SG.hu·
Franciaország nem érti mit keresnek a britek az EU technológiai startup programjában
Franciaország kérdéseket vetett fel az Egyesült Királyság részvételével kapcsolatban egy 5 milliárd eurós uniós tőkealapban, amelyet technológiai startupok támogatására hoztak létre. Az európai diplomaták szerint ez a lépés rávilágít az EU és az Egyesült Királyság közötti tárgyalások során továbbra is fennálló feszültségekre.
Az Egyesült Királyság, amely hat évvel ezelőtt a Brexit révén kilépett az Európai Unióból, megállapodott arról, hogy 150 millió euró induló tőkét biztosít az alap számára. A kezdeményezés célja, hogy fellendítse az európai technológiai szektorba irányuló befektetéseket, miközben Európa nehézségekkel küzd az Egyesült Államokkal és Kínával szemben a technológiai vezető szerepért folyó versenyben. Ekaterina Zaharieva, az Európai Bizottság startupokért, kutatásért és innovációért felelős biztosa májusban azt mondta, hogy „kölcsönös érdek” fűződik ahhoz, hogy az Egyesült Királyság csatlakozzon az alaphoz. Diplomaták szerint azonban Párizs most szigorú feltételekhez kívánja kötni az esetleges megállapodást.
„A franciák kifogásokat emelnek. Azzal érvelnek, hogy az Egyesült Királyság nem tagja az EU-nak, így miért adnánk lehetőségeket a briteknek, amikor biztosítanunk kellene, hogy ez a kezdeményezés uniós kezdeményezés legyen, amely az EU tagállamainak javát szolgálja” - mondta egy uniós diplomata. Franciaország, valamint néhány más uniós tagállam azt is felvetette, hogy az Egyesült Királysággal kötött különmegállapodások gyengíthetik az EU alkupozícióját, amikor az ősszel esedékes fontos csúcstalálkozó előtt próbál engedményeket kiharcolni a brit kormánytól a már meglévő „reset” csomag véglegesítéséhez.
„Franciaország kemény álláspontot képvisel, de három vagy négy másik tagállam is azt kérdezi: mi származik ebből számunkra, ha engedjük, hogy az Egyesült Királyság csatlakozzon a Scaleup alaphoz? Néhányan úgy érvelnek, hogy ennek valamiféle kölcsönös ellenszolgáltatáshoz kellene kötődnie” - tette hozzá egy másik diplomata. A diplomaták szerint most szorít az idő, hogy rendezzék a francia kifogásokat, és az Egyesült Királyság bekerülhessen a Scaleup Europe Fund következő, 2027-ben induló ciklusába.
Francia diplomaták szerint Párizsnak elvben „nincs kifogása” az ellen, hogy az Egyesült Királyság csatlakozzon a programhoz, ugyanakkor részleteket kértek az Európai Bizottságtól arról, hogy egy EU-n kívüli országként Nagy-Britanniának pontosan milyen módon kellene részt vennie a kezdeményezésben. „Ez egy technikai vita. Kérdéseket küldtünk a Bizottságnak annak megértése érdekében, hogyan számítják ki az Egyesült Királyság részvételét” - tették hozzá. Az uniós tagállamok esetében 25 százalékos felső korlát vonatkozik arra, hogy az alapból mekkora összeget vonhatnak be. Továbbra is nyitott kérdés azonban, hogy ez a korlátozás milyen szinten vonatkozik majd az EU-n kívüli országokra, illetve hogyan kapcsolódik egymáshoz a hozzájárulások mértéke és a ténylegesen folyósított összegek nagysága.
A vita bizonyos szempontból hasonlít az Egyesült Királyság részvételével kapcsolatos tárgyalásokra az EU 150 milliárd eurós védelmi beszerzési alapjáról. Ezek a megbeszélések tavaly novemberben keserű viták közepette szakadtak meg, miután az Egyesült Királyság elutasította Brüsszel követelését, amely több milliárd eurós hozzájárulást várt volna Londontól.
