SG.hu·
Kezdődik az e-könyvek csatája
Már 2000-ben megjelentek a piacon az első e-könyvek, illetve e-olvasók, ám mostanáig az LCD-kijelzős, merev, többé-kevésbé nehézkes technikai megoldások nem nyújtották az igazi könyvolvasás élményét.
Nemrégiben mutatta be a Sony az észak-amerikai piacra szánt e-könyvét - pontosabban talán e-olvasónak kellene neveznünk, hiszen ez a könyv nagyságú, kihajtható fedelű könyv eszköz, amellyel olvashatók a korábban elektronikus formában letöltött könyvek. A szerkezet felhasználási módjában és forgalmazásának üzleti modelljében a Apple iPod zenelejátszójának sikerreceptjét igyekszik követni. Ára 300-500 dollár, ami a jobbfajta iPodok árával azonos, a rajta olvasható szövegek a Sony internetes áruházából tölthetők le, akárcsak az Apple-nél, ahol az iTunes online-áruház az egyenként vásárolható zeneszámok forrása. A japán világvállalat - akárcsak a zöld almás cég - több kiadóval is megegyezett a megfelelő könyvutánpótlás biztosításáról - derül ki a Business Week tudósításából.
A területben nem kisebb piaci szereplők látnak fantáziát, mint például a Microsoft és a Google, ám mostanáig az LCD-kijelzős, merev, többé-kevésbé nehézkes technikai megoldások nem nyújtották az igazi könyvolvasás élményét, ezért a fogyasztók idegenkedtek az e-könyvektől. Az Egyesült Államok kiadói például 2004-ben 944 millió kiadványt jelentettek meg, ám mindössze 0,2 százalékuk volt elérhető elektronikus formában.
A helyzet azonban több szempontból sokat változott az elmúlt időszakban. Közülük az első a technológia. A Sony berendezése a cambridge-i E Ink Corp. megjelenítőjét használja, amely milliónyi apró fekete és fehér kapszula elrendezésével oldja meg a szövegek kiírását, minek következtében azok nagyon könyvszerűek. Szemben a folyadékkristályos képernyőkkel, nincs szükség háttérvilágításra, ami sokak szemét bántja, és a szöveg erős napsütésben is olvasható marad. Mivel a szerkezet ebből fakadóan csak a virtuális lapozáshoz igényel energiát, sokkal takarékosabb elődjeinél, több mint 15 könyvet "felfalhat" az olvasó, mielőtt fel kellene töltenie e-olvasóját.
További újdonság az e-könyv-piacon a tartalom jelentős bővülése. Először is számos elektronikus könyvtár készül - helyenként szerzőijog-vitákkal kísérve -, másodszor a Sony és a könyvkiadók szövetségének köszönhetően eleinte néhány ezer, ám hamarosan több tízezer könyv lesz található a szolgáltatáshoz kapcsolódó online-áruházban. (A forgalmuk lanyha növekedésétől szenvedő kiadók szívesen közreműködnek az e-könyv-piac megteremtésében.)
Ha elsőként lép is a várhatóan megújuló részpiacra a Sony, nem sokáig lesz egyedül. Még az idén hasonló szolgáltatást indít a Philips tulajdonában lévő iRex Technologies, valamint a kínai Jinke Co., 2007-ben pedig a szintén Philips-érdekeltségű Polymer Vision és egy brit kezdő vállalkozás, a Plastic Logic Inc. száll be a versenybe. Ráadásul ezek még a Sonyénál is "könyvszerűbb" eszközökkel jelennek meg: a Polymer Visioné például összecsavarható lesz, míg a Plastic Logicé olyan rugalmas, mint egy magazin.
Mindennek alapja, hogy az összes versenyző az E Ink technológiájára épít, azaz nem lehet monopolizálni a dolog legfontosabb részét. A Sony korábban szeretett saját, nem licencelt megoldásokat nyújtani, ám ezt most - mivel az e-papírral ezt úgysem tehetné meg - feladta. Ennek megfelelően e-olvasója a gyártó saját, egyedi e-könyv-formátuma mellett kezel minden PDF-fájlt és a csak Sony-rendszerekben ismert "memóriapálca" mellett a komputerek világában általánosan elterjedt USB-csatlakozókról, illetve SD-memóriakártyákról is feltölthető.
A siker mindennek ellenére kétséges. Az e-köny-biznisz éppen olyan felderítetlen terület manapság, amilyen fehér folt volt négy évvel ezelőtt az online-zene világa - mondja Michael Gartenberg, a JupiterResearch informatikai piackutató elemzője. "Az iPod-iTunes sikere megmutatta, hogy lehet eltalálni a fogyasztók igényeit, de ez nem garancia arra, hogy az olvasók hasonló lelkesedést mutatnak majd az e-könyvek iránt" - tette hozzá.
Klikk a képre a nagyításhoz
A Sony igencsak szomjúhozza a sikert az elmúlt évek ügyetlenkedései után. A walkman feltalálójának legnagyobb kudarca talán az volt, hogy későn jelent meg a digitális média piacán, minek következtében egy általa korábban uralt területen, a hordozható zene világában sokadhegedűs lett az Apple mögött. 2004-ben Japánban már piacra dobtak egy e-olvasót, a Librie-t, ám az megbukott, részben mert túl drága volt, részben meg a szerzői jogvédelem merevsége akadályozta a használatát. (A felhasználók bérelhették a rajtuk olvasható műveket, ám azok hatvan nap múlva automatikusan törlődtek.)
