Gábor Zoltán
Objektívek tükörreflexes gépekhez
A tükörreflexes vagy digitális tükörreflexes gépek egyik legnagyobb előnye, hogy magunk választhatjuk ki az objektívünk átfogását, fényerejét, attól függően, hogy mit szeretnénk fényképezni, illetve mire van pénzünk.
Általános tudnivalók
DSLR gép tulajdonosaként jó ha tisztában vagyunk a következőkkel: a gépünkhöz csomagolt un. kit-objektív minősége nem sokkal jobb egy kompakt gép objektívjénél. Ha 6 megapixelesnél nagyobb felbontásra képes DSLR gépünk van, nem árt minőségi objektívet választanunk hozzá, mivel a gyenge minőségű, olcsó termékek nem képesek a CCD-re elegendő részletet "rajzolni". Ebben az esetben csak a file-ok mérete és felbontása lesz nagy, de részletesség nem lesz finomabb, mint egy 5-6 megapixeles kompakt géppel készített képnél.
Aki DSLR gép vásárlásába vágja a fejszéjét, az készüljön fel arra, hogy gépéhez való, profi minőségű objektívek ára gyakran a drága DSLR váz árát is meghaladja, akár több százezer forintot is fizethetünk egy-egy komolyabb darabért. Természetesen vannak pénztárca kímélő megoldások, de ezek nem a kényelmes felhasználóknak valók: régi, gyakran manuális fókusszal bíró objektívekre kereshetünk vagy csináltathatunk olyan átalakítót, amivel új gépünkre is rácsavarhatjuk azt. Így viszonylag olcsón jutunk remek képminőségű és időtálló objektívhez, ami sokáig fog még minket szolgálni.
Canon EOS 20D egy 17 - 85mm IS USM objektívvel; Konica Minolta Dynax 7D és objektívjei
A DSLR gépek nagy részénél is adott az úgynevezett crop-factor, azaz egy olyan érték amivel objektívünk fókusztávolságát be kell szoroznunk, hogy megtudjuk az aktuális gépen használatos fókusztávolságokat. Ez szintén a CCD méretéből adódik, mivel a DSLR gépek érzékelője a legtöbb esetben még mindig kisebb a hagyományos kisfilmnél (APS-C méret). Ez részint 1,5-2-szeres érték szokott lenni, ennyivel nagyobb a 35 mm-es film a DSLR gépek fényérzékelőjénél. Ilyen esetekben a gépünkhöz vásárolt objektív gyújtótávolsága megnő, tehát mind a nagylátó tartomány, mind a tele tartomány változik. Ez a nagylátószög esetében hátrányt, míg a tele tartomány esetében előnyt jelenthet, hiszen egy pl. 18-200 mm-es objektív 35 mm ekvivalens fókusztávolsága (pl. 1,6-szoros crop factor esetén) 28,8-320 mm-re nő, azaz a 200 mm-es gyújtótávolságból gépünk 320 mm-es gyújtótávolságot "csinál", de a 18 mm-es nagylátószögünk mértéke viszont 28mm-re csökken.
Kaphatók olyan un. FULL FRAME gépek is amiknél ezzel az értékkel nem kell számolni, ugyanis érzékelőjük mérete megfelel a kisfilm méretének. Mostanság kezdenek a gyártók direkt az APS-C méretű szenzorokhoz igazított objektíveket gyártani. Ezeknek előnye, hogy az adott géptípuson a legoptimálisabb képet vetítik. A dolog miértje a következő: a film sokkal toleránsabb a nem-derékszögben érkező fénysugarakkal szemben, viszont a CCD csakis merőlegesen érkező fénysugarakból képes értékelhető képet alkotni.
Nikon D200; Pentax *ist DS
Amennyiben gépünk érzékelője kisebb a hagyományos kisfilmnél és nem APS-C szenzorhoz igazított objektívet használunk, a fénysugarak a legtöbb helyzetben nem derékszögben érkeznek az érzékelőre és ez képhibákhoz, vignettáláshoz vezethet. Ezért ajánlott APS-C szenzorhoz való objektíveket szerelnünk APS-C szenzoros gépünkre. Sajnos full frame vagy egyéb méretű (pl analóg gép) érzékelővel szerelt gépeken nem tudjuk használni ezeket az objektíveket, így vásárláskor legyünk körültekintőek. Jelzésük: AF-S (Canon), DX (Nikon), Da (Pentax), DC (Sigma), DX (Tokina).