A júliusra tervezett csúcstalálkozót, amelyen véglegesítették volna az Egyesült Királyság és az EU közötti „reset” tárgyalások eredményét, Sir Keir Starmer brit miniszterelnök lemondása után elhalasztották. Új időpontot még nem jelöltek ki, de diplomaták szerint a találkozóra várhatóan október végén vagy november elején kerülhet sor. Az Egyesült Királyság olyan megállapodást szeretne elérni, amely megszüntetné a növényi és állati eredetű termékekre vonatkozó határellenőrzéseket, újra összekapcsolná a brit és az uniós szén-dioxid-kibocsátási árképzési rendszert, valamint létrehozna egy korlátozott ifjúsági mobilitási programot a 18 és 30 év közötti fiatalok számára. Ezekben a kérdésekben azonban továbbra is jelentős eltérések vannak a két fél között.
A Scaleup Europe Fund, amelyet kereskedelmi alapon a svéd felvásárlási alapkezelő, az EQT működtet majd, a Horizon Europe program részét képezi. Ez egy 96 milliárd eurós kutatási program, amelyhez az Egyesült Királyság 2024-ben "társult országként" csatlakozott újra. Diplomaták szerint az Európai Bizottság kutatási és innovációs főigazgatósága az elmúlt hónapokban "eredményes" tárgyalásokat folytatott az Egyesült Királysággal a programhoz való csatlakozásról, de hivatalos javaslatot még nem terjesztett elő az Egyesült Királyság részvételéről. Az alap jelenlegi ciklusa 2027-ben ér véget, a következő ciklus pedig, amely 2034-ig tart majd, várhatóan meghaladja az 5 milliárd eurót. Ennek összege 1 milliárd eurós bizottsági induló finanszírozásból állna össze, a fennmaradó részt pedig nyugdíjalapok és egyéb magántőkeforrások biztosítanák.
Az Egyesült Királyság Kabinetirodája közölte, hogy a kormány nem kíván nyilatkozni a folyamatban lévő tárgyalásokról. Az Európai Bizottság szóvivője azt mondta, hogy a megbeszélések tovább folytatódnak, és "korai lenne bármilyen álláspontról nyilatkozni".
Az Egyesült Királyság, amely hat évvel ezelőtt a Brexit révén kilépett az Európai Unióból, megállapodott arról, hogy 150 millió euró induló tőkét biztosít az alap számára. A kezdeményezés célja, hogy fellendítse az európai technológiai szektorba irányuló befektetéseket, miközben Európa nehézségekkel küzd az Egyesült Államokkal és Kínával szemben a technológiai vezető szerepért folyó versenyben. Ekaterina Zaharieva, az Európai Bizottság startupokért, kutatásért és innovációért felelős biztosa májusban azt mondta, hogy „kölcsönös érdek” fűződik ahhoz, hogy az Egyesült Királyság csatlakozzon az alaphoz. Diplomaták szerint azonban Párizs most szigorú feltételekhez kívánja kötni az esetleges megállapodást.
„A franciák kifogásokat emelnek. Azzal érvelnek, hogy az Egyesült Királyság nem tagja az EU-nak, így miért adnánk lehetőségeket a briteknek, amikor biztosítanunk kellene, hogy ez a kezdeményezés uniós kezdeményezés legyen, amely az EU tagállamainak javát szolgálja” - mondta egy uniós diplomata. Franciaország, valamint néhány más uniós tagállam azt is felvetette, hogy az Egyesült Királysággal kötött különmegállapodások gyengíthetik az EU alkupozícióját, amikor az ősszel esedékes fontos csúcstalálkozó előtt próbál engedményeket kiharcolni a brit kormánytól a már meglévő „reset” csomag véglegesítéséhez.
