MTI
Megelőzhetők a villámcsapás okozta elektronikus károk
Egy átlagos háztartásban egyetlen villámcsapás is okozhat több százezer forintos kárt az elektronikus berendezésekben, ám mindez megelőzhető egy mintegy tízezer forintos berendezés hálózatba való beiktatásával.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) és az American Power Conversion (APC) magyarországi képviseletének közös sajtótájékoztatóján elhangzott: bár az APC felmérése szerint a háztartások egyhatodának volt már villámhoz kapcsolódó áramellátási problémája, az emberek 60 százaléka mégsem tudja, hogy milyen villám- és túlfeszültségvédelmi megoldások léteznek.
A probléma időszerűségét mutatja, hogy az OMSZ felmérése szerint júniusban csap le a legtöbb villám - mondta Wantuch Ferenc, az OMSZ főtanácsosa. Hozzátette: évente átlagosan 28-33 zivataros nap van Magyarországon. A zivatarok közel 95 százaléka a nyári félévre esik, az év legzivatarosabb hónapja a június. Tavaly például összesen 30 220 villám csapott le, ezek közül 10 849 júniusban. Az eseményen Horváth Tibor, a BME professzora elmondta: a villámhárító, az elsődleges villámvédelem feladata az, hogy felkínáljon a villámnak egy biztonságos becsapási pontot, és az áramot a földbe vezesse. Ez azonban nem elég ahhoz, hogy teljes biztonságban legyenek az elektronikus eszközök. A villámok áramának egy része ugyanis behatol a villamos hálózatba vagy a telefonhálózatba, a hírközlési és informatikai rendszerekbe, s a fellépő túlfeszültség tönkreteheti az érzékeny berendezéseket, esetenként zárlatokat vagy tüzeket okozhat. Horváth Tibor aláhúzta: a villámcsapások másodlagos hatásaitól túlfeszültségvédelmi eszközökkel kell védeni a berendezéseket.
Bíró Viktor, az APC Magyarországi Képviseletének értékesítési vezetője elmondta: a Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint 2004-ben Magyarországon 31.500 alkalommal jelentettek be villámcsapás kárt, s a biztosítók 1,7 milliárd forintot fizettek ki. Az APC tavaly készült felmérése szerint az elmúlt évben a magyar háztartások 53 százaléka észlelt áramellátási problémát, és ezek 17 százaléka villámcsapásokra vezethető vissza.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) és az American Power Conversion (APC) magyarországi képviseletének közös sajtótájékoztatóján elhangzott: bár az APC felmérése szerint a háztartások egyhatodának volt már villámhoz kapcsolódó áramellátási problémája, az emberek 60 százaléka mégsem tudja, hogy milyen villám- és túlfeszültségvédelmi megoldások léteznek.
A probléma időszerűségét mutatja, hogy az OMSZ felmérése szerint júniusban csap le a legtöbb villám - mondta Wantuch Ferenc, az OMSZ főtanácsosa. Hozzátette: évente átlagosan 28-33 zivataros nap van Magyarországon. A zivatarok közel 95 százaléka a nyári félévre esik, az év legzivatarosabb hónapja a június. Tavaly például összesen 30 220 villám csapott le, ezek közül 10 849 júniusban. Az eseményen Horváth Tibor, a BME professzora elmondta: a villámhárító, az elsődleges villámvédelem feladata az, hogy felkínáljon a villámnak egy biztonságos becsapási pontot, és az áramot a földbe vezesse. Ez azonban nem elég ahhoz, hogy teljes biztonságban legyenek az elektronikus eszközök. A villámok áramának egy része ugyanis behatol a villamos hálózatba vagy a telefonhálózatba, a hírközlési és informatikai rendszerekbe, s a fellépő túlfeszültség tönkreteheti az érzékeny berendezéseket, esetenként zárlatokat vagy tüzeket okozhat. Horváth Tibor aláhúzta: a villámcsapások másodlagos hatásaitól túlfeszültségvédelmi eszközökkel kell védeni a berendezéseket.
Bíró Viktor, az APC Magyarországi Képviseletének értékesítési vezetője elmondta: a Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint 2004-ben Magyarországon 31.500 alkalommal jelentettek be villámcsapás kárt, s a biztosítók 1,7 milliárd forintot fizettek ki. Az APC tavaly készült felmérése szerint az elmúlt évben a magyar háztartások 53 százaléka észlelt áramellátási problémát, és ezek 17 százaléka villámcsapásokra vezethető vissza.