Gyakorlatilag két részre oszthatók az objektívek típusai: fix illetve zoom-objektívekre. A fix objektívek minősége a legjobb, hiszen ilyen esetekben a gyújtótávolság nem változik, a lencsék mindig a lehető legoptimálisabb állásban állnak és a legélesebb, legrészletesebb képet vetítik a CCD-re. Ezek az objektívek általában egy-egy fix célra valók. Tájfotózni egyes nagylátószögű objektívek a legjobbak, míg természetfotózáshoz, vadleshez egy 300 esetleg 400 mm-es vagy nagyobb fix objektív, míg a közelfényképezéshez egy 100 vagy 150 mm-es makró-objektív a legjobb.
Fujifilm S3 Pro egy Nikkor 24 - 50mm objektívvel ; a Tokina 100mm -es, f2,8 fényerejű makro objektíve
Zoom-objektíveknél sajnos már minőséget kell áldozzunk a flexibilitásért cserébe. Természetesen DSLR gépekre is csavarhatunk alap-zoom (pl. 17-50mm), közép-tele (pl. 70-200mm), szuper-zoom (pl. 18-125mm) vagy akár ultra-zoom (18-200mm) objektíveket, de legyünk tisztában azzal, hogy minél nagyobb egy objektív zoom-átfogása, annál gyengébb a képminősége.
Egy átlagos objektív fényereje általában F3,5 vagy F4 körül indul. Akinek több fényerőre van szüksége, annak bizony mélyebben kell a zsebébe nyúlnia. Ezen esetekben nem csak az extra fényerőért fizetünk többet, hanem a lencsék minőségéért, az extra - képminőség javító - megoldásokért, illetve az egyéb felhasznált anyagokért (pl. fém váz). Egy fix f2,8-as fényerőt produkáló 70-200 mm-es, képstabilizátorral ellátott Canon objektívért akár félmillió forintot is elkérnek az üzletekben.
Segítség a választáshoz
Amennyiben sokat utazunk és csupán nyaralásaink, utazásaink profi megörökítése a cél, válasszunk egy szuper-zoom objektívet. Ebben az esetben egy nagylátószöggel és közepes teletartománnyal bíró objektívünk lesz, amit nem kell cserélgetni és a mérete, súlya, ára és a képminősége is elfogadható. Jó választás lehet egy Sigma 18 - 125 mm f/3.5-5.6 DC objektív. Pénzünkért átlagos fényerőt és képminőséget kapunk, de a DC jelzés arról árulkodik, hogy ezt az objektívet csak APS-C érzékelővel szerelt gépre tudjuk felcsavarni.
Ultra-zoom kategóriából is választhatunk, pl. egy Sigma 18 - 200 mm f/3,5-6,3 DC személyében, de egy Tokina AF 24 - 200 mm f/3.5-5.6 AT-X 242AF objektív is hasznos társ lehet utazásaink során. Az utóbbi objektívet már bármilyen CCD-vel szerelt fényképezőgéphez használhatjuk, viszont ennek az objektívnek mind a mérete mind a súlya nagyobb, mivel - a Sigmával szemben - időtálló, fém alkatrészekből készül. Komolyabb minőséget, de kisebb zoom-átfogást kapunk, ha a Canon EF 70-200mm f/4.0L USM objektívet válasszuk utazásainkhoz bruttó 180 000 forintért, de a fix f4-es fényerő nem minden esetben a legjobb.
Felül: Sigma 18 - 125 DC; Sigma 18 - 200 DC;
Alul: Tokina 24 - 200 AT-X 242; Canon 70 - 200 f4 "L"
Ha természetfotózáshoz keresünk objektívet, lehetőség szerint fix gyújtótávolságú és fényerejű terméket keressünk, mert a természetfotózásnál megkövetelt minőséget csak ezek a lencsék képesek produkálni. A Canonnál az "L" széria jelöli a profi minőséget, a Nikon gépekhez használható Nikkor objektíveknél ez a jelzés "ED", Sigmáknál "EX"-szel jelölik. Jó választás lehet a Sigma 300mm f/2.8 EX DG HSM objektív, vagy a Canon EF 300mm f/2.8L IS USM objektív (HSM/USM - ultrahangos fókuszálás), amiért ugyan többet kell fizetnünk mint a Sigmáért, de beépített optikai képstabilizátort is kapunk a pénzünkért.
