlnyomó többsége kisebb-nagyobb mértékben kontrollálja a használatot.
A BellResearch kutatásai szerint a közel 3,9 millió hazai háztartás 78 százaléka, kicsivel több mint 3 millió otthon rendelkezik legalább egy - kártyás vagy post paid - mobiltelefon-előfizetéssel. Ez az arány az egy évvel korábban mért 76 százalékos penetrációs értékhez képest csekély mértékű növekedést jelent, ami a piac telítődését jelzi. A tendenciát az is alátámasztja, hogy az utóbbi egy évben az egyéni mobiltelefon-ellátottsági szint sem változott számottevően: a BellResearch elemzői a teljes hazai lakosság körében 2005-ben 63, idén 64 százalékos penetrációt mértek.
Az eredményekből kirajzolódik, hogy a költségérzékenység jelentős mértékben alakítja a használati szokásokat. A legalább 15 éves megkérdezettek több mint kétötöde nagyon odafigyel a használatra [azaz csak nagyon indokolt esetben veszi igénybe a mobilt], és körülbelül ugyanennyien érvényesítenek közepes mértékű kontrollt, míg csupán 14 százalékra tehető azok aránya, akik csak kevéssé vagy egyáltalán nem figyelnek arra, hogy mennyit, mikor és milyen irányban telefonálnak - egy évvel korábban az utóbbi kör a megkérdezettek 18 százalékát tette ki.
A mobiltelefon-használat kontrollja a lakosság háromötödénél a lehető legrövidebbre fogott beszélgetésekben, mintegy kétötödüknél a hívásirányok figyelembevételében, egyharmaduknál pedig a hívások időpontjának megválasztásában, azaz a csúcsidő kerülésében nyilvánul meg. A válaszadók egynegyede hívás helyett sokszor csak sms-t küld, vagy visszahívatja magát - ez elsősorban a fiatal, 15-24 éves korosztályban elterjedt, hiszen körükben minden második megkérdezettre jellemző ez az attitűd.
Az adatfelvételt megelőző három hónapban - azaz nagyjából a második negyedévben - a legalább 15 éves, mobiltelefonnal rendelkező lakosok közül minden tizedik igénybe vett sms elküldésével vagy fogadásával elérhető szolgáltatást. Az átlagnál magasabb arányban jellemző ez a 15-34 évesekre, a férfiakra, valamint a különböző adatkommunikációs lehető-ségekkel [wap, GPRS, mms] ellátott készülékkel rendel-kezőkre.
A legnépszerűbb tartalmaknak a letölthető operátorlogók, képüzenetek, csengőhangok és zene számítottak, és hason-lóan jelentős a különböző banki információs szolgáltatások [például egyenlegértesítés], illetve a hírek és időjárási információk igénybevétele is: ezeket a szolgál-tatásokat a megkérdezettek hozzávetőlegesen egy-egy harmada [31-37 százaléka] vette igénybe a vizsgált időszakban. E közkedvelt tartalmak esetében a leggyakoribb fizetési mód a normál üzenetdíjak mobilszámlán történő kiegyenlítése.
Az operátorlogóknál, illetve a csengőhangoknál azonban jellemző az emelt díjas smssel történő fizetés is, a banki információs szolgáltatásokat pedig nagy arányban magának a banknak fizetik ki az ügyfelek. A megkérdezettek tervei alapján a jövőben a már említett szolgáltatások mellett a parkolási díj és az autópályadíj kiegyenlítése válhat egyre elterjedtebbé - emelték ki a BellResearch elemzői.
A BellResearch kutatásai szerint a közel 3,9 millió hazai háztartás 78 százaléka, kicsivel több mint 3 millió otthon rendelkezik legalább egy - kártyás vagy post paid - mobiltelefon-előfizetéssel. Ez az arány az egy évvel korábban mért 76 százalékos penetrációs értékhez képest csekély mértékű növekedést jelent, ami a piac telítődését jelzi. A tendenciát az is alátámasztja, hogy az utóbbi egy évben az egyéni mobiltelefon-ellátottsági szint sem változott számottevően: a BellResearch elemzői a teljes hazai lakosság körében 2005-ben 63, idén 64 százalékos penetrációt mértek.
Az eredményekből kirajzolódik, hogy a költségérzékenység jelentős mértékben alakítja a használati szokásokat. A legalább 15 éves megkérdezettek több mint kétötöde nagyon odafigyel a használatra [azaz csak nagyon indokolt esetben veszi igénybe a mobilt], és körülbelül ugyanennyien érvényesítenek közepes mértékű kontrollt, míg csupán 14 százalékra tehető azok aránya, akik csak kevéssé vagy egyáltalán nem figyelnek arra, hogy mennyit, mikor és milyen irányban telefonálnak - egy évvel korábban az utóbbi kör a megkérdezettek 18 százalékát tette ki.
A mobiltelefon-használat kontrollja a lakosság háromötödénél a lehető legrövidebbre fogott beszélgetésekben, mintegy kétötödüknél a hívásirányok figyelembevételében, egyharmaduknál pedig a hívások időpontjának megválasztásában, azaz a csúcsidő kerülésében nyilvánul meg. A válaszadók egynegyede hívás helyett sokszor csak sms-t küld, vagy visszahívatja magát - ez elsősorban a fiatal, 15-24 éves korosztályban elterjedt, hiszen körükben minden második megkérdezettre jellemző ez az attitűd.
Az adatfelvételt megelőző három hónapban - azaz nagyjából a második negyedévben - a legalább 15 éves, mobiltelefonnal rendelkező lakosok közül minden tizedik igénybe vett sms elküldésével vagy fogadásával elérhető szolgáltatást. Az átlagnál magasabb arányban jellemző ez a 15-34 évesekre, a férfiakra, valamint a különböző adatkommunikációs lehető-ségekkel [wap, GPRS, mms] ellátott készülékkel rendel-kezőkre.
A legnépszerűbb tartalmaknak a letölthető operátorlogók, képüzenetek, csengőhangok és zene számítottak, és hason-lóan jelentős a különböző banki információs szolgáltatások [például egyenlegértesítés], illetve a hírek és időjárási információk igénybevétele is: ezeket a szolgál-tatásokat a megkérdezettek hozzávetőlegesen egy-egy harmada [31-37 százaléka] vette igénybe a vizsgált időszakban. E közkedvelt tartalmak esetében a leggyakoribb fizetési mód a normál üzenetdíjak mobilszámlán történő kiegyenlítése.
Az operátorlogóknál, illetve a csengőhangoknál azonban jellemző az emelt díjas smssel történő fizetés is, a banki információs szolgáltatásokat pedig nagy arányban magának a banknak fizetik ki az ügyfelek. A megkérdezettek tervei alapján a jövőben a már említett szolgáltatások mellett a parkolási díj és az autópályadíj kiegyenlítése válhat egyre elterjedtebbé - emelték ki a BellResearch elemzői.