Napi Online
Felzárkózik az e-gazdaság
A kis- és közepes vállalkozásoknak szóló, az e-gazdaságba való belépéshez fenntartott informatikai támogatási keretet egyelőre 60 százalékban sikerült lekötni. Az idei évre szánt pénzek várhatóan év végéig kitartanak.
Az e-business megoldások alkalmazása az elmúlt néhány évben elsősorban a multinacionális vállalatokra volt jellemző. Ezek a cégek sok esetben "nyomást gyakoroltak" beszállítóikra, hogy kapcsolódjanak az ő üzleti megoldásaikhoz, magukkal húzva ezzel a kis- és közepes társaságokat az e-gazdaságba vezető, a múlt évtizedben lekövezett úton. Tehát a multik nyomában haladó közép- és kisvállalatoknak elemi érdekük az e-gazdaságba való belépés, az "önállóan közlekedő" cégeknél viszont saját felismerésüktől, döntésüktől függ, hogy mikor és milyen szegmensben lépnek be az új világba.
A hezitálásra nincs idő, Európa fejlettebbik része már túl van az e-gazdasággal való ismerkedési szakaszon, néhol a kis- és középvállalatok 48 százaléka használja beszerzésre és 15 százaléka értékesítésre az informatikai csatornákat. Ezt alapul véve egyértelmű, hogy a magyar felzárkózás nem halasztható - összegzi a helyzetet Genczler Judit, a vállalati tanácsadással és informatikai fejlesztések menedzselésével foglalkozó Régens Informatikai Rt. partnere.
A GVOP 4-es prioritásában elérhető pályázati forráslehetőségek a magyar kis- és középvállalkozások széles köre számára nyitnak lehetőséget az új gazdaságba való belépéshez vagy a csatornák fejlesztéséhez. A Nemzeti Fejlesztési Terv készítésekor nem véletlenül fektettek hangsúlyt a szakértők az e-gazdaság fejlesztésére. A GVOP 4.1.2 egész pontosan négy kiemeléssel él: ez az elektronikus piacterek létesítése, vállalati elektronikus értékesítési és ügyfélszolgálati rendszer létrehozása, vállalatközi elektronikus üzletviteli rendszer kialakítása és csatlakozás az elektronikus piacterekhez.
Az e-gazdasághoz való felzárkózásra az év elején másfél milliárd forint állt rendelkezésre. A pályázatok beadási határideje 2006. december 31-e. A források várhatóan év végéig kitartanak. A pályázatokat felügyelő hatóság igyekszik minden potenciális résztvevőt cselekvésre ösztönözni - mondja Lukács János, a pályázati tanácsadással foglalkozó Vanessia Kft. ügyvezető igazgatója, ugyanis, mint mondja, a hároméves keretnek eddig mindössze 58-60 százalékát sikerült lekötni. Nem véletlenül, ugyanis az elutasított pályázatok aránya általában magas, ám Lukács szerint a kockázatot megfelelő tervezéssel, jó előkészítéssel szinte nullára lehet csökkenteni.
A pályázat elbírálásában a feltételek vizsgálatán, a vállalások és a célok megvalósíthatóságának mérlegelésén túl a tapasztalatok szerint kiemelten fontos szerepet játszik a konkurensek, illetve szövetséges vállalatok viselkedése is. Minden vállalatnak, amelynek döntéshozói felismerik, hogy számukra új lehetőségeket hozhat az e-gazdaságba való belépés, érdemes döntést hoznia arról, hogy pályázat útján szerezzen ehhez forrásokat - állítja Genczler. Ám fontosnak tartja leszögezni, hogy a pályázati anyag kidolgozása még nem egyenlő a sikerrel. A gyakorlat azt mutatja, hogy a támogatásról szóló döntésre általában három hónapot kell várni, de a pályázó dönthet úgy, hogy a projektet a saját kockázatára megkezdi rögtön a pályázati anyag beadását követően.
Ha az elbírálás sikeres, a vállalati rendszer fejlesztésének lezárására - a támogatási szerződés megkötésétől számítva - két év áll rendelkezésre, de legkésőbb 2008. október 31-éig pénzügyileg is meg kell valósítani. Így tehát a most meghozott döntések átlagosan 2007-ben lesznek hatással a vállalkozó cégek működésére. A Vanessia által menedzselt projekteket 18-26 hónapos megtérüléssel tervezték és az elmúlt két év tapasztalatai alapján már látszik, hogy ezeknek a rendszereknek köszönhetően valóban jelentős az elektronikus árbevétel növekedése, illetve számottevő költségcsökkenés is tapasztalható. Az eredményeknek, illetve a piacon magasnak számító 50 százalékos vissza nem térítendő fejlesztési forrás bevonásának köszönhetően a Régens adatai szerint egyre több jó projektötlettel állnak elő a vállalkozások.