Amennyiben nincs több százezer forintunk egy teleobjektívre, de természetfotós terveink vannak szűkös a pénztárcával párosítva, akkor egy Sigma 135-400mm f/4.5-5.6 APO DG lencsével jól járhatunk bruttó 160 000 forintért. Az egyik legolcsóbb, elfogadható minőségű teleobjektív a Sigma 70-300mm f/4-5.6 APO DG Macro objektíve, ami 200 mm-es állás felett még makro funkcióval is rendelkezik.
Felül: Sigma 300mm f/2.8 EX DG HSM; Canon EF 300mm f/2.8L IS USM
Alul: Sigma 135-400mm f/4.5-5.6; Sigma 70-300mm f/4-5.6 APO DG Macro
Abban az esetben, ha makro fotózásban leljük örömünket, szintén fix gyújtótávolságú objektíveket ajánlok. Fontos szempont az objektív nagyítása, amit egy viszonyszámmal adnak meg, pl. 1:2, 1:1 stb. illetve a legkisebb fókusztávolság is, ami azt jelöli, hogy objektívünkkel milyen közeli témára tudunk élesíteni. Ilyen esetben is fontos a jó fényerő, hiszen a természetben fellelhető makrotémák sem hálálják meg ha gépünk a kelleténél hosszabb ideig exponál.
A Sigma 50mm f/2.8 EX DG Macro objektív 1:1 arányú nagyításra képes fix f2,8 fényerővel és 20 cm-es legkisebb fókuszponttal. Jó eredményekre képes a Tamron SP 90mm f/2.8 Macro objektíve, de a Canon EF 100mm f/2.8 USM Macro lencsével is remek makrofotókat készíthetünk. Aki ennél is komolyabb nagyításra vágyik és a pénztárcája is ki van bélelve, az pl. egy Sigma 180mm f/3.5 EX DG APO Macro IF HSM objektívvel vesse bele magát a rovarvilág közé.
Felül: Sigma 50mm f/2.8 EX DG Macro; Tamron SP 90mm f/2.8 Macro
Alul: Canon EF 100mm f/2.8 USM Macro; Sigma 180mm f/3.5 EX DG APO Macro
Aki extra nagy látószögre vágyik, annak 10-15 mm-es gyújtóponttól kezdődő objektíveket ajánlott keresni. Az Olympus cég nemrég piacra dobott nagylátószögű objektívje impozáns darab: Zuiko Digital ED 7-14mm 1:4.0. Ez az átfogás egy négyharmad szabványú gépen kétszereződik, azaz 14-28mm lesz belőle. Canon rendszerre az egyik legjobb választás talán az EF 14mm f2,8 L USM objektív. Az ára természetesen "L" -es mértékű, azaz nagyon magas.
Felül: Zuiko Digital ED 7-14mm f4.0; Canon EF 14mm f2,8 L USM
Alul: Canon EF-S 10-22mm f/3.5-4.5 USM; Sigma Fisheye 8mm f/4 EX
Olcsóbb és minőségben gyengébb a Canon EF-S 10-22mm f3.5-4.5 USM objektív, viszont legalább zoom-olhatunk vele. A Sigma választékában is találunk nagylátószögű objektíveket, mégpedig a Sigma Fisheye 8mm f/4 EX-et, ami már halszemobjektívnek minősül, illetve a Sigma 10-20mm f/4-5.6 EX DC HSM -et. Jó képminőséget produkál a Tokina AF 12-24mm f/4 AT-X 124AF Pro DX objektív is, és az ára sem annyira vészes, viszont csak APS-C szenzorhoz használhatjuk.
Sigma 10-20mm f4.0-5.6 EX DC HSM; Tokina 12-24mm f4.0 AT-X 124AF Pro DX
A felsorolt termékek nem kimondottan a legjobbak vagy a legolcsóbbak, nem állítom, hogy csak ezeket érdemes megvásárolni és nem kizárt, hogy vannak a piacon jobb ár/érték arányú termékek. Azoknak a fotósoknak próbál a cikk segítséget nyújtani, akik nem konyítanak annyira a témához, vagy épp vásárlás előtt állnak és döntésképtelenek. Akik két vagy több objektív közül nem tudják eldönteni melyik lenne a legjobb megoldás, azok nézzenek szét az internetes tesztoldalakon, ahol rengeteg képpel prezentálják az objektívek tényleges tudását!
