SG.hu·
Az uniós országok továbbra sem tudnak megegyezni a mesterséges intelligencia szabályozásáról
Tizenhat ország még mindig nem nevezte ki a mesterségesintelligencia-biztonságért felelős nemzeti hatóságát, és sokan egy fontos, adatközpontokkal kapcsolatos határidőt sem tartottak be.
Miközben az európai vezetők első közös, mesterséges intelligenciával foglalkozó találkozójukra készülnek, amelyen a sürgős cselekvés szükségességét kívánják hangsúlyozni, kormányaik fontos, az MI biztonságával és az infrastruktúrával kapcsolatos célkitűzések teljesítésével is elmaradásban vannak. Az Európai Unió 27 tagállamának vezetői pénteken Dublinban találkoznak, hogy megvitassák, miként gyorsíthatnák fel azokat az erőfeszítéseket, amelyek révén Európa biztonságosabbá válhat, és versenyképesebbé teheti magát a mesterséges intelligencia területén. Tizenhat kormány azonban elmulasztotta az uniós MI-biztonsági jogszabály végrehajtásáért felelős nemzeti hatóság kinevezésére megszabott határidőt. Emellett Brüsszelnek egy olyan kezdeményezést is el kellett halasztania, amely az adatközpontok kiépítését hivatott támogatni, mivel a tagállamokban adminisztratív késedelmek merültek fel.
Sergey Lagodinsky, az Európai Parlament német zöldpárti képviselője szerint a késedelmek aláássák a tagállami fővárosok hitelességét, amikor Európa MI-vel kapcsolatos ambícióiról beszélnek. „Ne az Európai Uniót hibáztassák azért, mert lemarad a versenyben, ha közben önök sem tartják be a saját határidőiket” - mondta. „Európa MI-vel kapcsolatos ambíciói nem valósíthatók meg, ha a tagállamok kormányai képtelenek rendet tenni a saját házuk táján.” A levélben Lagodinsky arra kérte az Európai Bizottságot, hogy indítson hivatalos eljárást azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek nem teljesítették az MI-rendeletben előírt jogi kötelezettségeiket.
A biztonság egyre nagyobb aggodalomra ad okot az uniós vezetők számára, különösen azután, hogy a nyár folyamán több incidens is történt önállóan működő, irányításuk alól kikerült MI-ügynökökkel kapcsolatban. Emellett az utóbbi időszakban kibertámadásokra is sor került, az iparág szereplői pedig egyre súlyosabb figyelmeztetéseket fogalmaznak meg az emberiséget fenyegető, esetleges egzisztenciális kockázatokról. Brüsszel többször is rámutatott arra, hogy az EU már rendelkezik a fenyegetések kivédését szolgáló szabályozással, mindenekelőtt a kiemelt jelentőségű mesterségesintelligencia-rendelettel, az Artificial Intelligence Acttel.
A nemzeti végrehajtó hatóság kinevezésére 2025 augusztusában lejárt határidő ellenére hat ország - Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Szlovákia és Magyarország - még nem választotta ki a megfelelő hatóságot. További tíz tagállam pedig egyelőre csak ideiglenes döntést hozott, amelyet még hivatalosan is el kell fogadni - erősítette meg az Európai Bizottság. A biztonsági kérdéseken túl António Costa, az Európai Tanács elnöke a pénteki dublini találkozóra szóló meghívólevelében azt írta, hogy az egyik legfontosabb téma az lesz, miként lehetne csökkenteni Európa függőségét az Egyesült Államoktól és Kínától a mesterséges intelligencia működését lehetővé tevő technológiák területén.
Az EU azonban az Európa versenyképességéhez szükséges infrastruktúra kiépítését is késleltette azzal, hogy elhalasztotta a kontinens különböző pontjain létrehozandó hét MI-számítási központ támogatására vonatkozó terveket. A 30 milliárd eurós beruházási projektet irányító főigazgatóság október végén jelentette be, hogy meghosszabbítja a konzorciumok számára azt a határidőt, ameddig jelezhetik érdeklődésüket a központok létrehozása iránt. Ezek a központok különböző országokban megvalósuló, nagyszabású MI-adatközponti projekteket is magukban foglalnak. A halasztás hivatalos indoklása szerint erre azért volt szükség, „hogy a tagállamoknak elegendő idejük legyen saját költségvetési folyamataik lezárására és pénzügyi kötelezettségvállalásaik benyújtására”. Ez már a második egymást követő határidő-halasztás volt, miután az eredetileg novemberre kitűzött időpontot először februárra módosították.
Jan Kavalírek, aki tavaly rövid ideig a cseh kormány MI-ügyi megbízottjaként dolgozott, és részt vesz a cseh pályázatban, a LinkedInen a következőt írta: „Úgy tűnik, néhány papírt nem nyújtottak be időben” - a bejegyzéshez egy vállvonogató emojit is mellékelt. „Szerintem nagyon fontos, sőt elengedhetetlen, hogy tartsuk magunkat ahhoz az ütemtervhez és azokhoz a feltételekhez, amelyeket a kezdetekkor meghatároztak” - mondta. „Természetesen ez a tagállamokra is vonatkozik, amelyeknek képesnek kellene lenniük tartani a határidőket, és minden szükséges dokumentumot időben eljuttatni Brüsszelbe.”
