Napi Online
A hatjegyű PIN-kód csapdája
A Portugáliába érkező turistának néhány perc alatt feltűnik, hogy az ország bizonyosan nem szenved bankfiókhiányban.
Ez a nagyvárosokban sétálva az unió többi országában sem számít nagy meglepetésnek, Európa délnyugati csücskében ugyanakkor nyugodtan el lehet indulni bárhova vidékre is egy szál bankkártyával a zsebben - egy 200-300-as lélekszámú település közepén is láttunk új, modern bankfiókot. Az viszont már egyáltalán nem mindegy, hogy készpénzhez akarunk jutni a kártyánkkal, vagy fizetni akarunk vele. Míg ugyanis a bankjegykiadó automaták többsége a külföldi kártyákkal is használható, a POS-terminálokkal akadtak kellemetlen tapasztalataink is.
Az országban egyébként a bankoknak keményen meg kell küzdeniük az ügyfelekért. És nem csak egymással. Portugáliában a hagyományos postai pénzküldözgetés is népszerű, emellett a postahivatalokban elérhetőek az alapvető banki szolgáltatások, a számlavezetés és az átutalás is. Nem meglepő, hogy a fiókokban még rövid sorállással sem nagyon találkoztunk. Az itteni ügyfelek könnyen kényelmesedhettek el, a portugál bankrendszer fejlődése rendkívül dinamikus volt a kilencvenes években, az online és a mobilbankolás gyorsan terjedt. A jelentős fiókhálózathoz közös, bankok felett álló ATM- és POS-rendszer tartozik, a Multibanco feliratban a külföldiek is megbízhatnak: ha ezt látják, a nagy kártyatársaságok logóival díszített plasztikok szinte biztosan működnek.
Aki azonban nem készül fel a portugál ATM-ekből, kellemetlen meglepetéssel szembesülhet. Nem a gépek nyelvtudásával van probléma, hanem azzal, hogy hatjegyű PIN-kódot kérnek. Ha valaki nem kellően higgadt és összevissza pötyög a gépbe, könnyen az ATM martalékává válhat kártyája. Elvileg a négy számjegyű PIN után két nullát gépelve működniük kell a automatáknak, de találkoztunk olyan masinával, amelynek nem tetszett ez a megoldás, így két el nem fogadott próbálkozás után a plasztik megmentése mellett döntöttünk. A négy számjegy utáni okézással is értünk el sikert egy ATM-nél. A gépek amúgy rendkívül szofisztikáltak. A Magyarországon is ismert szolgáltatások mellett az ATM-ekről (és nem külön terminálról) lehet közüzemi számlát kiegyenlíteni vagy lakáshitelt törleszteni.
Minden portugálra másfél bankkártya, fél hitelkártya és két anonim bankszámla jut, az ATM-eket pedig 56 százalékban készpénzfelvételre, 34 százalékban egyenleglekérésre használják, a fennmaradó tízben pedig egyéb szolgáltatásokat (számlafizetés, átutalás, egyenlegfeltöltés) vesznek igénybe.
A 15 ezer ATM és a 110 ezer kereskedőnél elhelyezett 130 ezer POS-terminál nagy része tehát a Multibanco rendszerbe tartozik, arra azonban személyes tapasztalatok alapján nem sikerült rájönnünk, hogy például a kiskereskedelmi láncok minek alapján döntenek az egyes kártyák elfogadásáról. Ugyanazon nagy német harddiszkont-lánc egyik egységében működtek a magyar Visa-kártyák, a másikban nem, egy helyi lánc esetében pedig hiába voltak kinn a nagy kártyatársaságok logói, még dombornyomott kártyával sem volt sikerünk, ellentétben a helyi vásárlókkal, akik portugál kiadású kártyával próbálkoztak.
Portugáliában a banki rendszerváltás nagyjából akkor jött el, amikor Magyarországon. A jogszabályok EU-harmonizációjához 1986-ban kezdtek hozzá, míg az állami bankokat 1989-ben kezdték el privatizálni. Túl messzire azonban nem mentek, a legnagyobb szereplő, a helyi OTP a mai napig állami tulajdonban van. A koncentráció nagy, a közel 70 bank közül az öt legnagyobb a piac 80 százalékát uralja. Közülük egynek meghatározó - családi irányítású - külföldi tulajdonosa van, s a már említett állami Caixa Geral de Depositos mellett csak kettő van tőzsdén, fő tulajdonostól mentesen.
Öt év állóvíz után ők ketten változtathatják meg a helyzetet, a múlt hónapban ugyanis a Banco Commercial Portugues általános meglepetésre felvásárlási ajánlatot tett a Banco BPI-re. Ha összejön a dolog, az új pénzintézet lesz Portugália legnagyobb bankja, melynek eddig is volt 909 fiókja s ehhez tehet még hozzá 503-at. A portugál bankpiac telítettségét jól mutatja, hogy a mostani felvásárlásban érintett két bank az elmúlt években egyaránt külföldön terjeszkedett, csak a Banco Commercial Kelet-Európa és Görögország felé mozdult (Lengyelország össze is jött, Romániában viszont az Erste elcsaklizta előlük a BCR-t), míg a BPI a hajdani portugál gyarmatot, Angolát részesítette előnyben.