Általános tudnivalók
DSLR gép tulajdonosaként jó ha tisztában vagyunk a következőkkel: a gépünkhöz csomagolt un. kit-objektív minősége nem sokkal jobb egy kompakt gép objektívjénél. Ha 6 megapixelesnél nagyobb felbontásra képes DSLR gépünk van, nem árt minőségi objektívet választanunk hozzá, mivel a gyenge minőségű, olcsó termékek nem képesek a CCD-re elegendő részletet "rajzolni". Ebben az esetben csak a file-ok mérete és felbontása lesz nagy, de részletesség nem lesz finomabb, mint egy 5-6 megapixeles kompakt géppel készített képnél.
Aki DSLR gép vásárlásába vágja a fejszéjét, az készüljön fel arra, hogy gépéhez való, profi minőségű objektívek ára gyakran a drága DSLR váz árát is meghaladja, akár több százezer forintot is fizethetünk egy-egy komolyabb darabért. Természetesen vannak pénztárca kímélő megoldások, de ezek nem a kényelmes felhasználóknak valók: régi, gyakran manuális fókusszal bíró objektívekre kereshetünk vagy csináltathatunk olyan átalakítót, amivel új gépünkre is rácsavarhatjuk azt. Így viszonylag olcsón jutunk remek képminőségű és időtálló objektívhez, ami sokáig fog még minket szolgálni.
Canon EOS 20D egy 17 - 85mm IS USM objektívvel; Konica Minolta Dynax 7D és objektívjei
A DSLR gépek nagy részénél is adott az úgynevezett crop-factor, azaz egy olyan érték amivel objektívünk fókusztávolságát be kell szoroznunk, hogy megtudjuk az aktuális gépen használatos fókusztávolságokat. Ez szintén a CCD méretéből adódik, mivel a DSLR gépek érzékelője a legtöbb esetben még mindig kisebb a hagyományos kisfilmnél (APS-C méret). Ez részint 1,5-2-szeres érték szokott lenni, ennyivel nagyobb a 35 mm-es film a DSLR gépek fényérzékelőjénél. Ilyen esetekben a gépünkhöz vásárolt objektív gyújtótávolsága megnő, tehát mind a nagylátó tartomány, mind a tele tartomány változik. Ez a nagylátószög esetében hátrányt, míg a tele tartomány esetében előnyt jelenthet, hiszen egy pl. 18-200 mm-es objektív 35 mm ekvivalens fókusztávolsága (pl. 1,6-szoros crop factor esetén) 28,8-320 mm-re nő, azaz a 200 mm-es gyújtótávolságból gépünk 320 mm-es gyújtótávolságot "csinál", de a 18 mm-es nagylátószögünk mértéke viszont 28mm-re csökken.
Kaphatók olyan un. FULL FRAME gépek is amiknél ezzel az értékkel nem kell számolni, ugyanis érzékelőjük mérete megfelel a kisfilm méretének. Mostanság kezdenek a gyártók direkt az APS-C méretű szenzorokhoz igazított objektíveket gyártani. Ezeknek előnye, hogy az adott géptípuson a legoptimálisabb képet vetítik. A dolog miértje a következő: a film sokkal toleránsabb a nem-derékszögben érkező fénysugarakkal szemben, viszont a CCD csakis merőlegesen érkező fénysugarakból képes értékelhető képet alkotni.
Nikon D200; Pentax *ist DS
Amennyiben gépünk érzékelője kisebb a hagyományos kisfilmnél és nem APS-C szenzorhoz igazított objektívet használunk, a fénysugarak a legtöbb helyzetben nem derékszögben érkeznek az érzékelőre és ez képhibákhoz, vignettáláshoz vezethet. Ezért ajánlott APS-C szenzorhoz való objektíveket szerelnünk APS-C szenzoros gépünkre. Sajnos full frame vagy egyéb méretű (pl analóg gép) érzékelővel szerelt gépeken nem tudjuk használni ezeket az objektíveket, így vásárláskor legyünk körültekintőek. Jelzésük: AF-S (Canon), DX (Nikon), Da (Pentax), DC (Sigma), DX (Tokina).
