Napi Online
Segítség tévéválasztáshoz
A hagyományos, katódsugárcsöves készülékeket napjainkra háttérbe szorították az új generációs, LCD-, illetve plazmatévék. A hatalmas kínálatban könnyű elveszni, ha azonban az erre a célra szánt összeggel és a kívánt képátmérővel tisztában vagyunk, akkor jóval könnyebb a választás.
Manapság jóval nehezebb dolga van annak, aki televízióvásárlás céljából tér be egy műszaki üzletbe, mint néhány évvel ezelőtt. Akkoriban ugyanis voltaképpen csak a képernyőátmérőt kellett kiválasztani, esetleg azt, hogy sík képcsöves, esetleg 100 herzes legyen-e a kiszemelt készülék, manapság azonban ennél sokkal összetettebb egy egyszerű tévévásárlás. A plazma-, illetve az LCD-képernyős készülékek ugyanis egyre komolyabb piaci szereplővé válnak, amit alkalmasint nagyobb tudásuk mellett egyre kedvezőbb áruknak köszönhetnek.
Az LCD-tévék sikerének egyik fontos összetevője, hogy a hagyományos, katódsugárcsöves készülékeknél jóval kevesebb helyet foglalnak el, ezáltal szebben mutatnak egy nappaliban vagy a hálószobában. Régebben ezen készülékek képe komoly kívánnivalót hagyott maga után, a technika fejlődésével azonban egyre szebb, élettelibb színek megjelenítésére váltak képessé. Az LCD-tévék képét üveglapok között lévő folyadékkristályok alkotják, melyek helyzetüktől függően kitakarják vagy átengedik a hátulról érkező fényt, illetve eközben a megjelenített színt is változtatják.
Más technológiát használ a plazmatévé. Folyadékkristályok helyett itt egy képpont három miniatűr kamrából áll, melyek a három alapszínre (piros, zöld, kék) vannak felosztva. A kamrák ugyanúgy két üveglap között találhatók, mint az lcd esetében, itt azonban egy különleges nemesgázkeverékkel van megtöltve, amikor pedig a kamrák elektródái elektromos impulzust adnak, ez a gázkeverék plazmaállapotba kerül, az így felszabaduló ionok pedig fényt bocsátanak ki.
Egy tévénél a legfontosabb szempont a képminőség, ezen a téren pedig sokáig lemaradásban volt az lcd. A legnagyobb probléma az volt, hogy gyorsan változó kép esetén a folyadékkristályok nem tudtak elég sebesen átrendeződni, ez pedig például egy akciófilm vagy egy sportközvetítés esetében meglehetősen zavaró volt. A válaszidő drasztikus lerövidülése azonban mára gyakorlatilag megszüntette ezt a problémát, a betekintési szög azonban még mindig kritikus pontja lehet egy-egy készüléknek. Az lcd-tévé ugyanis szemből nagyon szép képet adhat, oldalról nézve azonban már fátyolos, élettelen lehet. Az AVP.O.P független tesztintézet mérései szerint a 45 foknál nagyobb nézési szög 70 százalékkal kisebb kontrasztot "eredményez". A plazmakészülékekkel képminőség szempontjából semmilyen probléma nincs, hiszen válaszidejük is megfelelő, valamint a kontrasztot sem befolyásolja az, hogy milyen szögből nézik.
Tartósság tekintetében fej fej mellett halad a két technológia: mind a plazma-, mind az lcd-tévéket 60 ezer üzemóra élettartamra tervezik, ez 8 órás napi átlagos használattal számolva húsz évnek felel meg. Energiafogyasztásuk is nagyjából megegyezik, fenntartási költség tekintetében így nincs különbség közöttük, az értük kért összegben azonban már komoly eltérések tapasztalhatóak. Kilencven centiméteres képátló alatt ugyanis az lcd érezhetően olcsóbb, mint a plazma, ezen méret felett azonban fordul a kocka és a plazmának áll a zászló. Nagyjából el is dönti a választás kérdését, hogy kinek mekkora tévére van szüksége, hacsak nem ragaszkodik nagyon valamelyik technológiához.
Akinek nem olyan égetően sürgős a tévévásárlás, könnyen lehet, hogy jobban jár, ha vár néhány évet. Az ígéretek szerint ugyanis 2008-tól elkezdődik a lézertévék forgalmazása, amely az eddigi adatok szerint mindenben jobbnak ígérkezik a jelenlegi csúcskategóriás technológiáknál. A hd-felbontású képet itt egy optikai meghajtóchip biztosítja, amely pirossá, zölddé és kékké alakítja a lézerfényt, melynek eredményeképp háromdimenziós hatású kép jelenik meg. A képernyő színei sokkal élettelibbekké válnak, míg a készülékek súlya kisebb lesz. A kegyelemdöfés pedig az ár: a gyártási költségek ugyanis az eddigi hírek szerint akár 30 százalékkal is kedvezőbbek lehetnek, mint a plazmakészüléknél, a lézertévé így minden bizonnyal (ismét) alaposan átrendezi a piacot.
