MTI
Magyarországon létrejöhet a virtuális munkaerő-közvetítés
Hosszabb távon Magyarországon is létrejöhet az egységes virtuális munkaerő-közvetítés piaca, amely az állami és magán közvetítőknél regisztrált összes álláskeresői adatot és állásajánlatot tartalmazni fogja - mondta Borbély Tibor Bors, a Foglalkoztatási Hivatal tudományos tanácsadója az MTI érdeklődésére.
Ez olyan rendszer lesz, amelyben az ajánlatokat elhelyező foglalkoztatók, közvetítő cégek vagy álláskeresők meghatározhatják, hogy nevük, elérhetőségük nyilvánosságra kerüljön-e, vagy csak az állami, illetve a magán közvetítők, kölcsönzők közreműködésével léphessenek velük kapcsolatba az érdeklődök. "Egy ilyen országos, egységes munkavállalói és állásajánlati adatbázis sokat segíthetne a magyarországi foglalkoztatás javításában, a munkavállalói és munkáltatói ügyfelek színvonalasabb kiszolgálásában" - húzta alá a tudományos tanácsadó.
Ennek előkészítését szolgálja, hogy az Állami Foglalkoztatási Szolgálat szerződést kötött 32 magán közvetítő céggel. A magáncégek közül már többen szerepeltetik honlapjaik elérhetőségét a szolgálat központi oldalán, vagy valamelyik megyei munkaügyi központ portálján. Ezek az állásajánlatok jól kiegészítik az állami szolgálat ajánlatait.
Az állami és magán közvetítők kapcsolatát erősíti egy tavaly indult európai uniós program is. A projekt során több tagállam állami szolgálata cseréli ki tapasztalatát. Az európai uniós projekt szakmai vezetését az olasz állami munkaügyi szervezet központi szervezeti egysége, az Italia Lavoro valamint az olasz Munkaügyi és Szociális Minisztérium vállalta fel. A projektben közreműködnek a cseh, a szlovák, a román, a bolgár, a vallon állami munkaügyi szervezetek, valamint két további olasz tartomány ügynökségei.
Borbély Tibor Bors elmondta: a Foglalkoztatási Hivatal szervezésében Magyarországon a napokban találkoztak az állami szolgálat, valamint a magán közvetítők, kölcsönzők képviselői. Magyarországon jelenleg több mint 600 munkaerő-közvetítéssel és szintén ugyanennyi kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozást tartanak nyílván, a cégek egy része azonban mindkét tevékenységgel egyszerre foglalkozik. A jelenlegi jogszabályok szerint a két tevékenységet külön-külön kell regisztrálni a területileg illetékes megyei munkaügyi központnál.
Az állami szolgálattal szerződéses viszonyban álló, a szolgálat honlapjairól is elérhető magánközvetítők a találkozón például azt igényelték: valamilyen jelölés segítségével tudják nyomon követni, hogy a náluk jelentkező és sikeresen kiközvetíthető munkavállalók milyen fórumon értesültek az adott álláslehetőségről. Az egyes álláslehetőségeket ugyanis különféle formában teszik közzé, így például újsághirdetésben, utcai hirdetésben, vagy az Állami Foglalkoztatási Szolgálat portáljáról is elérhető honlapjukon. A költséghatékonyság érdekében szeretnék nyomon követni, értékelni, hogy melyik forma milyen eredményt hozott.
Egy másik javaslat volt, hogy a munkaügyi ellenőrzéseket követően ne csak azon vállalkozások névsorát tegye közzé portálján az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség, amelyek nem tartották be a jogszabályokat, hanem azokat a magánközvetítőket is, ahol semmi kifogásolnivalót sem találtak. Ez elismerése lenne a jogkövető magatartásnak, erre ösztönözné a többi vállalkozást is.
Az ügyfelek jobb kiszolgálásához járulna hozzá, ha az állami szolgálat és a magánközvetítők egységes formájú bejelentőlapot rendszeresítenének az álláskeresői és állásajánlatokhoz, a jövőben akár egységes lehetne a munkavállalói és munkáltatói elégedettséget mérő kérdőív is. A munkaértekezleten szó volt arról, hogy igen nagy különbség van az üzleti alapon, illetve a non profit jelleggel működő közvetítők lehetőségei, feladatai között. A hátrányos helyzetű álláskeresők munkavállalásának elősegítése, elhelyezése - amivel főként a non profit közvetítők foglalkoznak - sokkal több ráfordítást igényel.
A munkaértekezleten megemlítették: a magánközvetítőknél nem követelmény, hogy a vállalkozás valamennyi dolgozója rendelkezzen az adott munkához szükséges képzettséggel. Így akár kellő felkészültség nélküli munkatársak is foglalkozhatnak tanácsadással, problémás helyzetek megoldásával. Ez "lejárathatja" a szakmát, ezért szerintük a közvetítők számára ajánlást kellene közzétenni a szakmai követelményekre vonatkozóan.