Az e-business megoldások alkalmazása az elmúlt néhány évben elsősorban a multinacionális vállalatokra volt jellemző. Ezek a cégek sok esetben "nyomást gyakoroltak" beszállítóikra, hogy kapcsolódjanak az ő üzleti megoldásaikhoz, magukkal húzva ezzel a kis- és közepes társaságokat az e-gazdaságba vezető, a múlt évtizedben lekövezett úton. Tehát a multik nyomában haladó közép- és kisvállalatoknak elemi érdekük az e-gazdaságba való belépés, az "önállóan közlekedő" cégeknél viszont saját felismerésüktől, döntésüktől függ, hogy mikor és milyen szegmensben lépnek be az új világba.
A hezitálásra nincs idő, Európa fejlettebbik része már túl van az e-gazdasággal való ismerkedési szakaszon, néhol a kis- és középvállalatok 48 százaléka használja beszerzésre és 15 százaléka értékesítésre az informatikai csatornákat. Ezt alapul véve egyértelmű, hogy a magyar felzárkózás nem halasztható - összegzi a helyzetet Genczler Judit, a vállalati tanácsadással és informatikai fejlesztések menedzselésével foglalkozó Régens Informatikai Rt. partnere.
A GVOP 4-es prioritásában elérhető pályázati forráslehetőségek a magyar kis- és középvállalkozások széles köre számára nyitnak lehetőséget az új gazdaságba való belépéshez vagy a csatornák fejlesztéséhez. A Nemzeti Fejlesztési Terv készítésekor nem véletlenül fektettek hangsúlyt a szakértők az e-gazdaság fejlesztésére. A GVOP 4.1.2 egész pontosan négy kiemeléssel él: ez az elektronikus piacterek létesítése, vállalati elektronikus értékesítési és ügyfélszolgálati rendszer létrehozása, vállalatközi elektronikus üzletviteli rendszer kialakítása és csatlakozás az elektronikus piacterekhez.
Az e-gazdasághoz való felzárkózásra az év elején másfél milliárd forint állt rendelkezésre. A pályázatok beadási határideje 2006. december 31-e. A források várhatóan év végéig kitartanak. A pályázatokat felügyelő hatóság igyekszik minden potenciális résztvevőt cselekvésre ösztönözni - mondja Lukács János, a pályázati tanácsadással foglalkozó Vanessia Kft. ügyvezető igazgatója, ugyanis, mint mondja, a hároméves keretnek eddig mindössze 58-60 százalékát sikerült lekötni. Nem véletlenül, ugyanis az elutasított pályázatok aránya általában magas, ám Lukács szerint a kockázatot megfelelő tervezéssel, jó előkészítéssel szinte nullára lehet csökkenteni.
A pályázat elbírálásában a feltételek vizsgálatán, a vállalások és a célok megvalósíthatóságának mérlegelésén túl a tapasztalatok szerint kiemelten fontos szerepet játszik a konkurensek, illetve szövetséges vállalatok viselkedése is. Minden vállalatnak, amelynek döntéshozói felismerik, hogy számukra új lehetőségeket hozhat az e-gazdaságba való belépés, érdemes döntést hoznia arról, hogy pályázat útján szerezzen ehhez forrásokat - állítja Genczler. Ám fontosnak tartja leszögezni, hogy a pályázati anyag kidolgozása még nem egyenlő a sikerrel. A gyakorlat azt mutatja, hogy a támogatásról szóló döntésre általában három hónapot kell várni, de a pályázó dönthet úgy, hogy a projektet a saját kockázatára megkezdi rögtön a pályázati anyag beadását követően.
Ha az elbírálás sikeres, a vállalati rendszer fejlesztésének lezárására - a támogatási szerződés megkötésétől számítva - két év áll rendelkezésre, de legkésőbb 2008. október 31-éig pénzügyileg is meg kell valósítani. Így tehát a most meghozott döntések átlagosan 2007-ben lesznek hatással a vállalkozó cégek működésére. A Vanessia által menedzselt projekteket 18-26 hónapos megtérüléssel tervezték és az elmúlt két év tapasztalatai alapján már látszik, hogy ezeknek a rendszereknek köszönhetően valóban jelentős az elektronikus árbevétel növekedése, illetve számottevő költségcsökkenés is tapasztalható. Az eredményeknek, illetve a piacon magasnak számító 50 százalékos vissza nem térítendő fejlesztési forrás bevonásának köszönhetően a Régens adatai szerint egyre több jó projektötlettel állnak elő a vállalkozások.