SG.hu·2005. március 8.

A Deutsche Telekom beolvasztja a T-Online-t

A Deutsche Telekom arra számít, hogy az adózott eredménye 2014-ben már több mint kétszerese lesz a mostaninak. Erre az évre 4,9 milliárd eurót vár, 2014-ben 11,5 milliárd euróra számít.

A becslést azzal kapcsolatban adták ki a legnagyobb európai távközlési vállalat, a Deutsche Telekom bonni központjában, hogy meghirdették az internetszolgáltató leányvállalat, a T-Online International AG beolvasztásának feltételeit. Jelenleg a Deutsche Telekomé a T-Online 88 százaléka, egy februári részleges felvásárlás után, amelyben a Deutsche Telekom részvényenként 8,99 eurót fizetett a T-Online papírjaiért. Most be akarja gyűjteni a további 146,6 millió T-Online-részvényt is, száz százalékra növelve tulajdonát. A T-Online-nál az idén 100 millió eurós, 2014-ben 1,5 milliárd eurós adózott eredményre számítanak a Deutsche Telekomnál.

Azoknak a T-Online-részvényeseknek, akik megválnak a társaságtól, részvényenként 11,99 eurót kínálnak. A T-Online kedd délután 8,47 euró volt a frankfurti értéktőzsdén, 0,59 százalékkal drágább a hétfői, 8,42 eurós zárónál. A többiek minden T-Online-részvényükért egyenként 0,52 Deutsche Telekom-részvényt kaphatnak, azaz 13 Deutsche Telekom-részvényt 25 T-Online-részvényenként. Az átváltás szakértői becslésen alapul, amely a Deutsche Telekom-részvény értékét 28,31 euróra, a T-Online-ét 14,71 euróra értékelte tízéves távlatban, közölték a T-Online-nál kedden. A Deutsche Telekom kedd délután 15,80 euró volt a frankfurti értéktőzsdén, 1,56 százalékkal olcsóbb a hétfői, 16,05 eurós zárónál. A keddi árfolyam alapján a csereajánlat 8,28 euróra értékeli a T-Online-t részvényenként. A cseréhez szükséges saját részvényeket a Deutsche Telekom a tőzsdéről akarja visszavásárolni.

A Deutsche Telekom erre az évre 61,1 milliárd eurós, 2014-re 84,8 milliárd eurós bevételt vár. A pénzforgalmi többletre keddi előrejelzése 20,8 milliárd euró, illetve 2014-re 29,7 milliárd euró. A tavalyi eredmények múlt heti ismertetésekor a cégnél 20,7-21,0 milliárd eurós sávban jelezték az idei EBITDA-várakozást. A T-Online-nál erre az évre 2,5 milliárd eurós, 2014-re 10,3 milliárd eurós bevételt várnak. A pénzforgalmi többletre kedden 300 millió eurót, illetve 2,4 milliárd eurót jósoltak.

A Deutsche Telekom adózott eredménye tavaly 4,634 milliárd euró volt a 2003-as 1,253 milliárd után, a forgalma 57,88 milliárd euróra emelkedett 55,838 milliárdról, a pénzforgalmi többlete 22,315 milliárd euróra nőtt 18,475 milliárdról. A T-Online adózott eredménye tavaly 317 millió euró volt - fennállása óta első ízben könyvelt el profitot -, a forgalma 2 milliárd euró, a pénzforgalmi többlete 472,3 millió euró volt.

Kapcsolódó cikkek és linkek

10 ezer GPU-t vesz az Nvidiától a Deutsche Telekom Európai visszaesést jeleznek a Deutsche Telekom profitkilátásai Elpárolgott a Deutsche Telekom nyeresége Kiemelkedő teljesítményt ért el a cég tavaly a Telekom Megtévesztette a fogyasztókat a Telekom kedvezményes mobilnet-ajánlata 14,5 százalékkal emeli árait a Magyar Telekom Korlátos net miatt kapott 310 millió forintos bírságot a Magyar Telekom A Magyar Telekom a legvonzóbb telkó munkahely Deutsche Telekom ↗

