SG.hu
Izgalmas lehetőségeket rejt a mobilhálózatok leválasztása a szolgáltatókról
A Vodafone csoport leányvállalata, a Vantage Towers létrejötte Magyarországon is támogatja a hálózatmegosztási konstrukciók elterjedését, a költséghatékonyságot, hiszen az infokommunikációs iparág más szereplői, vagy más iparágak szereplői is igénybe vehetik a cég passzív hálózati elemeit - mondta Budai J. Gergő, a Vantage Towers Magyarország Zrt. vezérigazgatója.
Emlékeztetett, hogy a cégcsoport kezdeményezésének részeként a Vodafone Magyarország is új cégbe szervezte ki mobilhálózati infrastruktúráját: 2020. november 1-jétől a Vantage Towers Magyarország felel a vállalat passzív hálózati elemeiért, így a bázisállomásokért és a hozzájuk tartozó egyéb infrastruktúráért. Az új vállalat a Vodafone Magyarországból vált ki és több mint kétezer bázisállomás passzív infrastruktúráját vette át Magyarországon.
Ismertetése szerint a cégnek az országban 3054 betelepülési pontja van, ami azt jelenti, hogy az infrastruktúra 33 százalékán harmadik fél, más szolgáltató is jelen van. Az 5G esetében azért előnyös a bázisállomások kiszervezése, mert az újgenerációs mobilhálózat más hozzáállást igényel, mint a korábbi üzemeltetési modellek. A korábbi generációknál a szolgáltatók megvásárolták a frekvenciát, létrehoztak rá egy hálózatot, bekapcsolták, az előfizető vett egy sim-kártyát, bekapcsolta a telefonját és működött a szolgáltatás - mondta.
Mindez az 5G-nél egészen más lesz, ugyanis már nem csupán távközlésről, hanem infokommunikációról van szó, amelyhez erős partneri kapcsolatokra lesz szükség. Az 5G-hez is fejleszteni kell a hálózatokat és más, új modellek is kialakulóban vannak, mint például a privát hálózatok, amikor egy-egy gyárnak, intézménynek, egyetemnek, vagy akár az agráriumban a meglevő földterületnek saját hálózata lesz. Példaként említette, hogy a Műegyetem nemrég 40 MHz frekvenciát kapott a Vodafone-tól a 3500-MHz sávban egyetemi, k+f célokra.
Magyarországon a toronyvállalati versenytársaik közé sorolta a Cetin-t (amelyik a legnagyobb ilyen szolgáltató), az Antenna Hungáriát, az Invitech-et, és a Pannon Antenna Zrt.-t, de megjegyezte, hogy a piac még kialakulóban van Magyarországon. Hozzátette, hogy a magánhálózatok és az 5G technológia fejlődése növekedési potenciált jelent a cégnek, ahogy a vezeték nélküli internetszolgáltatás vagy a polgári védelmi és katasztrófavédelmi rendszerek fejlődése is. Az 5G hálózatfejlesztéről elmondta: már több mint 300 bázisállomásuk működik Magyarországon.
Kitért arra, hogy az anyavállalathoz hasonlóan a Vantage Towers Magyarország is kiemelt prioritásként kezeli a fenntarthatóságot: a vállalat valamennyi bázisállomása áramfogyasztását 2020 novemberétől teljesen megújuló energiaforrásokból fedezik. Vivek Badrinath, a Vantage Towers vezérigazgatója ismertette: az új cég Európa piacvezető torony-infrastruktúra szolgáltatója lett mintegy 68 ezer makro bázisállomással, valamint 5,8 ezer mikro bázisállomással. A vállalat tevékenysége 9 európai országra - közöttük Magyarországra - terjed ki, nyolcban piacvezető - mondta.
Magyarország (2 ezer bázisállomás) mellett Írországra (1,3 ezer bázisállomás), Portugáliára (3,5 ezer bázisállomás), Spanyolországra (8,8 ezer bázisállomás), Németországra (19,1 ezer bázisállomás), Olaszországra (22,1 ezer bázisállomás), Görögországra (4,9 ezer bázisállomás), Romániára (2,2 ezer bázisállomás) és a Cseh Köztársaságra (3,8 ezer bázisállomás). Várakozásaik szerint a következő öt évben 2,5 szeresére nő az adatforgalom, és a növekvő adatigény kiszolgálására a meglévőek mellé új tornyokat is kell építeniük. Egymilliárd eurót költenek a következő években hálózatfejlesztésre, és az infrastruktúra fejlesztésére, terveik között szerepel kisebb toronyvállalatok felvásárlása a pozíciójuk megerősítéséhez.
