Újra rohan a hazai bankkártyapiac. A 2004-es szerény 4,8 százalékhoz képest tavaly 12,65 százalékkal nőtt a forgalomban lévő plasztikok száma: összesen 7,382 millió hazai kibocsátású bankkártya lapult a pénztárcákban.

Az a tény viszont, hogy a tavaly piacra került 829 ezer bankkártya 62,8 százaléka, 521 ezer plasztik hitelkártya volt, jól mutatja, hogy a kártyaüzletág új lendületét mi okozza. Ma már a kisebb bankok is saját hitelkártyaprogramokat indítanak, a Magyar Nemzet Bank kimutatásai szerint az elmúlt év végén már 14 bank volt érdekelt a hitelkártya-üzletágban.

A növekedés még szembetűnőbb, ha a forgalomban lévő hitelkártyák darabszámáról ejtünk szót: az elmúlt év végére ezeknek a plasztikoknak a száma meghaladta az egymilliót, a kibocsátott hitelkártyák száma egy év alatt több mint duplájára emelkedett. Százból ma már közel 14 bankkártya hitelkártya, míg 2004 végén még kevesebb mint 8 hitelkártyát találtunk volna, ha összegyűjtöttünk volna a felhasználóktól száz bankkártyát.

A kártyatípusok változása jótékonyan hatott fizetési szokásainkra is: a magyarországi kártyahasználati statisztikák (az elfogadói hálózat adatai) alapján arról lehet beszámolni, hogy lényegesen megnőtt a kártyás vásárlások részaránya: az elmúlt évben bankkártyával megforgatott 5249 milliárd forintnak immár több mint 15 százalékát teszi ki a bankkártyás fizetés által generált forgalom, ami jó kétszázalékos bővülést jelent 2004-hez képest. A tendencia a hitelkártyák prognosztizált előretörésével folytatódni fog, hiszen a plasztikok speciális konstrukciójának köszönhetően a készpénzfelvételkor minden esetben elindul a felhasznált összeg kamatozása, így az ilyen tranzakciókra nem érvényes az átlagosan 45 napos maximális kamatmentes kártyahasználati lehetőség.

A kártyás vásárlás volumenének 31,56 százalékos növekedése ellenére sem szabad ugyanakkor arról sem elfelejtkeznünk, hogy a kibocsátott bankkártyák 12,65 százalékos növekedésével csaknem párhuzamos mértékben, 11,68 százalékkal nőtt az elmúlt évben a bankjegykiadó automaták forgalma is, vagyis azért még van mit tanulnunk a készpénzkímélő fizetési módokról.

Bár évek óta hangoztatják a kártyatársaságok, egyelőre nem sok elmozdulás látszik a bankkártya-elfogadói hálózat bővülésében. A 2004-es több mint 16 százalékos megugrás már a múlté, az elfogadói hálózat az elmúlt évben mindössze 1037 új POS-készülékkel bővült. A továbbra is 30 ezer alatti bankkártya-elfogadó automatának "köszönhetően" az egymillió lakosra jutó kereskedői POS-készülékek számában ma már valamennyi, az EU-hoz velünk csatlakozó ország előttünk jár, lemaradásunk a szomszédos Ausztriához képest pedig immár háromszoros. (Az elrontott koncepciót jelzi, hogy az ATM-ellátottság terén több országot megelőzünk, s a nyugati példaként szereplő Ausztriában is csak kétszer annyi készpénzkiadó automata jut egymillió lakosra, mint hazánkban.) A helyzeten sokak reménye szerint változtathat, hogy egyre több bank kezdi el saját elfogadói hálózatának kiépítését.

Magyarország egyre inkább a MasterCard mellett teszi le a voksát. A forgalomban lévő magyarországi bankkártyáknak tavaly év végén már több mint kétharmadán a MasterCard valamelyik márkájának a jele virított, köszönhetően annak, hogy a forgalomban lévő bankkártyák számában 17,21 százalékos növekedést tudott felmutatni a kártyacég. A Visa bővülése az MNB adatai szerint 3,63 százalékos volt az elmúlt évben. Új szereplő a piacon az Amex. A társaság lakossági hitelkártya kibocsátására kötött szerződést az OTP-vel, s már az első - nem teljes - év alatt 12 ezerről 66 ezer fölé ment a forgalomban lévő Amex-kártyák száma.