Gyakorlatilag két részre oszthatók az objektívek típusai: fix illetve zoom-objektívekre. A fix objektívek minősége a legjobb, hiszen ilyen esetekben a gyújtótávolság nem változik, a lencsék mindig a lehető legoptimálisabb állásban állnak és a legélesebb, legrészletesebb képet vetítik a CCD-re. Ezek az objektívek általában egy-egy fix célra valók. Tájfotózni egyes nagylátószögű objektívek a legjobbak, míg természetfotózáshoz, vadleshez egy 300 esetleg 400 mm-es vagy nagyobb fix objektív, míg a közelfényképezéshez egy 100 vagy 150 mm-es makró-objektív a legjobb.
Fujifilm S3 Pro egy Nikkor 24 - 50mm objektívvel ; a Tokina 100mm -es, f2,8 fényerejű makro objektíve
Zoom-objektíveknél sajnos már minőséget kell áldozzunk a flexibilitásért cserébe. Természetesen DSLR gépekre is csavarhatunk alap-zoom (pl. 17-50mm), közép-tele (pl. 70-200mm), szuper-zoom (pl. 18-125mm) vagy akár ultra-zoom (18-200mm) objektíveket, de legyünk tisztában azzal, hogy minél nagyobb egy objektív zoom-átfogása, annál gyengébb a képminősége.
Egy átlagos objektív fényereje általában F3,5 vagy F4 körül indul. Akinek több fényerőre van szüksége, annak bizony mélyebben kell a zsebébe nyúlnia. Ezen esetekben nem csak az extra fényerőért fizetünk többet, hanem a lencsék minőségéért, az extra - képminőség javító - megoldásokért, illetve az egyéb felhasznált anyagokért (pl. fém váz). Egy fix f2,8-as fényerőt produkáló 70-200 mm-es, képstabilizátorral ellátott Canon objektívért akár félmillió forintot is elkérnek az üzletekben.
Segítség a választáshoz
Amennyiben sokat utazunk és csupán nyaralásaink, utazásaink profi megörökítése a cél, válasszunk egy szuper-zoom objektívet. Ebben az esetben egy nagylátószöggel és közepes teletartománnyal bíró objektívünk lesz, amit nem kell cserélgetni és a mérete, súlya, ára és a képminősége is elfogadható. Jó választás lehet egy Sigma 18 - 125 mm f/3.5-5.6 DC objektív. Pénzünkért átlagos fényerőt és képminőséget kapunk, de a DC jelzés arról árulkodik, hogy ezt az objektívet csak APS-C érzékelővel szerelt gépre tudjuk felcsavarni.
Ultra-zoom kategóriából is választhatunk, pl. egy Sigma 18 - 200 mm f/3,5-6,3 DC személyében, de egy Tokina AF 24 - 200 mm f/3.5-5.6 AT-X 242AF objektív is hasznos társ lehet utazásaink során. Az utóbbi objektívet már bármilyen CCD-vel szerelt fényképezőgéphez használhatjuk, viszont ennek az objektívnek mind a mérete mind a súlya nagyobb, mivel - a Sigmával szemben - időtálló, fém alkatrészekből készül. Komolyabb minőséget, de kisebb zoom-átfogást kapunk, ha a Canon EF 70-200mm f/4.0L USM objektívet válasszuk utazásainkhoz bruttó 180 000 forintért, de a fix f4-es fényerő nem minden esetben a legjobb.
Felül: Sigma 18 - 125 DC; Sigma 18 - 200 DC;
Alul: Tokina 24 - 200 AT-X 242; Canon 70 - 200 f4 "L"
Ha természetfotózáshoz keresünk objektívet, lehetőség szerint fix gyújtótávolságú és fényerejű terméket keressünk, mert a természetfotózásnál megkövetelt minőséget csak ezek a lencsék képesek produkálni. A Canonnál az "L" széria jelöli a profi minőséget, a Nikon gépekhez használható Nikkor objektíveknél ez a jelzés "ED", Sigmáknál "EX"-szel jelölik. Jó választás lehet a Sigma 300mm f/2.8 EX DG HSM objektív, vagy a Canon EF 300mm f/2.8L IS USM objektív (HSM/USM - ultrahangos fókuszálás), amiért ugyan többet kell fizetnünk mint a Sigmáért, de beépített optikai képstabilizátort is kapunk a pénzünkért.
