Napi Online
A médiatörvénytől függ a magyar digitális tévé
Átpolitizálódott, s mára már meg is kopott az 1996-ban elfogadott médiatörvény, amely megszületésekor sem volt tökéletes, s több dolog hiányzik belőle.
Mindezek miatt a szakma részéről is folyamatosan jelentkezett megújításának igénye - jelentette ki lapunknak Kovács György, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnöke. Ezért a médiahatóság elkezdte egy új médiatörvény megalkotásának előkészítését. Ezzel párhuzamosan az informatikai tárca kidolgozta a digitális televíziózás széles körű elterjedését lehetővé tevő szabályozás főbb elveit és koncepcióját, amelyet az e célra életre hívott koordinációs bizottság - ebben az IHM mellett az NKÖM, az ORTT, az NHH, a GVH, a MeH és az IM képviselői is részt vesznek - a napokban vitatott meg. (Az uniós tervek szerint a földfelszíni televíziózás digitális átállításának összehangoltan, legkésőbb 2012-ig meg kell történnie a tagállamokban.)
Az informatikai tárcától megtudtuk, hogy zajlik a törvénytervezet szövegszerű változatának elkészítése; ezt a bizottság véglegesíti, majd az IHM szakmai egyeztetésre bocsátja, várhatóan még november folyamán. (Ennek keretében egy szakmai konferencia megrendezését is tervezi az IHM, ahol az átállás minden érintettje elmondhatná véleményét.) A szakmai és az azt követő közigazgatási egyeztetés eredményeivel kiegészített tervezet a minisztérium reményei szerint 2006 első hónapjaiban a kormány, majd még ebben a ciklusban az Országgyűlés elé kerülne. Így elvileg 2006-ban érvénybe léphetne, lehetővé téve a földfelszíni digitális műsorszórás ütemterv szerinti, 2007-es elindulását.
Kérdésünkre, hogy mindezt miért nem a médiatörvény keretein belül kívánják kezelni, a következő választ kaptuk: ennek egyrészt szabályozásfilozófiai magyarázata, másrészt a digitális televíziózás előkészítésének fontosságával indokolható taktikai oka van. Az előbbi szerint a konvergencia korában a digitális szolgáltatások esetében a hírközlési terület jól működő és az EU új keretrendszerével is összhangban lévő szabályozása alkalmasabb kiindulópont lehet a tövény megalkotására, mint a kizárólag a média kívánatos működésének leírására született, egyre nyilvánvalóbban ellentmondásos médiatörvény.
Ami a taktikai megfontolásokat illeti: az IHM-nek a médiatörvényt érintő korábbi módosítási törekvései - feltehetően politikai érdekellentétek miatt - sikertelennek bizonyultak. Ráadásul a koncepció szakmai előkészítése során alkotmányos aggályok merültek fel a médiatörvény egyes rendelkezéseivel szemben, továbbá nyilvánvalóvá vált, hogy bizonyos rendelkezései ellentétesek az európai uniós joggal is. A digitális műsorterjesztésről szóló, készülő törvénytervezetről előzetesen elmondható, hogy technológia- és platformsemleges szabályozási filozófián alapul, így a média és a hírközlés világa közötti hiányzó (szabályozási) láncszem lehet.
Az uniós tervek szerint a földfelszíni televíziózás digitális átállításának összehangoltan, legkésőbb 2012-ig meg kell történnie a tagállamokban.
Mindezek miatt a szakma részéről is folyamatosan jelentkezett megújításának igénye - jelentette ki lapunknak Kovács György, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnöke. Ezért a médiahatóság elkezdte egy új médiatörvény megalkotásának előkészítését. Ezzel párhuzamosan az informatikai tárca kidolgozta a digitális televíziózás széles körű elterjedését lehetővé tevő szabályozás főbb elveit és koncepcióját, amelyet az e célra életre hívott koordinációs bizottság - ebben az IHM mellett az NKÖM, az ORTT, az NHH, a GVH, a MeH és az IM képviselői is részt vesznek - a napokban vitatott meg. (Az uniós tervek szerint a földfelszíni televíziózás digitális átállításának összehangoltan, legkésőbb 2012-ig meg kell történnie a tagállamokban.)
Az informatikai tárcától megtudtuk, hogy zajlik a törvénytervezet szövegszerű változatának elkészítése; ezt a bizottság véglegesíti, majd az IHM szakmai egyeztetésre bocsátja, várhatóan még november folyamán. (Ennek keretében egy szakmai konferencia megrendezését is tervezi az IHM, ahol az átállás minden érintettje elmondhatná véleményét.) A szakmai és az azt követő közigazgatási egyeztetés eredményeivel kiegészített tervezet a minisztérium reményei szerint 2006 első hónapjaiban a kormány, majd még ebben a ciklusban az Országgyűlés elé kerülne. Így elvileg 2006-ban érvénybe léphetne, lehetővé téve a földfelszíni digitális műsorszórás ütemterv szerinti, 2007-es elindulását.
Kérdésünkre, hogy mindezt miért nem a médiatörvény keretein belül kívánják kezelni, a következő választ kaptuk: ennek egyrészt szabályozásfilozófiai magyarázata, másrészt a digitális televíziózás előkészítésének fontosságával indokolható taktikai oka van. Az előbbi szerint a konvergencia korában a digitális szolgáltatások esetében a hírközlési terület jól működő és az EU új keretrendszerével is összhangban lévő szabályozása alkalmasabb kiindulópont lehet a tövény megalkotására, mint a kizárólag a média kívánatos működésének leírására született, egyre nyilvánvalóbban ellentmondásos médiatörvény.
Ami a taktikai megfontolásokat illeti: az IHM-nek a médiatörvényt érintő korábbi módosítási törekvései - feltehetően politikai érdekellentétek miatt - sikertelennek bizonyultak. Ráadásul a koncepció szakmai előkészítése során alkotmányos aggályok merültek fel a médiatörvény egyes rendelkezéseivel szemben, továbbá nyilvánvalóvá vált, hogy bizonyos rendelkezései ellentétesek az európai uniós joggal is. A digitális műsorterjesztésről szóló, készülő törvénytervezetről előzetesen elmondható, hogy technológia- és platformsemleges szabályozási filozófián alapul, így a média és a hírközlés világa közötti hiányzó (szabályozási) láncszem lehet.
Az uniós tervek szerint a földfelszíni televíziózás digitális átállításának összehangoltan, legkésőbb 2012-ig meg kell történnie a tagállamokban.
