Gyurkity Péter
Nem jegyzik be a Linux márkanevet Ausztráliában
Az ausztrál szabályozó hatóság megtagadta a "Linux" kifejezés bejegyzését, arra hivatkozva, hogy nem eléggé különálló más cégek hasonló termékeitől, és szükségszerű annak mindennapos használata.
Az Intellectual Property Australia levélben válaszolt a Linux Australia kérelmére, amely a kifejezés márkanévként való bejegyzését kérte, mégpedig Linus Torvalds, a platform atyjának részére. Ez nem tette volna lehetővé, hogy más vállalatok saját magukénak nyilvánítsák a márkanevet, ám a megfelelő licencdíj megfizetése ellenében bármikor használhatták volna a kereskedelemben. A szervezet saját maga védelmére igyekezett ezt elérni.
A szabályozó hatóság véleménye szerint a kifejezést nagy valószínűséggel más vállalatok is kénytelenek használni a mindennapos kereskedelemben, így számukra nagy hátrányt jelentene a márkanév regisztrálása. A Jeremy Malcolmnak, Torvalds jogi képviselőjének címzett levél még az ügyvéd hatáskörét is megkérdőjelezi, mondván, hogy nem teljesen tiszta, mire terjed ki Malcolm meghatalmazása. Az IP Australia emellett a Wikipedia és a Google keresőjében található példákkal igyekezett alátámasztani az elutasítást. Eszerint a Linux kifejezés egy operációs rendszert és kernelt takar, amely általános használatra utal, nem pedig márkanévre. A ZDNet érdeklődésére Jonathan Oxer, a Linux Australia elnöke kijelentette, hogy még döntötték el, milyen módon válaszoljanak. Támogatóik véleményét kérik majd az ügyben, és eszerint döntenek a folytatásról.
Eredetileg szeptember 7-ig kellett volna lezárni az ügyet, ám erre nem került sor. "Ha jól értelmezem a dolgot, amennyiben nekünk nem sikerül bejegyeztetni a márkanevet, ez senkinek nem fog menni" - jelentette ki Oxer. Korábban 90 vállalattól követeltek kártérítést, mert állításuk szerint visszaéltek a védjeggyel.
A Linux márkanevet a Linux Mark Institute kezeli. Napjainkban kiterjedt vita folyik arról, hogy kinek és milyen módon kellene jogdíjat fizetnie a név használatáért. Eben Moglen, a Free Software Foundation elnöke szerint például minden amerikai cégnek kellene ezt fizetnie, míg mások jóval korlátozottabb használatot javasolnak. A jelenlegi díjak 200-5000 dollár között mozognak, az érdeklődő vállalatok éves bevétele alapján.
Az Intellectual Property Australia levélben válaszolt a Linux Australia kérelmére, amely a kifejezés márkanévként való bejegyzését kérte, mégpedig Linus Torvalds, a platform atyjának részére. Ez nem tette volna lehetővé, hogy más vállalatok saját magukénak nyilvánítsák a márkanevet, ám a megfelelő licencdíj megfizetése ellenében bármikor használhatták volna a kereskedelemben. A szervezet saját maga védelmére igyekezett ezt elérni.
A szabályozó hatóság véleménye szerint a kifejezést nagy valószínűséggel más vállalatok is kénytelenek használni a mindennapos kereskedelemben, így számukra nagy hátrányt jelentene a márkanév regisztrálása. A Jeremy Malcolmnak, Torvalds jogi képviselőjének címzett levél még az ügyvéd hatáskörét is megkérdőjelezi, mondván, hogy nem teljesen tiszta, mire terjed ki Malcolm meghatalmazása. Az IP Australia emellett a Wikipedia és a Google keresőjében található példákkal igyekezett alátámasztani az elutasítást. Eszerint a Linux kifejezés egy operációs rendszert és kernelt takar, amely általános használatra utal, nem pedig márkanévre. A ZDNet érdeklődésére Jonathan Oxer, a Linux Australia elnöke kijelentette, hogy még döntötték el, milyen módon válaszoljanak. Támogatóik véleményét kérik majd az ügyben, és eszerint döntenek a folytatásról. Eredetileg szeptember 7-ig kellett volna lezárni az ügyet, ám erre nem került sor. "Ha jól értelmezem a dolgot, amennyiben nekünk nem sikerül bejegyeztetni a márkanevet, ez senkinek nem fog menni" - jelentette ki Oxer. Korábban 90 vállalattól követeltek kártérítést, mert állításuk szerint visszaéltek a védjeggyel.
A Linux márkanevet a Linux Mark Institute kezeli. Napjainkban kiterjedt vita folyik arról, hogy kinek és milyen módon kellene jogdíjat fizetnie a név használatáért. Eben Moglen, a Free Software Foundation elnöke szerint például minden amerikai cégnek kellene ezt fizetnie, míg mások jóval korlátozottabb használatot javasolnak. A jelenlegi díjak 200-5000 dollár között mozognak, az érdeklődő vállalatok éves bevétele alapján.