Ez a nagyvárosokban sétálva az unió többi országában sem számít nagy meglepetésnek, Európa délnyugati csücskében ugyanakkor nyugodtan el lehet indulni bárhova vidékre is egy szál bankkártyával a zsebben - egy 200-300-as lélekszámú település közepén is láttunk új, modern bankfiókot. Az viszont már egyáltalán nem mindegy, hogy készpénzhez akarunk jutni a kártyánkkal, vagy fizetni akarunk vele. Míg ugyanis a bankjegykiadó automaták többsége a külföldi kártyákkal is használható, a POS-terminálokkal akadtak kellemetlen tapasztalataink is.
Az országban egyébként a bankoknak keményen meg kell küzdeniük az ügyfelekért. És nem csak egymással. Portugáliában a hagyományos postai pénzküldözgetés is népszerű, emellett a postahivatalokban elérhetőek az alapvető banki szolgáltatások, a számlavezetés és az átutalás is. Nem meglepő, hogy a fiókokban még rövid sorállással sem nagyon találkoztunk. Az itteni ügyfelek könnyen kényelmesedhettek el, a portugál bankrendszer fejlődése rendkívül dinamikus volt a kilencvenes években, az online és a mobilbankolás gyorsan terjedt. A jelentős fiókhálózathoz közös, bankok felett álló ATM- és POS-rendszer tartozik, a Multibanco feliratban a külföldiek is megbízhatnak: ha ezt látják, a nagy kártyatársaságok logóival díszített plasztikok szinte biztosan működnek.
Aki azonban nem készül fel a portugál ATM-ekből, kellemetlen meglepetéssel szembesülhet. Nem a gépek nyelvtudásával van probléma, hanem azzal, hogy hatjegyű PIN-kódot kérnek. Ha valaki nem kellően higgadt és összevissza pötyög a gépbe, könnyen az ATM martalékává válhat kártyája. Elvileg a négy számjegyű PIN után két nullát gépelve működniük kell a automatáknak, de találkoztunk olyan masinával, amelynek nem tetszett ez a megoldás, így két el nem fogadott próbálkozás után a plasztik megmentése mellett döntöttünk. A négy számjegy utáni okézással is értünk el sikert egy ATM-nél. A gépek amúgy rendkívül szofisztikáltak. A Magyarországon is ismert szolgáltatások mellett az ATM-ekről (és nem külön terminálról) lehet közüzemi számlát kiegyenlíteni vagy lakáshitelt törleszteni. Minden portugálra másfél bankkártya, fél hitelkártya és két anonim bankszámla jut, az ATM-eket pedig 56 százalékban készpénzfelvételre, 34 százalékban egyenleglekérésre használják, a fennmaradó tízben pedig egyéb szolgáltatásokat (számlafizetés, átutalás, egyenlegfeltöltés) vesznek igénybe.
A 15 ezer ATM és a 110 ezer kereskedőnél elhelyezett 130 ezer POS-terminál nagy része tehát a Multibanco rendszerbe tartozik, arra azonban személyes tapasztalatok alapján nem sikerült rájönnünk, hogy például a kiskereskedelmi láncok minek alapján döntenek az egyes kártyák elfogadásáról. Ugyanazon nagy német harddiszkont-lánc egyik egységében működtek a magyar Visa-kártyák, a másikban nem, egy helyi lánc esetében pedig hiába voltak kinn a nagy kártyatársaságok logói, még dombornyomott kártyával sem volt sikerünk, ellentétben a helyi vásárlókkal, akik portugál kiadású kártyával próbálkoztak.
Portugáliában a banki rendszerváltás nagyjából akkor jött el, amikor Magyarországon. A jogszabályok EU-harmonizációjához 1986-ban kezdtek hozzá, míg az állami bankokat 1989-ben kezdték el privatizálni. Túl messzire azonban nem mentek, a legnagyobb szereplő, a helyi OTP a mai napig állami tulajdonban van. A koncentráció nagy, a közel 70 bank közül az öt legnagyobb a piac 80 százalékát uralja. Közülük egynek meghatározó - családi irányítású - külföldi tulajdonosa van, s a már említett állami Caixa Geral de Depositos mellett csak kettő van tőzsdén, fő tulajdonostól mentesen.
Öt év állóvíz után ők ketten változtathatják meg a helyzetet, a múlt hónapban ugyanis a Banco Commercial Portugues általános meglepetésre felvásárlási ajánlatot tett a Banco BPI-re. Ha összejön a dolog, az új pénzintézet lesz Portugália legnagyobb bankja, melynek eddig is volt 909 fiókja s ehhez tehet még hozzá 503-at. A portugál bankpiac telítettségét jól mutatja, hogy a mostani felvásárlásban érintett két bank az elmúlt években egyaránt külföldön terjeszkedett, csak a Banco Commercial Kelet-Európa és Görögország felé mozdult (Lengyelország össze is jött, Romániában viszont az Erste elcsaklizta előlük a BCR-t), míg a BPI a hajdani portugál gyarmatot, Angolát részesítette előnyben.