Amennyiben nincs több százezer forintunk egy teleobjektívre, de természetfotós terveink vannak szűkös a pénztárcával párosítva, akkor egy Sigma 135-400mm f/4.5-5.6 APO DG lencsével jól járhatunk bruttó 160 000 forintért. Az egyik legolcsóbb, elfogadható minőségű teleobjektív a Sigma 70-300mm f/4-5.6 APO DG Macro objektíve, ami 200 mm-es állás felett még makro funkcióval is rendelkezik.
Felül: Sigma 300mm f/2.8 EX DG HSM; Canon EF 300mm f/2.8L IS USM
Alul: Sigma 135-400mm f/4.5-5.6; Sigma 70-300mm f/4-5.6 APO DG Macro
Abban az esetben, ha makro fotózásban leljük örömünket, szintén fix gyújtótávolságú objektíveket ajánlok. Fontos szempont az objektív nagyítása, amit egy viszonyszámmal adnak meg, pl. 1:2, 1:1 stb. illetve a legkisebb fókusztávolság is, ami azt jelöli, hogy objektívünkkel milyen közeli témára tudunk élesíteni. Ilyen esetben is fontos a jó fényerő, hiszen a természetben fellelhető makrotémák sem hálálják meg ha gépünk a kelleténél hosszabb ideig exponál.
A Sigma 50mm f/2.8 EX DG Macro objektív 1:1 arányú nagyításra képes fix f2,8 fényerővel és 20 cm-es legkisebb fókuszponttal. Jó eredményekre képes a Tamron SP 90mm f/2.8 Macro objektíve, de a Canon EF 100mm f/2.8 USM Macro lencsével is remek makrofotókat készíthetünk. Aki ennél is komolyabb nagyításra vágyik és a pénztárcája is ki van bélelve, az pl. egy Sigma 180mm f/3.5 EX DG APO Macro IF HSM objektívvel vesse bele magát a rovarvilág közé.
Felül: Sigma 50mm f/2.8 EX DG Macro; Tamron SP 90mm f/2.8 Macro
Alul: Canon EF 100mm f/2.8 USM Macro; Sigma 180mm f/3.5 EX DG APO Macro
Aki extra nagy látószögre vágyik, annak 10-15 mm-es gyújtóponttól kezdődő objektíveket ajánlott keresni. Az Olympus cég nemrég piacra dobott nagylátószögű objektívje impozáns darab: Zuiko Digital ED 7-14mm 1:4.0. Ez az átfogás egy négyharmad szabványú gépen kétszereződik, azaz 14-28mm lesz belőle. Canon rendszerre az egyik legjobb választás talán az EF 14mm f2,8 L USM objektív. Az ára természetesen "L" -es mértékű, azaz nagyon magas.
Felül: Zuiko Digital ED 7-14mm f4.0; Canon EF 14mm f2,8 L USM
Alul: Canon EF-S 10-22mm f/3.5-4.5 USM; Sigma Fisheye 8mm f/4 EX
Olcsóbb és minőségben gyengébb a Canon EF-S 10-22mm f3.5-4.5 USM objektív, viszont legalább zoom-olhatunk vele. A Sigma választékában is találunk nagylátószögű objektíveket, mégpedig a Sigma Fisheye 8mm f/4 EX-et, ami már halszemobjektívnek minősül, illetve a Sigma 10-20mm f/4-5.6 EX DC HSM -et. Jó képminőséget produkál a Tokina AF 12-24mm f/4 AT-X 124AF Pro DX objektív is, és az ára sem annyira vészes, viszont csak APS-C szenzorhoz használhatjuk.
Sigma 10-20mm f4.0-5.6 EX DC HSM; Tokina 12-24mm f4.0 AT-X 124AF Pro DX
A felsorolt termékek nem kimondottan a legjobbak vagy a legolcsóbbak, nem állítom, hogy csak ezeket érdemes megvásárolni és nem kizárt, hogy vannak a piacon jobb ár/érték arányú termékek. Azoknak a fotósoknak próbál a cikk segítséget nyújtani, akik nem konyítanak annyira a témához, vagy épp vásárlás előtt állnak és döntésképtelenek. Akik két vagy több objektív közül nem tudják eldönteni melyik lenne a legjobb megoldás, azok nézzenek szét az internetes tesztoldalakon, ahol rengeteg képpel prezentálják az objektívek tényleges tudását!