Ez olyan rendszer lesz, amelyben az ajánlatokat elhelyező foglalkoztatók, közvetítő cégek vagy álláskeresők meghatározhatják, hogy nevük, elérhetőségük nyilvánosságra kerüljön-e, vagy csak az állami, illetve a magán közvetítők, kölcsönzők közreműködésével léphessenek velük kapcsolatba az érdeklődök. "Egy ilyen országos, egységes munkavállalói és állásajánlati adatbázis sokat segíthetne a magyarországi foglalkoztatás javításában, a munkavállalói és munkáltatói ügyfelek színvonalasabb kiszolgálásában" - húzta alá a tudományos tanácsadó.
Ennek előkészítését szolgálja, hogy az Állami Foglalkoztatási Szolgálat szerződést kötött 32 magán közvetítő céggel. A magáncégek közül már többen szerepeltetik honlapjaik elérhetőségét a szolgálat központi oldalán, vagy valamelyik megyei munkaügyi központ portálján. Ezek az állásajánlatok jól kiegészítik az állami szolgálat ajánlatait.
Az állami és magán közvetítők kapcsolatát erősíti egy tavaly indult európai uniós program is. A projekt során több tagállam állami szolgálata cseréli ki tapasztalatát. Az európai uniós projekt szakmai vezetését az olasz állami munkaügyi szervezet központi szervezeti egysége, az Italia Lavoro valamint az olasz Munkaügyi és Szociális Minisztérium vállalta fel. A projektben közreműködnek a cseh, a szlovák, a román, a bolgár, a vallon állami munkaügyi szervezetek, valamint két további olasz tartomány ügynökségei.
Borbély Tibor Bors elmondta: a Foglalkoztatási Hivatal szervezésében Magyarországon a napokban találkoztak az állami szolgálat, valamint a magán közvetítők, kölcsönzők képviselői. Magyarországon jelenleg több mint 600 munkaerő-közvetítéssel és szintén ugyanennyi kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozást tartanak nyílván, a cégek egy része azonban mindkét tevékenységgel egyszerre foglalkozik. A jelenlegi jogszabályok szerint a két tevékenységet külön-külön kell regisztrálni a területileg illetékes megyei munkaügyi központnál.
Az állami szolgálattal szerződéses viszonyban álló, a szolgálat honlapjairól is elérhető magánközvetítők a találkozón például azt igényelték: valamilyen jelölés segítségével tudják nyomon követni, hogy a náluk jelentkező és sikeresen kiközvetíthető munkavállalók milyen fórumon értesültek az adott álláslehetőségről. Az egyes álláslehetőségeket ugyanis különféle formában teszik közzé, így például újsághirdetésben, utcai hirdetésben, vagy az Állami Foglalkoztatási Szolgálat portáljáról is elérhető honlapjukon. A költséghatékonyság érdekében szeretnék nyomon követni, értékelni, hogy melyik forma milyen eredményt hozott.
Egy másik javaslat volt, hogy a munkaügyi ellenőrzéseket követően ne csak azon vállalkozások névsorát tegye közzé portálján az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség, amelyek nem tartották be a jogszabályokat, hanem azokat a magánközvetítőket is, ahol semmi kifogásolnivalót sem találtak. Ez elismerése lenne a jogkövető magatartásnak, erre ösztönözné a többi vállalkozást is.
Az ügyfelek jobb kiszolgálásához járulna hozzá, ha az állami szolgálat és a magánközvetítők egységes formájú bejelentőlapot rendszeresítenének az álláskeresői és állásajánlatokhoz, a jövőben akár egységes lehetne a munkavállalói és munkáltatói elégedettséget mérő kérdőív is. A munkaértekezleten szó volt arról, hogy igen nagy különbség van az üzleti alapon, illetve a non profit jelleggel működő közvetítők lehetőségei, feladatai között. A hátrányos helyzetű álláskeresők munkavállalásának elősegítése, elhelyezése - amivel főként a non profit közvetítők foglalkoznak - sokkal több ráfordítást igényel.
A munkaértekezleten megemlítették: a magánközvetítőknél nem követelmény, hogy a vállalkozás valamennyi dolgozója rendelkezzen az adott munkához szükséges képzettséggel. Így akár kellő felkészültség nélküli munkatársak is foglalkozhatnak tanácsadással, problémás helyzetek megoldásával. Ez "lejárathatja" a szakmát, ezért szerintük a közvetítők számára ajánlást kellene közzétenni a szakmai követelményekre vonatkozóan.