„Franciaország kemény álláspontot képvisel, de három vagy négy másik tagállam is azt kérdezi: mi származik ebből számunkra, ha engedjük, hogy az Egyesült Királyság csatlakozzon a Scaleup alaphoz? Néhányan úgy érvelnek, hogy ennek valamiféle kölcsönös ellenszolgáltatáshoz kellene kötődnie” - tette hozzá egy másik diplomata. A diplomaták szerint most szorít az idő, hogy rendezzék a francia kifogásokat, és az Egyesült Királyság bekerülhessen a Scaleup Europe Fund következő, 2027-ben induló ciklusába.
Francia diplomaták szerint Párizsnak elvben „nincs kifogása” az ellen, hogy az Egyesült Királyság csatlakozzon a programhoz, ugyanakkor részleteket kértek az Európai Bizottságtól arról, hogy egy EU-n kívüli országként Nagy-Britanniának pontosan milyen módon kellene részt vennie a kezdeményezésben. „Ez egy technikai vita. Kérdéseket küldtünk a Bizottságnak annak megértése érdekében, hogyan számítják ki az Egyesült Királyság részvételét” - tették hozzá. Az uniós tagállamok esetében 25 százalékos felső korlát vonatkozik arra, hogy az alapból mekkora összeget vonhatnak be. Továbbra is nyitott kérdés azonban, hogy ez a korlátozás milyen szinten vonatkozik majd az EU-n kívüli országokra, illetve hogyan kapcsolódik egymáshoz a hozzájárulások mértéke és a ténylegesen folyósított összegek nagysága.
A vita bizonyos szempontból hasonlít az Egyesült Királyság részvételével kapcsolatos tárgyalásokra az EU 150 milliárd eurós védelmi beszerzési alapjáról. Ezek a megbeszélések tavaly novemberben keserű viták közepette szakadtak meg, miután az Egyesült Királyság elutasította Brüsszel követelését, amely több milliárd eurós hozzájárulást várt volna Londontól.
A júliusra tervezett csúcstalálkozót, amelyen véglegesítették volna az Egyesült Királyság és az EU közötti „reset” tárgyalások eredményét, Sir Keir Starmer brit miniszterelnök lemondása után elhalasztották. Új időpontot még nem jelöltek ki, de diplomaták szerint a találkozóra várhatóan október végén vagy november elején kerülhet sor. Az Egyesült Királyság olyan megállapodást szeretne elérni, amely megszüntetné a növényi és állati eredetű termékekre vonatkozó határellenőrzéseket, újra összekapcsolná a brit és az uniós szén-dioxid-kibocsátási árképzési rendszert, valamint létrehozna egy korlátozott ifjúsági mobilitási programot a 18 és 30 év közötti fiatalok számára. Ezekben a kérdésekben azonban továbbra is jelentős eltérések vannak a két fél között.
A Scaleup Europe Fund, amelyet kereskedelmi alapon a svéd felvásárlási alapkezelő, az EQT működtet majd, a Horizon Europe program részét képezi. Ez egy 96 milliárd eurós kutatási program, amelyhez az Egyesült Királyság 2024-ben "társult országként" csatlakozott újra. Diplomaták szerint az Európai Bizottság kutatási és innovációs főigazgatósága az elmúlt hónapokban "eredményes" tárgyalásokat folytatott az Egyesült Királysággal a programhoz való csatlakozásról, de hivatalos javaslatot még nem terjesztett elő az Egyesült Királyság részvételéről. Az alap jelenlegi ciklusa 2027-ben ér véget, a következő ciklus pedig, amely 2034-ig tart majd, várhatóan meghaladja az 5 milliárd eurót. Ennek összege 1 milliárd eurós bizottsági induló finanszírozásból állna össze, a fennmaradó részt pedig nyugdíjalapok és egyéb magántőkeforrások biztosítanák.
Az Egyesült Királyság Kabinetirodája közölte, hogy a kormány nem kíván nyilatkozni a folyamatban lévő tárgyalásokról. Az Európai Bizottság szóvivője azt mondta, hogy a megbeszélések tovább folytatódnak, és "korai lenne bármilyen álláspontról nyilatkozni".