Berta Sándor
35 éves az e-mail
Ray Tomlinson agyából 1971-ben pattant ki az ötlet, mi lenne, ha az egymástól távol, akár más kerületben vagy egy másik városban élő emberek szöveges üzeneteket küldhetnének egymásnak a számítógépük előtt ülve.
Elektronikus posta? Egy küldemény, ami gyorsabb, mint az expresszlevél? Mindez jó ötletnek tűnt és az elhatározást hamarosan tett követte. Ray Tomlinson 1971-ben küldte el a világ első elektornikus levelét és ekkor alkalmazta először az azóta az internetes mindennapok részévé vált @-jelet.
Az éppen 30 éves Tomlinson egy szekrényméretű számítógép előtt ült, odakint pedig tombolt az 1971-es tél. A mérnök akkor a Bolt Beranek and Newman (BBN) cégnél dolgozott és az amerikai védelmi minisztérium megbízásából a Boston melletti Cambridge-ben található cég munkatársaként egy minden képzeletet felülmúló számítógépes hálózat létrehozásán fáradozott, ez volt az Arpanet.
Abban az időben az Arpanet még nagyon kicsi volt, alig két tucat számítógépet kötött csak össze. Hogy mégis óriásira nőtt a hálózat, abban hatalmas szerepe volt Tomlinsonnak, aki alig hat óra alatt megalkotta a világ első elektronikus levelező programját, s ezzel megszületett az e-mail. Azonban a mérnöknek fejtörést okozott, hogyan is nézzen ki az e-mail cím. Az világos volt előtte, hogy a cím első szakasza tartalmazza a címzett és a második szakasza a számítógép nevét. De hogyan válassza el őket egymástól? A szakember arra a következtetésre jutott, hogy olyan jelet kell keresnie, ami előfordul a billentyűzeten, de nem található meg egyik személy vagy cég nevében sem. Ez a jel nem lehet tehát sem betű, sem szám, így talált rá az @ (angolul at) jelre.
A világ első elektronikus címe a tomlinson@bbntenexa volt, azaz a végén .com vagy .org domén nélkül, hiszen ezeket akkor még nem találták fel. Tomlinson elküldte az első e-mailt önmagának, a szobájában lévő egyik számítógépről egy ugyanabban a helyiségben lévő másik számítógépre. Hogy mit tartalmazott az első e-mail, arra már nem emlékszik a mérnök, aki nem is sejtette, hogy a @-jel később e-mailek milliárdjaiban fog naponta előfordulni és ez lesz az informatikai korszak jelképe. "Azt hittem, ez egy jópofa ötlet. Másra nem gondoltam" - nyilatkozta a szakember évekkel később.
A @-jel jelentése és kora máig vitatott. Az biztos, hogy már a 16. században használták a Földközi-tenger térségében mint mértékegységet. Egy @ (arroub) tíz kilogramm súlynak felelt meg. A reneszánsz korban a @ akár egyszerre több ragot is jelentett, hiszen Angliában és az Egyesült Államokban máig látni, hogy például ez szerepel az árlistákon: csirkék@10 centért. Tomlinson ma 64 éves és nem gazdagodott meg az ötletéből, mi több, ma is ugyanúgy a BBN cégnél robotol. "Örülök, hogyha eszébe jutok az embereknek és beszélnek rólam, de nyilvánvalóan nem ez életem központi témája" - mondta a mérnök.
Elektronikus posta? Egy küldemény, ami gyorsabb, mint az expresszlevél? Mindez jó ötletnek tűnt és az elhatározást hamarosan tett követte. Ray Tomlinson 1971-ben küldte el a világ első elektornikus levelét és ekkor alkalmazta először az azóta az internetes mindennapok részévé vált @-jelet. Az éppen 30 éves Tomlinson egy szekrényméretű számítógép előtt ült, odakint pedig tombolt az 1971-es tél. A mérnök akkor a Bolt Beranek and Newman (BBN) cégnél dolgozott és az amerikai védelmi minisztérium megbízásából a Boston melletti Cambridge-ben található cég munkatársaként egy minden képzeletet felülmúló számítógépes hálózat létrehozásán fáradozott, ez volt az Arpanet.
Abban az időben az Arpanet még nagyon kicsi volt, alig két tucat számítógépet kötött csak össze. Hogy mégis óriásira nőtt a hálózat, abban hatalmas szerepe volt Tomlinsonnak, aki alig hat óra alatt megalkotta a világ első elektronikus levelező programját, s ezzel megszületett az e-mail. Azonban a mérnöknek fejtörést okozott, hogyan is nézzen ki az e-mail cím. Az világos volt előtte, hogy a cím első szakasza tartalmazza a címzett és a második szakasza a számítógép nevét. De hogyan válassza el őket egymástól? A szakember arra a következtetésre jutott, hogy olyan jelet kell keresnie, ami előfordul a billentyűzeten, de nem található meg egyik személy vagy cég nevében sem. Ez a jel nem lehet tehát sem betű, sem szám, így talált rá az @ (angolul at) jelre.
A világ első elektronikus címe a tomlinson@bbntenexa volt, azaz a végén .com vagy .org domén nélkül, hiszen ezeket akkor még nem találták fel. Tomlinson elküldte az első e-mailt önmagának, a szobájában lévő egyik számítógépről egy ugyanabban a helyiségben lévő másik számítógépre. Hogy mit tartalmazott az első e-mail, arra már nem emlékszik a mérnök, aki nem is sejtette, hogy a @-jel később e-mailek milliárdjaiban fog naponta előfordulni és ez lesz az informatikai korszak jelképe. "Azt hittem, ez egy jópofa ötlet. Másra nem gondoltam" - nyilatkozta a szakember évekkel később.
A @-jel jelentése és kora máig vitatott. Az biztos, hogy már a 16. században használták a Földközi-tenger térségében mint mértékegységet. Egy @ (arroub) tíz kilogramm súlynak felelt meg. A reneszánsz korban a @ akár egyszerre több ragot is jelentett, hiszen Angliában és az Egyesült Államokban máig látni, hogy például ez szerepel az árlistákon: csirkék@10 centért. Tomlinson ma 64 éves és nem gazdagodott meg az ötletéből, mi több, ma is ugyanúgy a BBN cégnél robotol. "Örülök, hogyha eszébe jutok az embereknek és beszélnek rólam, de nyilvánvalóan nem ez életem központi témája" - mondta a mérnök.