A Vantage Towers konszolidált bevétele idén 945 millió euróra tehető az előzetes adatok szerint, a korrigált EBITDA értéke 814 millió euró. A vállalat rendszeres szabad cash flow-ja eléri a 373 millió eurót. A cég árbevételének túlnyomó része a Vodafone-nal kötött hosszú távú szerződésekből származik, amelyet háromszor nyolc évre automatikus megújulással írtak alá.
Emlékeztetett, hogy a cégcsoport kezdeményezésének részeként a Vodafone Magyarország is új cégbe szervezte ki mobilhálózati infrastruktúráját: 2020. november 1-jétől a Vantage Towers Magyarország felel a vállalat passzív hálózati elemeiért, így a bázisállomásokért és a hozzájuk tartozó egyéb infrastruktúráért. Az új vállalat a Vodafone Magyarországból vált ki és több mint kétezer bázisállomás passzív infrastruktúráját vette át Magyarországon.
Ismertetése szerint a cégnek az országban 3054 betelepülési pontja van, ami azt jelenti, hogy az infrastruktúra 33 százalékán harmadik fél, más szolgáltató is jelen van. Az 5G esetében azért előnyös a bázisállomások kiszervezése, mert az újgenerációs mobilhálózat más hozzáállást igényel, mint a korábbi üzemeltetési modellek. A korábbi generációknál a szolgáltatók megvásárolták a frekvenciát, létrehoztak rá egy hálózatot, bekapcsolták, az előfizető vett egy sim-kártyát, bekapcsolta a telefonját és működött a szolgáltatás - mondta.
Mindez az 5G-nél egészen más lesz, ugyanis már nem csupán távközlésről, hanem infokommunikációról van szó, amelyhez erős partneri kapcsolatokra lesz szükség. Az 5G-hez is fejleszteni kell a hálózatokat és más, új modellek is kialakulóban vannak, mint például a privát hálózatok, amikor egy-egy gyárnak, intézménynek, egyetemnek, vagy akár az agráriumban a meglevő földterületnek saját hálózata lesz. Példaként említette, hogy a Műegyetem nemrég 40 MHz frekvenciát kapott a Vodafone-tól a 3500-MHz sávban egyetemi, k+f célokra.
Magyarországon a toronyvállalati versenytársaik közé sorolta a Cetin-t (amelyik a legnagyobb ilyen szolgáltató), az Antenna Hungáriát, az Invitech-et, és a Pannon Antenna Zrt.-t, de megjegyezte, hogy a piac még kialakulóban van Magyarországon. Hozzátette, hogy a magánhálózatok és az 5G technológia fejlődése növekedési potenciált jelent a cégnek, ahogy a vezeték nélküli internetszolgáltatás vagy a polgári védelmi és katasztrófavédelmi rendszerek fejlődése is. Az 5G hálózatfejlesztéről elmondta: már több mint 300 bázisállomásuk működik Magyarországon.
Kitért arra, hogy az anyavállalathoz hasonlóan a Vantage Towers Magyarország is kiemelt prioritásként kezeli a fenntarthatóságot: a vállalat valamennyi bázisállomása áramfogyasztását 2020 novemberétől teljesen megújuló energiaforrásokból fedezik. Vivek Badrinath, a Vantage Towers vezérigazgatója ismertette: az új cég Európa piacvezető torony-infrastruktúra szolgáltatója lett mintegy 68 ezer makro bázisállomással, valamint 5,8 ezer mikro bázisállomással. A vállalat tevékenysége 9 európai országra - közöttük Magyarországra - terjed ki, nyolcban piacvezető - mondta.
Magyarország (2 ezer bázisállomás) mellett Írországra (1,3 ezer bázisállomás), Portugáliára (3,5 ezer bázisállomás), Spanyolországra (8,8 ezer bázisállomás), Németországra (19,1 ezer bázisállomás), Olaszországra (22,1 ezer bázisállomás), Görögországra (4,9 ezer bázisállomás), Romániára (2,2 ezer bázisállomás) és a Cseh Köztársaságra (3,8 ezer bázisállomás). Várakozásaik szerint a következő öt évben 2,5 szeresére nő az adatforgalom, és a növekvő adatigény kiszolgálására a meglévőek mellé új tornyokat is kell építeniük. Egymilliárd eurót költenek a következő években hálózatfejlesztésre, és az infrastruktúra fejlesztésére, terveik között szerepel kisebb toronyvállalatok felvásárlása a pozíciójuk megerősítéséhez.
A Vantage Towers konszolidált bevétele idén 945 millió euróra tehető az előzetes adatok szerint, a korrigált EBITDA értéke 814 millió euró. A vállalat rendszeres szabad cash flow-ja eléri a 373 millió eurót. A cég árbevételének túlnyomó része a Vodafone-nal kötött hosszú távú szerződésekből származik, amelyet háromszor nyolc évre automatikus megújulással írtak alá.