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

Ez mindigis ilyen hullámzó volt, gondolj a réges-régi Bell felszabdalásra. A cégeknek alapvetõ törekvése a monopólium elérése, hiszen így absz. hatalmat tud gyakorolni. Ebben próbálja (helyes szabályzás esetén) megakadályozni az állam (kartell-ellenes, trösztellenes törvények, Versenyhivatal, stb.). Attól függõen, hogy melyik oldal az erõsebb (v. milyenek a hagyományok az adott országban) a trend úgy mûködik, hogy hízik-hízik ameddig csak tud, és utána vagy megragad egy határnál, amit állandóan próbál kitolni különféle módszerekkel (ld. Microsoft), vagy az állam durván beavatkozik és felszabdal. Ilyesmire egyre ritkábban kerül sor, régebben még voltak olyan esetek, hogy fuziót megakadályoztak, most is az AOL/Warner-nál engedélyezték ugyan, de erõsen szivatják... Erre még rájön a globalizáció nevû izé, ami alatt én most azt értem, hogy a monstre ugye erõsen kiterjedt, de kontinensenként eltérõ kulturával találkozik, és ami pl. amerikában bevett és elfogadott, arra EU húzza a száját és osztogatja a csekkeket keményen. Ázsia pedig most fog a porondon valami nagyot csinálni, na nekik meg egy harmadik, teljesen más felfogásuk van az egészrõl 😊.

IMHO 😊.

Neves utazók beszámolói szerint új állatfaj jelent meg a végtelen, hullámzó szavannákon: a telekonglomerátum. Nem a semmibõl jött: õsei a régi távközlési vállalatok voltak. Ezek kezdetben jól éltek, de aztán fogyni kezdett körülöttük az élelem. Amikor a vadõrök lebontották a kerítéseket, egy darabig egymás orra elõl igyekeztek elhalászni a zsákmányt, majd a késõbbi utódok kénytelenek voltak néhány hasznos tulajdonságot kifejleszteni és új zsákmány után nézni.

Ami a legfeltûnõbb: a telekonglomerátumnak több lába van, mint õseinek. Azok tulajdonképpen egylábúak voltak, vagy ha a helyi hívásokon kívül távolsági szolgáltatásokat is nyújtottak, akkor kettõ. Ilyen kevés lábbal nem lehetett messzire jutni, pláne testesebb patás növényevõkre vadászni. A kicsikre pedig sokan szemet vetettek: megbûvölte õket a mobiltelefon, a drótposta meg egy sor más eszköz. Elbújtak a csalitosban, nehéz volt õket megtalálni.

Szerencsére sorra kinõttek az új lábak: a rádiótelefon, az internet, az adattovábbítás. És ezzel még nincs is vége: jön a videó, az internetes telefon és televízió, jön a tartalom, jönnek a vállalati informatikai és távközlési szolgáltatások. Ennyi lábbal már gyorsan lehet futni, pláne ha sikerül a végtagok mozgását összehangolni, ami nem könnyû feladat. Ha ennyi láb van, az sem baj, ha egyik-másik néha megbotlik. A koordinációt megkönnyíti, hogy a lábak többsége ugyanazon a talajon áll: a digitális technológián.

Ez a soklábú új egyed mindenevõ: magánemberekre, vállalatokra, kormányzati szervezetekre egyformán vadászik, vadászat közben mindegyik lábát használja, és a végén csak egy számlát küld. A nehéz idõkre gondolva a vadászat mellett bölcsen állattenyésztéssel is foglalkozik: mindenféle tartalmas takarmányokkal igyekszik jó ügyfeleket nevelni magának.

A magas fûben a telekonglomerátumot egyre nehezebb megkülönböztetni néhány más nagyvadtól: a kábeltévés cégektõl és az informatikai vállalatoktól. Az utóbbaknak is élelem kell, ezért õk is növesztik a lábaikat. A telekonglomerátumhoz hasonlóan diverzifikálással és akvizíciókkal szaporodnak. Köztük régi, kipróbált vadûzõk is vannak, akiket nem könnyû lefutni, és olyan dolgokhoz is értenek, amiben a telekonglomerátum még kezdõ. Egy szebb gazella vagy zebra után többen is nekiiramodnak. Kérdés, hogy a szavannák hány ilyen nagyragadozót tudnak eltartani. A vadõröknek is lesz dolguk, ha rendet akarnak tartani.