SG.hu
Nem tervezik IT költségvetésüket az intézmények
Az intézményi szféra szervezeteinek többsége nem tervezi előre informatikai költéseit, a legtöbb helyen kizárólag saját forrásokra támaszkodhatnak.
Az IT-költségek tudatos tervezése az informatika intézményen belüli szerepének és fontosságának, illetve a szervezet racionális gazdálkodásának is egyfajta fokmérője. A BellResearch részletesen vizsgálta a hazai költségvetési szféra büdzsékészítési gyakorlatát, a kiadások összetételét és azok változásait. A kutatási eredmények szerint a költségvetési forrásokból gazdálkodó magyarországi intézmények egynegyede készít írott formában IT-költségvetést, amely az esetek közel felében tételesen tartalmazza a tervezett források és ráfordítások nagyságát és öszszetételét. A szervezetek további 13 százaléka nem foglalja ugyan egységes, írott dokumentumba a büdzsé keretszámait, de hozzávetőlegesen tisztában van azzal, menynyit fordíthat informatikára.
Mindent összevetve azonban kitűnik, hogy a költségvetési intézmények közel kétharmada [62 százaléka] semmilyen formában nem tervezi meg éves IT-kiadásait - mutatnak rá a BellResearch elemzői. Az adatokat az előző év számaival összevetve látható, hogy a költségtervezési tudatosság nem javult számottevő mértékben: az írásban vagy egyéb módon tervezők aránya csupán néhány százalékkal nőtt.
Az IT-büdzsékészítési gyakorlat a központi költségvetés alá tartozó szervezeteknél a leginkább formalizált: az intézmények közel fele írásban [ebből 30 százalék tételesen], illetve további 10 százalék egyéb módon tervezi előre a forrásokat és a költségeket. A büdzsékészítésben az általános központi közigazgatás intézményei járnak az élen, a "nem tervezők" aránya itt mindössze 23 százalékra tehető, míg a szintén jóval az átlag fölötti mutatóval jellemezhető fekvőbeteg-ellátásban és felsőfokú oktatásban a szervezetek 61, illetve 55 százaléka tervezi éves IT-költéseit valamilyen módon. A skála másik végén viszont az alapfokú oktatásban és a szociális ellátásban az intézmények alig 35 százaléka határozza meg előre - írásban vagy szóban - a keretösszegeket.
Az informatikai költségvetés kialakítása legtöbbször [a szervezetek 80 százalékánál] az adott intézménynél történik. Átlagosan minden tizedik esetben a felettes intézmény, a felügyeletet ellátó szerv készíti el a terveket - ez a gyakorlat különösen a központi költségvetési ágban, illetve az oktatásban érvényesül. Mintegy nyolc százalékra tehető a közös tervezés aránya, amivel az egészségügyben [itt az intézmények 18 százalékánál] találkozhatunk a leggyakrabban.
Az IT-költségek tudatos tervezése az informatika intézményen belüli szerepének és fontosságának, illetve a szervezet racionális gazdálkodásának is egyfajta fokmérője. A BellResearch részletesen vizsgálta a hazai költségvetési szféra büdzsékészítési gyakorlatát, a kiadások összetételét és azok változásait. A kutatási eredmények szerint a költségvetési forrásokból gazdálkodó magyarországi intézmények egynegyede készít írott formában IT-költségvetést, amely az esetek közel felében tételesen tartalmazza a tervezett források és ráfordítások nagyságát és öszszetételét. A szervezetek további 13 százaléka nem foglalja ugyan egységes, írott dokumentumba a büdzsé keretszámait, de hozzávetőlegesen tisztában van azzal, menynyit fordíthat informatikára.
Mindent összevetve azonban kitűnik, hogy a költségvetési intézmények közel kétharmada [62 százaléka] semmilyen formában nem tervezi meg éves IT-kiadásait - mutatnak rá a BellResearch elemzői. Az adatokat az előző év számaival összevetve látható, hogy a költségtervezési tudatosság nem javult számottevő mértékben: az írásban vagy egyéb módon tervezők aránya csupán néhány százalékkal nőtt.
Az IT-büdzsékészítési gyakorlat a központi költségvetés alá tartozó szervezeteknél a leginkább formalizált: az intézmények közel fele írásban [ebből 30 százalék tételesen], illetve további 10 százalék egyéb módon tervezi előre a forrásokat és a költségeket. A büdzsékészítésben az általános központi közigazgatás intézményei járnak az élen, a "nem tervezők" aránya itt mindössze 23 százalékra tehető, míg a szintén jóval az átlag fölötti mutatóval jellemezhető fekvőbeteg-ellátásban és felsőfokú oktatásban a szervezetek 61, illetve 55 százaléka tervezi éves IT-költéseit valamilyen módon. A skála másik végén viszont az alapfokú oktatásban és a szociális ellátásban az intézmények alig 35 százaléka határozza meg előre - írásban vagy szóban - a keretösszegeket.
Az informatikai költségvetés kialakítása legtöbbször [a szervezetek 80 százalékánál] az adott intézménynél történik. Átlagosan minden tizedik esetben a felettes intézmény, a felügyeletet ellátó szerv készíti el a terveket - ez a gyakorlat különösen a központi költségvetési ágban, illetve az oktatásban érvényesül. Mintegy nyolc százalékra tehető a közös tervezés aránya, amivel az egészségügyben [itt az intézmények 18 százalékánál] találkozhatunk a leggyakrabban.