MTI
Kivonul Japánból a Vodafone
A Vodafone megerősítette a Reuters azon értesülését, hogy japán egységét - négy évi erőlködés után - eladja a Softbank Corp. internetkommunikációs konglomerátumnak.
A brit Vodafone Group Plc döntése a japán piac elhagyásáról és egyben fejlődő piacokon történő beruházásai annak az egyre erőteljesebb irányzatnak a jelzései, amelyek során a szolgáltatók fejlesztési forrásaikat kivonják a korlátozott növekedési lehetőségekkel rendelkező területekről. Egyes társaságok, mint például a Vodafone és a japán NTT DoCoMo Inc. dollármilliárdokat fektettek be külföldi szolgáltatók résztulajdonlásáért, ám miután beruházásaik nem hozzák a várt eredményt, megkezdték stratégiáik átértékelését. Az egyes források szerint akár 17 milliárd dollárt is elérő üzlet azt is jelenti, hogy immár az utolsó külföldi társaság is elhagyta a japán mobilhálózatok piacát.
Amikor a Vodafone 2001 októberében felvásárolta a Japan Telecomot, a szolgáltatók világszerte úgy tartották, a terjeszkedésnek a mobil szolgáltatások is eszközei lehetnek - különösen, mert a mobilellátottság még sok nagy piacon is alacsony volt. Az akkoriban megkötött nagy üzletek közül is kiemelkedett, hogy a Deutsche Telekom megvette az amerikai Voicestream Wirelesst, a DoCoMo 16 százalékos részesedést szerzett az AT&T Wirelessben, a France Telecom pedig a brit Orange tulajdonosa lett. Ám miután egyre többeknek lett mobiltelefonjuk, a növekedés lelassult, a verseny nőtt, a fontos mutatók - mint például az egy felhasználóra jutó átlagos bevétel - romlani kezdtek.
A figyelem egyre inkább a fejlődő piacok - India, Indonézia és Kína - felé fordult, ahol a mobilhasználók számának növekedési üteme még akár kétszámjegyű is lehet. A Vodafone például 10 százalékos rész vásárolt Bharti Tele-Ventures Ltd.-ben, India vezető mobilszolgáltatójában - még tavaly októberben, az Orange a Tunisie Telecomot említette lehetséges felvásárlási célpontként. A DoCoMo már eladta kisebbségi részesedéseit Nagy-Britanniában, Hollandiában és az Egyesült Államokban; ehelyett olyan ázsiai szolgáltatókba fektetett be, mint a Philippine Long Distance Telephone, a Fülöp-szigetek legnagyobb telekommunikációs cége.
Elemzők szerint Vodafone japán problémái azzal is összefüggésben lehettek, hogy a telekommunikáció végső soron helyi, hazai üzlet - kicsit az ingatlanhoz hasonlítható; a hazai piac legerősebb szereplője sem feltétlenül képes sikereket elérni más piacokon. Az amerikai szolgáltatók eleve a hazai megerősödés mellett voksoltak a külföldi terjeszkedés erőltetése helyett: e törekvés eddigi utolsó eleme az volt, amikor a AT&T Inc. bejelentette a BellSouth Corp. megvételét: a 67 milliárd dolláros ügylettel megszerezte a Cingular Wireless eddig még meg nem szerzett maradékát is - kiterjesztve érdekeltségét az ország délkeleti részére is. A DoCoMo hazai érdekeltségeit hitelkártya együttműködéssel és egy távközlési cég megszerzésével erősítette, miközben egyre-másra részesedéseket szerez fejlődő piaci szolgáltatókban.
A hálózatok külföldi működtetésének nehézségeit egyre többen ismerik fel; a DoCoMo stratégiája egy globális irányzat része lehet - állítja a japán kommunikációs minisztérium egyik magas rangú tisztviselője.
A brit Vodafone Group Plc döntése a japán piac elhagyásáról és egyben fejlődő piacokon történő beruházásai annak az egyre erőteljesebb irányzatnak a jelzései, amelyek során a szolgáltatók fejlesztési forrásaikat kivonják a korlátozott növekedési lehetőségekkel rendelkező területekről. Egyes társaságok, mint például a Vodafone és a japán NTT DoCoMo Inc. dollármilliárdokat fektettek be külföldi szolgáltatók résztulajdonlásáért, ám miután beruházásaik nem hozzák a várt eredményt, megkezdték stratégiáik átértékelését. Az egyes források szerint akár 17 milliárd dollárt is elérő üzlet azt is jelenti, hogy immár az utolsó külföldi társaság is elhagyta a japán mobilhálózatok piacát.
Amikor a Vodafone 2001 októberében felvásárolta a Japan Telecomot, a szolgáltatók világszerte úgy tartották, a terjeszkedésnek a mobil szolgáltatások is eszközei lehetnek - különösen, mert a mobilellátottság még sok nagy piacon is alacsony volt. Az akkoriban megkötött nagy üzletek közül is kiemelkedett, hogy a Deutsche Telekom megvette az amerikai Voicestream Wirelesst, a DoCoMo 16 százalékos részesedést szerzett az AT&T Wirelessben, a France Telecom pedig a brit Orange tulajdonosa lett. Ám miután egyre többeknek lett mobiltelefonjuk, a növekedés lelassult, a verseny nőtt, a fontos mutatók - mint például az egy felhasználóra jutó átlagos bevétel - romlani kezdtek.
A figyelem egyre inkább a fejlődő piacok - India, Indonézia és Kína - felé fordult, ahol a mobilhasználók számának növekedési üteme még akár kétszámjegyű is lehet. A Vodafone például 10 százalékos rész vásárolt Bharti Tele-Ventures Ltd.-ben, India vezető mobilszolgáltatójában - még tavaly októberben, az Orange a Tunisie Telecomot említette lehetséges felvásárlási célpontként. A DoCoMo már eladta kisebbségi részesedéseit Nagy-Britanniában, Hollandiában és az Egyesült Államokban; ehelyett olyan ázsiai szolgáltatókba fektetett be, mint a Philippine Long Distance Telephone, a Fülöp-szigetek legnagyobb telekommunikációs cége.
Elemzők szerint Vodafone japán problémái azzal is összefüggésben lehettek, hogy a telekommunikáció végső soron helyi, hazai üzlet - kicsit az ingatlanhoz hasonlítható; a hazai piac legerősebb szereplője sem feltétlenül képes sikereket elérni más piacokon. Az amerikai szolgáltatók eleve a hazai megerősödés mellett voksoltak a külföldi terjeszkedés erőltetése helyett: e törekvés eddigi utolsó eleme az volt, amikor a AT&T Inc. bejelentette a BellSouth Corp. megvételét: a 67 milliárd dolláros ügylettel megszerezte a Cingular Wireless eddig még meg nem szerzett maradékát is - kiterjesztve érdekeltségét az ország délkeleti részére is. A DoCoMo hazai érdekeltségeit hitelkártya együttműködéssel és egy távközlési cég megszerzésével erősítette, miközben egyre-másra részesedéseket szerez fejlődő piaci szolgáltatókban.
A hálózatok külföldi működtetésének nehézségeit egyre többen ismerik fel; a DoCoMo stratégiája egy globális irányzat része lehet - állítja a japán kommunikációs minisztérium egyik magas rangú tisztviselője.