SG.hu
A médiafogyasztást a tévé vezeti
Televízió szinte valamennyi hazai háztartásban van, a kábeltévé eddig csak minden másodikba jutott el. A használók körében az internetezésre fordított idő a CD-hallgatással és a számítógépes játékokkal vetekszik.
A Magyar Infokommunikációs Jelentés lakossági eredményei szerint a legelterjedtebb háztartási infokommunikációs eszköznek a televízió számít, a hazai otthonok 94 százalékában van működő tévékészülék. Kábeltelevízióval vagy mikrohullámú műsorvételi eszközzel a magyar otthonok kicsivel több mint fele, mintegy 56 százaléka rendelkezik, míg parabolaantenna vagy műholdvevő az otthonok mindössze 15 százalékánál található. A képrögzítő eszközök között a hagyományos fényképezőgép "vezet", ezzel tízből hat háztartás rendelkezik, digitális fényképezőt 12 százalékuknál találunk. Hagyományos [kazettás] videokamerája az otthonok egytizedének, míg mozgóképet rögzítő digitális videokamerája mindössze 3 százalékuknak van.
A legnépszerűbb média hazai lakosság körében a televízió, kevés kivétellel szinte minden 15 év feletti honfitársunk [98 százalék] szokott tévézni. A rádió a második legszélesebb körben jelen levő csatorna, ezt 7,7 millióan, a különböző napilapokat pedig 6,2 millióan követik figyelemmel szerte az országban. A legalább 15 éves lakosok körében a hagyományos médiakörben a könyvek helyzete a legmostohább, alig több mint 4,5 millióan, az említett korcsoport 53 százaléka olvas - igaz, esetükben a könyvek olvasására átlagosan fordított heti órák száma meghaladja a napilapok, illetve egyéb folyóiratok átlagos használati idejét.
A műsoros adathordozók közül a 15 évnél idősebb lakosok CD-t hallgatnak a legtöbben [45 százalék], s közel ugyanennyien töltik szabadidejük egy részét videózással, míg a DVD-t nézők aránya az internetező lakosokéhoz közelít [22 százalék]. Az egyes eszközöket használók szokásait vizsgálva a kutatók rámutattak: CD-hallgatásra szánunk a legtöbb időt - hetente átlagosan több mint 6 órát. A háttértevékenységként kevésbé végezhető videózással és DVD-zéssel töltött idő ennél érdemben alacsonyabb, hetente 3-4 óra közé tehető.
A fentieknél is aktívabb használói részvételt igénylő internet-böngészésre fordított heti 6,2 óra kiemelkedően magasnak számít, ha figyelembe vesszük, hogy a világháló multimédiás és interaktív tartalmai milyen mértékben kötik le a felhasználó figyelmét. Számítógépes játékokkal a vizsgált alapsokaság 16 százaléka, mintegy 1,3-1,4 millió fő tölti szabadideje egy részét; a "játékosok" körülbelül ugyanannyi időt szentelnek programjaikra, mint a CD-hallgatók a zenére.
A legtökéletesebben a TV-nézők összetétele tükrözi vissza az alapsokaság megoszlását, a fiatalok felülreprezentáltsága a digitális média esetében a leginkább szembetűnő. Utóbbi eszközök [Internet, CD, DVD és számítógépes játékok] együttesen a 15-24 évesek médiafogyasztásra szánt idejének közel harmadát adják, míg a 45 év felettiek idejük több mint kilenctizedét a hagyományos médiának szentelik.
A Magyar Infokommunikációs Jelentés lakossági eredményei szerint a legelterjedtebb háztartási infokommunikációs eszköznek a televízió számít, a hazai otthonok 94 százalékában van működő tévékészülék. Kábeltelevízióval vagy mikrohullámú műsorvételi eszközzel a magyar otthonok kicsivel több mint fele, mintegy 56 százaléka rendelkezik, míg parabolaantenna vagy műholdvevő az otthonok mindössze 15 százalékánál található. A képrögzítő eszközök között a hagyományos fényképezőgép "vezet", ezzel tízből hat háztartás rendelkezik, digitális fényképezőt 12 százalékuknál találunk. Hagyományos [kazettás] videokamerája az otthonok egytizedének, míg mozgóképet rögzítő digitális videokamerája mindössze 3 százalékuknak van.
A legnépszerűbb média hazai lakosság körében a televízió, kevés kivétellel szinte minden 15 év feletti honfitársunk [98 százalék] szokott tévézni. A rádió a második legszélesebb körben jelen levő csatorna, ezt 7,7 millióan, a különböző napilapokat pedig 6,2 millióan követik figyelemmel szerte az országban. A legalább 15 éves lakosok körében a hagyományos médiakörben a könyvek helyzete a legmostohább, alig több mint 4,5 millióan, az említett korcsoport 53 százaléka olvas - igaz, esetükben a könyvek olvasására átlagosan fordított heti órák száma meghaladja a napilapok, illetve egyéb folyóiratok átlagos használati idejét.
A műsoros adathordozók közül a 15 évnél idősebb lakosok CD-t hallgatnak a legtöbben [45 százalék], s közel ugyanennyien töltik szabadidejük egy részét videózással, míg a DVD-t nézők aránya az internetező lakosokéhoz közelít [22 százalék]. Az egyes eszközöket használók szokásait vizsgálva a kutatók rámutattak: CD-hallgatásra szánunk a legtöbb időt - hetente átlagosan több mint 6 órát. A háttértevékenységként kevésbé végezhető videózással és DVD-zéssel töltött idő ennél érdemben alacsonyabb, hetente 3-4 óra közé tehető.
A fentieknél is aktívabb használói részvételt igénylő internet-böngészésre fordított heti 6,2 óra kiemelkedően magasnak számít, ha figyelembe vesszük, hogy a világháló multimédiás és interaktív tartalmai milyen mértékben kötik le a felhasználó figyelmét. Számítógépes játékokkal a vizsgált alapsokaság 16 százaléka, mintegy 1,3-1,4 millió fő tölti szabadideje egy részét; a "játékosok" körülbelül ugyanannyi időt szentelnek programjaikra, mint a CD-hallgatók a zenére.
A legtökéletesebben a TV-nézők összetétele tükrözi vissza az alapsokaság megoszlását, a fiatalok felülreprezentáltsága a digitális média esetében a leginkább szembetűnő. Utóbbi eszközök [Internet, CD, DVD és számítógépes játékok] együttesen a 15-24 évesek médiafogyasztásra szánt idejének közel harmadát adják, míg a 45 év felettiek idejük több mint kilenctizedét a hagyományos médiának szentelik.