Nemrégiben mutatta be a Sony az észak-amerikai piacra szánt e-könyvét - pontosabban talán e-olvasónak kellene neveznünk, hiszen ez a könyv nagyságú, kihajtható fedelű könyv eszköz, amellyel olvashatók a korábban elektronikus formában letöltött könyvek. A szerkezet felhasználási módjában és forgalmazásának üzleti modelljében a Apple iPod zenelejátszójának sikerreceptjét igyekszik követni. Ára 300-500 dollár, ami a jobbfajta iPodok árával azonos, a rajta olvasható szövegek a Sony internetes áruházából tölthetők le, akárcsak az Apple-nél, ahol az iTunes online-áruház az egyenként vásárolható zeneszámok forrása. A japán világvállalat - akárcsak a zöld almás cég - több kiadóval is megegyezett a megfelelő könyvutánpótlás biztosításáról - derül ki a Business Week tudósításából.
A területben nem kisebb piaci szereplők látnak fantáziát, mint például a Microsoft és a Google, ám mostanáig az LCD-kijelzős, merev, többé-kevésbé nehézkes technikai megoldások nem nyújtották az igazi könyvolvasás élményét, ezért a fogyasztók idegenkedtek az e-könyvektől. Az Egyesült Államok kiadói például 2004-ben 944 millió kiadványt jelentettek meg, ám mindössze 0,2 százalékuk volt elérhető elektronikus formában.
A helyzet azonban több szempontból sokat változott az elmúlt időszakban. Közülük az első a technológia. A Sony berendezése a cambridge-i E Ink Corp. megjelenítőjét használja, amely milliónyi apró fekete és fehér kapszula elrendezésével oldja meg a szövegek kiírását, minek következtében azok nagyon könyvszerűek. Szemben a folyadékkristályos képernyőkkel, nincs szükség háttérvilágításra, ami sokak szemét bántja, és a szöveg erős napsütésben is olvasható marad. Mivel a szerkezet ebből fakadóan csak a virtuális lapozáshoz igényel energiát, sokkal takarékosabb elődjeinél, több mint 15 könyvet "felfalhat" az olvasó, mielőtt fel kellene töltenie e-olvasóját.
További újdonság az e-könyv-piacon a tartalom jelentős bővülése. Először is számos elektronikus könyvtár készül - helyenként szerzőijog-vitákkal kísérve -, másodszor a Sony és a könyvkiadók szövetségének köszönhetően eleinte néhány ezer, ám hamarosan több tízezer könyv lesz található a szolgáltatáshoz kapcsolódó online-áruházban. (A forgalmuk lanyha növekedésétől szenvedő kiadók szívesen közreműködnek az e-könyv-piac megteremtésében.)
Ha elsőként lép is a várhatóan megújuló részpiacra a Sony, nem sokáig lesz egyedül. Még az idén hasonló szolgáltatást indít a Philips tulajdonában lévő iRex Technologies, valamint a kínai Jinke Co., 2007-ben pedig a szintén Philips-érdekeltségű Polymer Vision és egy brit kezdő vállalkozás, a Plastic Logic Inc. száll be a versenybe. Ráadásul ezek még a Sonyénál is "könyvszerűbb" eszközökkel jelennek meg: a Polymer Visioné például összecsavarható lesz, míg a Plastic Logicé olyan rugalmas, mint egy magazin.
Mindennek alapja, hogy az összes versenyző az E Ink technológiájára épít, azaz nem lehet monopolizálni a dolog legfontosabb részét. A Sony korábban szeretett saját, nem licencelt megoldásokat nyújtani, ám ezt most - mivel az e-papírral ezt úgysem tehetné meg - feladta. Ennek megfelelően e-olvasója a gyártó saját, egyedi e-könyv-formátuma mellett kezel minden PDF-fájlt és a csak Sony-rendszerekben ismert "memóriapálca" mellett a komputerek világában általánosan elterjedt USB-csatlakozókról, illetve SD-memóriakártyákról is feltölthető.
A siker mindennek ellenére kétséges. Az e-köny-biznisz éppen olyan felderítetlen terület manapság, amilyen fehér folt volt négy évvel ezelőtt az online-zene világa - mondja Michael Gartenberg, a JupiterResearch informatikai piackutató elemzője. "Az iPod-iTunes sikere megmutatta, hogy lehet eltalálni a fogyasztók igényeit, de ez nem garancia arra, hogy az olvasók hasonló lelkesedést mutatnak majd az e-könyvek iránt" - tette hozzá.
Klikk a képre a nagyításhoz
A Sony igencsak szomjúhozza a sikert az elmúlt évek ügyetlenkedései után. A walkman feltalálójának legnagyobb kudarca talán az volt, hogy későn jelent meg a digitális média piacán, minek következtében egy általa korábban uralt területen, a hordozható zene világában sokadhegedűs lett az Apple mögött. 2004-ben Japánban már piacra dobtak egy e-olvasót, a Librie-t, ám az megbukott, részben mert túl drága volt, részben meg a szerzői jogvédelem merevsége akadályozta a használatát. (A felhasználók bérelhették a rajtuk olvasható műveket, ám azok hatvan nap múlva automatikusan törlődtek.)