Miközben az európai vezetők első közös, mesterséges intelligenciával foglalkozó találkozójukra készülnek, amelyen a sürgős cselekvés szükségességét kívánják hangsúlyozni, kormányaik fontos, az MI biztonságával és az infrastruktúrával kapcsolatos célkitűzések teljesítésével is elmaradásban vannak. Az Európai Unió 27 tagállamának vezetői pénteken Dublinban találkoznak, hogy megvitassák, miként gyorsíthatnák fel azokat az erőfeszítéseket, amelyek révén Európa biztonságosabbá válhat, és versenyképesebbé teheti magát a mesterséges intelligencia területén. Tizenhat kormány azonban elmulasztotta az uniós MI-biztonsági jogszabály végrehajtásáért felelős nemzeti hatóság kinevezésére megszabott határidőt. Emellett Brüsszelnek egy olyan kezdeményezést is el kellett halasztania, amely az adatközpontok kiépítését hivatott támogatni, mivel a tagállamokban adminisztratív késedelmek merültek fel.
Sergey Lagodinsky, az Európai Parlament német zöldpárti képviselője szerint a késedelmek aláássák a tagállami fővárosok hitelességét, amikor Európa MI-vel kapcsolatos ambícióiról beszélnek. „Ne az Európai Uniót hibáztassák azért, mert lemarad a versenyben, ha közben önök sem tartják be a saját határidőiket” - mondta. „Európa MI-vel kapcsolatos ambíciói nem valósíthatók meg, ha a tagállamok kormányai képtelenek rendet tenni a saját házuk táján.” A levélben Lagodinsky arra kérte az Európai Bizottságot, hogy indítson hivatalos eljárást azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek nem teljesítették az MI-rendeletben előírt jogi kötelezettségeiket.
A biztonság egyre nagyobb aggodalomra ad okot az uniós vezetők számára, különösen azután, hogy a nyár folyamán több incidens is történt önállóan működő, irányításuk alól kikerült MI-ügynökökkel kapcsolatban. Emellett az utóbbi időszakban kibertámadásokra is sor került, az iparág szereplői pedig egyre súlyosabb figyelmeztetéseket fogalmaznak meg az emberiséget fenyegető, esetleges egzisztenciális kockázatokról. Brüsszel többször is rámutatott arra, hogy az EU már rendelkezik a fenyegetések kivédését szolgáló szabályozással, mindenekelőtt a kiemelt jelentőségű mesterségesintelligencia-rendelettel, az Artificial Intelligence Acttel.
A nemzeti végrehajtó hatóság kinevezésére 2025 augusztusában lejárt határidő ellenére hat ország - Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Szlovákia és Magyarország - még nem választotta ki a megfelelő hatóságot. További tíz tagállam pedig egyelőre csak ideiglenes döntést hozott, amelyet még hivatalosan is el kell fogadni - erősítette meg az Európai Bizottság. A biztonsági kérdéseken túl António Costa, az Európai Tanács elnöke a pénteki dublini találkozóra szóló meghívólevelében azt írta, hogy az egyik legfontosabb téma az lesz, miként lehetne csökkenteni Európa függőségét az Egyesült Államoktól és Kínától a mesterséges intelligencia működését lehetővé tevő technológiák területén.
Az EU azonban az Európa versenyképességéhez szükséges infrastruktúra kiépítését is késleltette azzal, hogy elhalasztotta a kontinens különböző pontjain létrehozandó hét MI-számítási központ támogatására vonatkozó terveket. A 30 milliárd eurós beruházási projektet irányító főigazgatóság október végén jelentette be, hogy meghosszabbítja a konzorciumok számára azt a határidőt, ameddig jelezhetik érdeklődésüket a központok létrehozása iránt. Ezek a központok különböző országokban megvalósuló, nagyszabású MI-adatközponti projekteket is magukban foglalnak. A halasztás hivatalos indoklása szerint erre azért volt szükség, „hogy a tagállamoknak elegendő idejük legyen saját költségvetési folyamataik lezárására és pénzügyi kötelezettségvállalásaik benyújtására”. Ez már a második egymást követő határidő-halasztás volt, miután az eredetileg novemberre kitűzött időpontot először februárra módosították.
Jan Kavalírek, aki tavaly rövid ideig a cseh kormány MI-ügyi megbízottjaként dolgozott, és részt vesz a cseh pályázatban, a LinkedInen a következőt írta: „Úgy tűnik, néhány papírt nem nyújtottak be időben” - a bejegyzéshez egy vállvonogató emojit is mellékelt. „Szerintem nagyon fontos, sőt elengedhetetlen, hogy tartsuk magunkat ahhoz az ütemtervhez és azokhoz a feltételekhez, amelyeket a kezdetekkor meghatároztak” - mondta. „Természetesen ez a tagállamokra is vonatkozik, amelyeknek képesnek kellene lenniük tartani a határidőket, és minden szükséges dokumentumot időben eljuttatni Brüsszelbe.”