SG.hu

Emelkedőben a magyarországi internetpenetráció

Az NRC Piackutató legfrissebb adatai szerint a 15-69 éves magyar lakosság 27,4 százaléka legalább heti gyakorisággal internetezik - őket tekintjük gyakori internetezőknek.

4,5 százalék rendszeresen, de nem heti gyakorisággal használja az internetet. A rendszeresen internetezőkön felül közel 8 százalék már kipróbálta a világhálót, közel 2 százalék még nem, de a közeljövőben elképzelhetőnek tartja. 58 százalék még nem próbálta ki az internetet és nem is tervezi, hogy a közeljövőben fellép a világhálóra.

Az internet terjedésének egyik legtöbbet idézett modellje Everett M. Rogers diffúzió elmélete. Rogers szerint egy új technológia elterjedésének jellege egy S-görbéhez hasonlítható: kezdetben lassú ütemben növekszik a felhasználók száma, majd egy lényeges fellendülés következik, amit egy telítettségi pont elérése után lassulás követ. Az internetpenetrációs trendeket vizsgálva elmondható, hogy Magyarország még a nekirugaszkodás előtt áll, a penetráció változását a lassú növekedés jellemzi.



A 2005 második félévhez képest 4 százalékpontot emelkedett a magyarországi internetpenetráció, így továbbra sem beszélhetünk "nagy nekirugaszkodásról", inkább csak lassú növekedésről. Elmondható ugyanakkor, hogy a negyedéves 4 százalékos növekedés biztató lehet a jövőre nézve.

A trend vizsgálatának egyik fontos aspektusa a digitális egyenlőtlenségek feltérképezése. A digitális egyenlőtlenség hipotézise arra épül, hogy a társadalmi egyenlőtlenség a társadalmakban állandó, reprodukálódik és időről időre újabb formában jelenik meg. A posztindusztriális társadalom ilyen új köntösben megjelenő társadalmi egyenlőtlensége a digitális egyenlőtlenség. A digitális egyenlőtlenség megközelítésének egyik legegyszerűbb formája, hogy a vizsgálat középpontjában az internethasználatot helyezzük, a társadalmat pedig ennek megfelelően felhasználókra és az internetet nem használók csoportjaira bontjuk.



2005 második félévéhez képest az 'AB' státuszúak körében 6 százalékpontot növekedett az internetpentráció, így a magasabb státuszúak körében már 55 százalékos penetrációs szintről beszélhetünk. Mindemellett a 'CDE' státuszúak csoportjában csupán 2 százalékpontot nőt a rendszeres internethasználók aránya, így az alacsonyabb státuszúak csupán 14 százaléka lép fel legalább havi rendszerességgel a világhálóra.

Ilyen értelemben elmondható, hogy a társadalmi státusz tekintetében a magyarországi digitális egyenlőtlenség nemhogy nem csökkent, hanem emelkedett, hiszen a magasabb státuszúak körében nagyobb arányú növekedésről beszélhetünk, mint az alacsonyabb státuszúak körében.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • gregor #9
    klastrom:Azért nem igy van ez!Előfordul,hogy valakit valami nem érdekel!Ez az internet esetében is igy lehet.
  • gregor #8
    Pl.ul milyen más kifejezést?
    Az E-mail se magyar szó,azt is hivhatnánk elektronikus levélnek,vagy drótpostának!
  • gorillala #7
    Tényleg! Én is jobb szeretnék egy magyar kifejezést.
    a penetrációról mindíg a >penetráns< jelző
    ugrik be :))
  • klastrom #6
    Itt a magyar fejekben van krva nagy üresség sajna még mindig fontosabb a szesz meg a cigi mint a net...
  • klastrom #5
    Itt a magyar fejekben van krva nagy üresség sajna még mindig fontosabb a szesz meg a cigi mint a net...
  • gregor #4
    "58 százalék még nem próbálta ki az internetet és nem is tervezi, hogy a közeljövőben fellép a világhálóra"
    Akkor még se,az internet elérésének az árával van a gond,hanem sokakat nem érdekel!Szerintem az internet ára hazánkban ,már nem drága.
  • gregor #3
    És aki naponta netezik,az már a gyakori netezőnél is gyakoribb?:)))
  • Ronny #2
    a penetráció miért nem elég magyar?
  • noss #1
    penetráció ba+, AZ!
    úgy hangzik mint egy új fogamzásgátló... :E

    nincs rá normális magyar szó?