Az LCD-tévék sikerének egyik fontos összetevője, hogy a hagyományos, katódsugárcsöves készülékeknél jóval kevesebb helyet foglalnak el, ezáltal szebben mutatnak egy nappaliban vagy a hálószobában. Régebben ezen készülékek képe komoly kívánnivalót hagyott maga után, a technika fejlődésével azonban egyre szebb, élettelibb színek megjelenítésére váltak képessé.
Mit vesz a magyar?
A magyarok többet tévéznek, mint az európai átlag - derül ki a GfK Hungária piackutató intézet felméréséből. Az új generációs technológiát képviselő lcd- és plazmatelevíziók hazai eladásai azonban csak 2005-től kezdtek el jelentős mértékben növekedni, mert ezen készülékek árai akkoriban 30 százalékkal csökkentek az előző évihez képest, ez a trend pedig idén is folytatódik. Az lcd-készülékek közül az 50-55 centiméteres képátlójú modellekre van a legnagyobb kereslet, míg a klasszikus, 4:3-as képarányt az új készülékeknél egyre inkább háttérbe szorítja a szélesvásznú, 16:9-es megjelenítés.
A GfK kutatása szerint a plazmatelevíziók közül a száz centiméteres képátlójú készülékek a legkelendőbbek, ezeket azonban magasabb áruk miatt lényegesen kevesebben keresik, mint az lcd-ket. A hd, vagyis a nagy felbontású készülékek népszerűsége is jelentősen növekszik, ezt elsősorban egyre alacsonyabb áruknak köszönhetik, a legigényesebb vásárlók körében ma már szinte kötelezőnek számít a HD-Ready matrica megléte újdonsült szerzeményükön. A HDMI szabvány is egyre keresettebb: a nagy felbontású multimédiás csatlakozóval szerelt készülékek előnye, hogy egyetlen kábellel össze lehet kötni bármely más új generációs audiovizuális egységgel, legyen az dvd-lejátszó, beltéri egység vagy digitális tévé.
Érdekesség, hogy az új generációs technológiát képviselő televíziók körében jelenleg még szinte csak a neves gyártók termékei kelendőek: a GfK kutatása szerint a plazmatévék piacának több mint 90 százalékát ők uralják. A hazaihoz hasonlóan világviszonylatban is az lcd a kelendőbb a maga 80 százalék körüli részesedésével, az ezeknél átlagosan jóval nagyobb képátlójú plazmatévéket csak a vevők 20 százaléka választja. A pár évvel ezelőtt még komoly népszerűségnek örvendő projektoros tévék iránt már alig van kereslet: ezek ugyanis a vásárlók szerint túl nagyok, ráadásul képminőségükben sem veszik fel a versenyt a hasonló árú más készülékekkel.
Manapság jóval nehezebb dolga van annak, aki televízióvásárlás céljából tér be egy műszaki üzletbe, mint néhány évvel ezelőtt. Akkoriban ugyanis voltaképpen csak a képernyőátmérőt kellett kiválasztani, esetleg azt, hogy sík képcsöves, esetleg 100 herzes legyen-e a kiszemelt készülék, manapság azonban ennél sokkal összetettebb egy egyszerű tévévásárlás. A plazma-, illetve az LCD-képernyős készülékek ugyanis egyre komolyabb piaci szereplővé válnak, amit alkalmasint nagyobb tudásuk mellett egyre kedvezőbb áruknak köszönhetnek.
Az LCD-tévék sikerének egyik fontos összetevője, hogy a hagyományos, katódsugárcsöves készülékeknél jóval kevesebb helyet foglalnak el, ezáltal szebben mutatnak egy nappaliban vagy a hálószobában. Régebben ezen készülékek képe komoly kívánnivalót hagyott maga után, a technika fejlődésével azonban egyre szebb, élettelibb színek megjelenítésére váltak képessé. Az LCD-tévék képét üveglapok között lévő folyadékkristályok alkotják, melyek helyzetüktől függően kitakarják vagy átengedik a hátulról érkező fényt, illetve eközben a megjelenített színt is változtatják.
Más technológiát használ a plazmatévé. Folyadékkristályok helyett itt egy képpont három miniatűr kamrából áll, melyek a három alapszínre (piros, zöld, kék) vannak felosztva. A kamrák ugyanúgy két üveglap között találhatók, mint az lcd esetében, itt azonban egy különleges nemesgázkeverékkel van megtöltve, amikor pedig a kamrák elektródái elektromos impulzust adnak, ez a gázkeverék plazmaállapotba kerül, az így felszabaduló ionok pedig fényt bocsátanak ki.
