Berta Sándor
Laptopról kezelt intelligens aknák Irakban
Számítógépes játékra hasonlít az amerikai hadsereg Mátrix nevű új intelligens szárazföldi aknarendszere. Magukat az aknákat az amerikai katonák távolról érintőképernyők segítségével, notebookok előtt ülve robbanthatják fel.
A szakemberek szerint a Mátrix kezelhetősége inkább emlékeztet egy számítógépes játék irányítására, mint egy fegyverére. Az aknákban acél- és gumigolyócskák találhatók. A rendszert fejlesztő mérnökök már a névadással is ki akarták hangsúlyozni az intelligens aknák futurisztikusságát.
Az új pusztító fegyvereket már hosszabb ideje fejlesztik az amerikai szakemberek, ám csak most érte el azt a szintet, hogy be lehessen vetni éles körülmények között is. Az aknák első bevetésére idén júniusban kerül sor. A Moszul városa körül állomásozó Stryker dandár ettől kezdve alkalmazhatja majd az iraki gerillák ellen a notebookok érintőképernyőjének segítségével felrobbantható intelligens aknákat. A katonáknak biztos távolságra (de még látótávolságra) kell lenniük az aknáktól.
M18 Claymore aknák telepítés közben - 250 méterig hat, 50 méteren belül halálos
A Mátrix utolsó tesztjeire tavaly szeptemberben került sor és miután a rendszer jól vizsgázott, megkezdték 25 aknaszett, az ezekbe tartozó M18 Claymore aknák és az érintőképernyővel felszerelt laptopok kiszállítását az iraki csapatokhoz. A már a vietnámi háborúban is használt Claymore-ok mellett a csomagok részét képezik még az úgynevezett "nem halálos", gumigolyócskákat használó aknák is.
Az amerikai hadsereg már régebb óta foglalkozik olyan intelligens akna-programokkal, mint a Mátrix, amelyeknek célja a nem kívánt veszteségek (polgári lakosság, véletlen robbantás stb.) megelőzése. Az aknák betiltását követelő civil szervezetek azonban nem elégedettek az ilyen "óvintézkedésekkel". Mark Hiznay, a Human Rights Watch nevű emberi jogi szervezet kutatója szerint eléggé elítélhető és elgondolkodtató az a fajta hadviselés, ahol a 19-20 éves katonák a képernyők előtt ülnek és az akna felrobbanásából csak egy fellobbanó fénypontot látnak. Ráadásul a jogvédő szerint semmilyen garancia nincs arra, hogy ezeket az intelligens aknákat később ne lehetne átalakítani hagyományos aknákká.
A Moszult védő Stryker csapat fogja megkapni a felszerelést
Az amerikai hadsereg korábban azt közölte, hogy a fel nem robbantott aknákat később összegyűjtik. Egyelőre megválaszolatlan kérdés marad az is, hogy a katonák a képernyők előtt hogyan fogják tudni megállapítani, hogy ki (barát, ellenség, polgári személy) alatt robbantják fel az aknákat? Az amerikai hadsereg még idén január elején egy közleményt adott ki, amelyben az áll, hogy a hadsereg vezetése szerint az intelligens aknák "felhasználóbarát" fegyverek, amelyek egyaránt alkalmazhatók a védekezésben és a támadásban is.
A Pentagon, valamint a rendszert kifejlesztő, az amerikai hadsereghez tartozó Picatinny Arsenals, az Alliant Techsystems és a Textron Systems cégek egyelőre nem kívántak reagálni a civil szervezetek kérdéseire, csupán annyit közöltek, hogy a Mátrix egy intelligens rendszer, amelynek a kezelése könnyen elsajátítható. A Globalsecurity.org katonai szakértője, John Pike szerint az eszköz igazán a távoli céloknál lehet hasznos. A mesterlövész puskák 1 kilométeren túl már nem hatékonyak, de ennél jóval távolabb is látni már az ellenséget. Közlése szerint például egy mozgásérzékelővel kombinálva, majd a jelzést távcsővel bevizsgálva van létjogosultsága az eszköznek.
Az aknák a távoli, mesterlövészek számára is elérhetetlen célok ellen lehetnek hatásosak
Ellenben kétségei vannak a gyakorlattal kapcsolatban: "Ha 500 aknát kihelyezel, majd mozgás esetén az idővel versenyezve meg kell állapítanod melyik van legközelebb az ellenséghez, na ez az igazi agytorna." A Mátrix rendszer csak előfutára egy jóval ambiciózusabb aknaprogramnak, mely a Spider (pók) nevet kapta, és ami legkorábban is csak évek múlva állhat majd hadrendbe.
