Menedzsmentfórum
Magyar cégvezérek a Microsoft - EU perről
Az mfor.hu arról kérdezte három meghatározó magyarországi cég vezetőjét, hogy szerintük milyen kihatása lehet a Microsoft és az Európai Bizottság viszályának az amerikai óriásvállalat tevékenységére, illetve az informatikai piac erőviszonyainak alakulására. Ezúttal Beck György, Kürti Sándor és Vityi Péter mondja el véleményét a témában.
A Microsoft fellebbezett a luxemburgi bíróságon az Európai Bizottság (EB) közelmúltbeli döntése ellen, mely szerint megsértette a versenyjogot. Az óriáscég nem első alkalommal szorul magyarázkodásra, például 2004 márciusában az EB 497 millió eurós rekordbírság megfizetésére kötelezte. Ön szerint mennyire befolyásolhatják az ilyen és hasonló események az amerikai vállalat működését? A bírság esetleges kiszabásának, illetve a piac jelenlegi trendjeinek következtében milyen főbb változások, átrendeződések várhatóak a szektor erőviszonyaiban?
Beck György, a HP Magyarország vezérigazgatója
- A bírósági eljárás széles lehetőséget biztosít arra, hogy az MS, kilépve a mindennapok sodrásából, jobban megismerkedjen az európai ipari környezet feltételeivel, amellyel véleményem szerint bizonyosan együtt fog működni. Másrészt alkalom nyílik annak megállapítására is, hogy az amerikai vállalat bírságolása valóban megvédte-e valamilyen érdeksérelemtől az európai fogyasztókat.
Kürti Sándor, a KÜRT Rt. elnöke
- Főbb paramétereiben (például profittermelő képesség) a világ elsőszámú vállalatáról van szó. Mivel az MS legnagyobb eredménye/erénye termékeinek és piacainak globalitása, ez az, ami legjobban csípi az EU szemét, tehát a konfliktus nem mondvacsinált. Szerintem a bírság mértéke eléri az MS érzékenységi küszöbét, de nem jelent többet. Más szavakkal: de szeretnék hazai vállalatokat ilyen helyzetben látni!
A bírság semmilyen erőviszonyi változásokat nem eredményezhet, hiszen ez az összeg csak az újságolvasó oldaláról tűnik csillagászatinak. Az MS első emberének vagyona legalább ötvenszer ekkora. Az egész ügy legfeljebb egy kis bosszankodást ér meg. Egy példával illusztrálva: 50 ezer forint lapul a zsebemben, és ezer forintra megbüntet a rendőr. Ha még hozzávesszük, hogy a büntetést nem is nekem, hanem a vállalatomnak kell megfizetni (költségként és nem az adózott eredményből), akkor annak a rám, mint tulajdonosra eső vonzata legfeljebb 500 forintnyi. Ettől sem én, sem az MS nem fog megremegni.
Vityi Péter, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója
- Az eset kapcsán két alapvető kérdés merül fel nemcsak az MS, de az IT iparágban működő valamennyi vállalat számára. Az egyik, hogy jogukban áll-e a cégeknek továbbfejleszteni termékeiket a felhasználók által igényelt új jellemzőkkel, a másik pedig, hogy a sikeres innovátorok kötelesek-e átadni értékes technológiájukat és szellemi tulajdonukat a versenytársaknak. Az MS megítélése szerint a vita erről folyik 2004 óta Brüsszellel.
Ami az együttműködést, az interoperabilitást illeti, az európai nagyvállalatok többségének IT-rendszereiben az MS és más szállítók termékei is működnek. Cégünk a világ egyik legdinamikusabb versenypiacának szereplője. Sikerét az együttműködő termékek fejlesztésének, valamint a szüntelenül változó felhasználói igényekhez igazodó, folyamatos innovációnak köszönheti.
A Microsoft fellebbezett a luxemburgi bíróságon az Európai Bizottság (EB) közelmúltbeli döntése ellen, mely szerint megsértette a versenyjogot. Az óriáscég nem első alkalommal szorul magyarázkodásra, például 2004 márciusában az EB 497 millió eurós rekordbírság megfizetésére kötelezte. Ön szerint mennyire befolyásolhatják az ilyen és hasonló események az amerikai vállalat működését? A bírság esetleges kiszabásának, illetve a piac jelenlegi trendjeinek következtében milyen főbb változások, átrendeződések várhatóak a szektor erőviszonyaiban?
Beck György, a HP Magyarország vezérigazgatója
- A bírósági eljárás széles lehetőséget biztosít arra, hogy az MS, kilépve a mindennapok sodrásából, jobban megismerkedjen az európai ipari környezet feltételeivel, amellyel véleményem szerint bizonyosan együtt fog működni. Másrészt alkalom nyílik annak megállapítására is, hogy az amerikai vállalat bírságolása valóban megvédte-e valamilyen érdeksérelemtől az európai fogyasztókat.
Kürti Sándor, a KÜRT Rt. elnöke
- Főbb paramétereiben (például profittermelő képesség) a világ elsőszámú vállalatáról van szó. Mivel az MS legnagyobb eredménye/erénye termékeinek és piacainak globalitása, ez az, ami legjobban csípi az EU szemét, tehát a konfliktus nem mondvacsinált. Szerintem a bírság mértéke eléri az MS érzékenységi küszöbét, de nem jelent többet. Más szavakkal: de szeretnék hazai vállalatokat ilyen helyzetben látni!
A bírság semmilyen erőviszonyi változásokat nem eredményezhet, hiszen ez az összeg csak az újságolvasó oldaláról tűnik csillagászatinak. Az MS első emberének vagyona legalább ötvenszer ekkora. Az egész ügy legfeljebb egy kis bosszankodást ér meg. Egy példával illusztrálva: 50 ezer forint lapul a zsebemben, és ezer forintra megbüntet a rendőr. Ha még hozzávesszük, hogy a büntetést nem is nekem, hanem a vállalatomnak kell megfizetni (költségként és nem az adózott eredményből), akkor annak a rám, mint tulajdonosra eső vonzata legfeljebb 500 forintnyi. Ettől sem én, sem az MS nem fog megremegni.
Vityi Péter, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója
- Az eset kapcsán két alapvető kérdés merül fel nemcsak az MS, de az IT iparágban működő valamennyi vállalat számára. Az egyik, hogy jogukban áll-e a cégeknek továbbfejleszteni termékeiket a felhasználók által igényelt új jellemzőkkel, a másik pedig, hogy a sikeres innovátorok kötelesek-e átadni értékes technológiájukat és szellemi tulajdonukat a versenytársaknak. Az MS megítélése szerint a vita erről folyik 2004 óta Brüsszellel.
Ami az együttműködést, az interoperabilitást illeti, az európai nagyvállalatok többségének IT-rendszereiben az MS és más szállítók termékei is működnek. Cégünk a világ egyik legdinamikusabb versenypiacának szereplője. Sikerét az együttműködő termékek fejlesztésének, valamint a szüntelenül változó felhasználói igényekhez igazodó, folyamatos innovációnak köszönheti.