Egy tévénél a legfontosabb szempont a képminőség, ezen a téren pedig sokáig lemaradásban volt az lcd. A legnagyobb probléma az volt, hogy gyorsan változó kép esetén a folyadékkristályok nem tudtak elég sebesen átrendeződni, ez pedig például egy akciófilm vagy egy sportközvetítés esetében meglehetősen zavaró volt. A válaszidő drasztikus lerövidülése azonban mára gyakorlatilag megszüntette ezt a problémát, a betekintési szög azonban még mindig kritikus pontja lehet egy-egy készüléknek. Az lcd-tévé ugyanis szemből nagyon szép képet adhat, oldalról nézve azonban már fátyolos, élettelen lehet. Az AVP.O.P független tesztintézet mérései szerint a 45 foknál nagyobb nézési szög 70 százalékkal kisebb kontrasztot "eredményez". A plazmakészülékekkel képminőség szempontjából semmilyen probléma nincs, hiszen válaszidejük is megfelelő, valamint a kontrasztot sem befolyásolja az, hogy milyen szögből nézik.
Tartósság tekintetében fej fej mellett halad a két technológia: mind a plazma-, mind az lcd-tévéket 60 ezer üzemóra élettartamra tervezik, ez 8 órás napi átlagos használattal számolva húsz évnek felel meg. Energiafogyasztásuk is nagyjából megegyezik, fenntartási költség tekintetében így nincs különbség közöttük, az értük kért összegben azonban már komoly eltérések tapasztalhatóak. Kilencven centiméteres képátló alatt ugyanis az lcd érezhetően olcsóbb, mint a plazma, ezen méret felett azonban fordul a kocka és a plazmának áll a zászló. Nagyjából el is dönti a választás kérdését, hogy kinek mekkora tévére van szüksége, hacsak nem ragaszkodik nagyon valamelyik technológiához.
Akinek nem olyan égetően sürgős a tévévásárlás, könnyen lehet, hogy jobban jár, ha vár néhány évet. Az ígéretek szerint ugyanis 2008-tól elkezdődik a lézertévék forgalmazása, amely az eddigi adatok szerint mindenben jobbnak ígérkezik a jelenlegi csúcskategóriás technológiáknál. A hd-felbontású képet itt egy optikai meghajtóchip biztosítja, amely pirossá, zölddé és kékké alakítja a lézerfényt, melynek eredményeképp háromdimenziós hatású kép jelenik meg. A képernyő színei sokkal élettelibbekké válnak, míg a készülékek súlya kisebb lesz. A kegyelemdöfés pedig az ár: a gyártási költségek ugyanis az eddigi hírek szerint akár 30 százalékkal is kedvezőbbek lehetnek, mint a plazmakészüléknél, a lézertévé így minden bizonnyal (ismét) alaposan átrendezi a piacot.
Az LCD-tévék sikerének egyik fontos összetevője, hogy a hagyományos, katódsugárcsöves készülékeknél jóval kevesebb helyet foglalnak el, ezáltal szebben mutatnak egy nappaliban vagy a hálószobában. Régebben ezen készülékek képe komoly kívánnivalót hagyott maga után, a technika fejlődésével azonban egyre szebb, élettelibb színek megjelenítésére váltak képessé.
Mit vesz a magyar?
A magyarok többet tévéznek, mint az európai átlag - derül ki a GfK Hungária piackutató intézet felméréséből. Az új generációs technológiát képviselő lcd- és plazmatelevíziók hazai eladásai azonban csak 2005-től kezdtek el jelentős mértékben növekedni, mert ezen készülékek árai akkoriban 30 százalékkal csökkentek az előző évihez képest, ez a trend pedig idén is folytatódik. Az lcd-készülékek közül az 50-55 centiméteres képátlójú modellekre van a legnagyobb kereslet, míg a klasszikus, 4:3-as képarányt az új készülékeknél egyre inkább háttérbe szorítja a szélesvásznú, 16:9-es megjelenítés.
A GfK kutatása szerint a plazmatelevíziók közül a száz centiméteres képátlójú készülékek a legkelendőbbek, ezeket azonban magasabb áruk miatt lényegesen kevesebben keresik, mint az lcd-ket. A hd, vagyis a nagy felbontású készülékek népszerűsége is jelentősen növekszik, ezt elsősorban egyre alacsonyabb áruknak köszönhetik, a legigényesebb vásárlók körében ma már szinte kötelezőnek számít a HD-Ready matrica megléte újdonsült szerzeményükön. A HDMI szabvány is egyre keresettebb: a nagy felbontású multimédiás csatlakozóval szerelt készülékek előnye, hogy egyetlen kábellel össze lehet kötni bármely más új generációs audiovizuális egységgel, legyen az dvd-lejátszó, beltéri egység vagy digitális tévé.
Érdekesség, hogy az új generációs technológiát képviselő televíziók körében jelenleg még szinte csak a neves gyártók termékei kelendőek: a GfK kutatása szerint a plazmatévék piacának több mint 90 százalékát ők uralják. A hazaihoz hasonlóan világviszonylatban is az lcd a kelendőbb a maga 80 százalék körüli részesedésével, az ezeknél átlagosan jóval nagyobb képátlójú plazmatévéket csak a vevők 20 százaléka választja. A pár évvel ezelőtt még komoly népszerűségnek örvendő projektoros tévék iránt már alig van kereslet: ezek ugyanis a vásárlók szerint túl nagyok, ráadásul képminőségükben sem veszik fel a versenyt a hasonló árú más készülékekkel.