A szakemberek szerint a Mátrix kezelhetősége inkább emlékeztet egy számítógépes játék irányítására, mint egy fegyverére. Az aknákban acél- és gumigolyócskák találhatók. A rendszert fejlesztő mérnökök már a névadással is ki akarták hangsúlyozni az intelligens aknák futurisztikusságát.
Az új pusztító fegyvereket már hosszabb ideje fejlesztik az amerikai szakemberek, ám csak most érte el azt a szintet, hogy be lehessen vetni éles körülmények között is. Az aknák első bevetésére idén júniusban kerül sor. A Moszul városa körül állomásozó Stryker dandár ettől kezdve alkalmazhatja majd az iraki gerillák ellen a notebookok érintőképernyőjének segítségével felrobbantható intelligens aknákat. A katonáknak biztos távolságra (de még látótávolságra) kell lenniük az aknáktól.
M18 Claymore aknák telepítés közben - 250 méterig hat, 50 méteren belül halálos
A Mátrix utolsó tesztjeire tavaly szeptemberben került sor és miután a rendszer jól vizsgázott, megkezdték 25 aknaszett, az ezekbe tartozó M18 Claymore aknák és az érintőképernyővel felszerelt laptopok kiszállítását az iraki csapatokhoz. A már a vietnámi háborúban is használt Claymore-ok mellett a csomagok részét képezik még az úgynevezett "nem halálos", gumigolyócskákat használó aknák is.
Az amerikai hadsereg már régebb óta foglalkozik olyan intelligens akna-programokkal, mint a Mátrix, amelyeknek célja a nem kívánt veszteségek (polgári lakosság, véletlen robbantás stb.) megelőzése. Az aknák betiltását követelő civil szervezetek azonban nem elégedettek az ilyen "óvintézkedésekkel". Mark Hiznay, a Human Rights Watch nevű emberi jogi szervezet kutatója szerint eléggé elítélhető és elgondolkodtató az a fajta hadviselés, ahol a 19-20 éves katonák a képernyők előtt ülnek és az akna felrobbanásából csak egy fellobbanó fénypontot látnak. Ráadásul a jogvédő szerint semmilyen garancia nincs arra, hogy ezeket az intelligens aknákat később ne lehetne átalakítani hagyományos aknákká.
A Moszult védő Stryker csapat fogja megkapni a felszerelést
Az amerikai hadsereg korábban azt közölte, hogy a fel nem robbantott aknákat később összegyűjtik. Egyelőre megválaszolatlan kérdés marad az is, hogy a katonák a képernyők előtt hogyan fogják tudni megállapítani, hogy ki (barát, ellenség, polgári személy) alatt robbantják fel az aknákat? Az amerikai hadsereg még idén január elején egy közleményt adott ki, amelyben az áll, hogy a hadsereg vezetése szerint az intelligens aknák "felhasználóbarát" fegyverek, amelyek egyaránt alkalmazhatók a védekezésben és a támadásban is.
A Pentagon, valamint a rendszert kifejlesztő, az amerikai hadsereghez tartozó Picatinny Arsenals, az Alliant Techsystems és a Textron Systems cégek egyelőre nem kívántak reagálni a civil szervezetek kérdéseire, csupán annyit közöltek, hogy a Mátrix egy intelligens rendszer, amelynek a kezelése könnyen elsajátítható. A Globalsecurity.org katonai szakértője, John Pike szerint az eszköz igazán a távoli céloknál lehet hasznos. A mesterlövész puskák 1 kilométeren túl már nem hatékonyak, de ennél jóval távolabb is látni már az ellenséget. Közlése szerint például egy mozgásérzékelővel kombinálva, majd a jelzést távcsővel bevizsgálva van létjogosultsága az eszköznek.
Az aknák a távoli, mesterlövészek számára is elérhetetlen célok ellen lehetnek hatásosak
Ellenben kétségei vannak a gyakorlattal kapcsolatban: "Ha 500 aknát kihelyezel, majd mozgás esetén az idővel versenyezve meg kell állapítanod melyik van legközelebb az ellenséghez, na ez az igazi agytorna." A Mátrix rendszer csak előfutára egy jóval ambiciózusabb aknaprogramnak, mely a Spider (pók) nevet kapta, és ami legkorábban is csak évek múlva állhat majd hadrendbe.