Berta Sándor
IT-fellegvárrá akar válni Liechtenstein
Eddig Liechtenstein nem feltétlenül szoftver-nagyhatalomként jutott az emberek eszébe, ez azonban hamarosan megváltozik. A miniállam szándéka egyértelmű: célzott támogatásokkal és kedvezményekkel IT-cégeket akarnak az országukba csábítani.
Minden bizonnyal az egyik reggel felkelt ágyából a liechtensteini uralkodó, a reggeli napsütésben kitekintett a palotája ablakán és azon morfondírozott: "Milyen iparág nincs még képviselve nálunk?" Valószínűleg ekkor juthatott eszébe, hogy túl sok információ-technológiai (IT), informatikai vagy telekommunikációs vállalatot nem lát az apró országban. Nem lehet tudni, hogy így jött-e az ötlet, miszerint váljon IT-fellegvárrá Liechtenstein, de ezt szeretnék elérni a parányi hercegség lakói. Mindenesetre a terveik nagyon ambíciózusak. Kérdés persze, hogy mit sikerül majd megvalósítaniuk belőlük.
Ezzel a lépéssel nem csak az a hercegség célja, hogy végre kilépjen az eddigi "pénzmosási paradicsom" és "levelesláda-gyártói nagyhatalom" szerepből, hanem az is, hogy növelje az államkincstárba befolyó bevételeket. A liechtensteini pénzügyi szakemberek már meg is találták a megoldást, hogy miként kezdhetnek hozzá az eddigi nem túl jó imázs lerombolásának: egyszerűen harcot hirdetnek a bűnözés ellen, valamint megpróbálják a gazdaságukból száműzni a piszkos pénzügyi ügyleteket és függetleníteni a gazdaságukat.
Napjainkban körülbelül két tucat helyi vállalat felelős a liechtensteini bruttó nemzeti össztermék 45 százalékáért. Az 1980-as években a két tucatnyi cégnek csak a 20 százaléka volt valamilyen technikai iparág (kommunikáció stb.) képviselője. Alexander Nestle, a Crescent Capital amerikai bankház elemzője úgy véli, hogy Liechtenstein napról-napra vonzóbb a vállalkozások számára. Ennek egyik oka elsősorban az, hogy a hercegségnek egyre inkább sikerül megszabadulni az "Alpok Kajmán-szigete" név jelentette kétes hírnévtől, másrészt az új gazdaság-ellenőrző mechanizmusok és az ipar fejlesztését célzó intézkedések miatt nagyon hamar előtérbe kerülhet az ország, mint új befektetési célpont.
A néhány Liechtensteinben jelenleg is képviselettel rendelkező IT-cég székhelye Németországban van. Közülük a legismertebb a Balzers, amelynek az épületeit a második világháborúban lerombolták, majd a háború után újra felépítették. A miniállam mértékei szerint óriáscégnek számító vállalkozás - a kedvező 17 százalékos adófeltételek ellenére is - az egyik legtöbb bevételt adja az államkincstárnak. A hercegség lakói azt szeretnék, hogy hasonló folyamat zajlódjon le náluk is, mint az 1990-es évek végén Írországban, amikor ott megindult az IT-cégek betelepülési hulláma.
Minden bizonnyal az egyik reggel felkelt ágyából a liechtensteini uralkodó, a reggeli napsütésben kitekintett a palotája ablakán és azon morfondírozott: "Milyen iparág nincs még képviselve nálunk?" Valószínűleg ekkor juthatott eszébe, hogy túl sok információ-technológiai (IT), informatikai vagy telekommunikációs vállalatot nem lát az apró országban. Nem lehet tudni, hogy így jött-e az ötlet, miszerint váljon IT-fellegvárrá Liechtenstein, de ezt szeretnék elérni a parányi hercegség lakói. Mindenesetre a terveik nagyon ambíciózusak. Kérdés persze, hogy mit sikerül majd megvalósítaniuk belőlük.
Ezzel a lépéssel nem csak az a hercegség célja, hogy végre kilépjen az eddigi "pénzmosási paradicsom" és "levelesláda-gyártói nagyhatalom" szerepből, hanem az is, hogy növelje az államkincstárba befolyó bevételeket. A liechtensteini pénzügyi szakemberek már meg is találták a megoldást, hogy miként kezdhetnek hozzá az eddigi nem túl jó imázs lerombolásának: egyszerűen harcot hirdetnek a bűnözés ellen, valamint megpróbálják a gazdaságukból száműzni a piszkos pénzügyi ügyleteket és függetleníteni a gazdaságukat.
Napjainkban körülbelül két tucat helyi vállalat felelős a liechtensteini bruttó nemzeti össztermék 45 százalékáért. Az 1980-as években a két tucatnyi cégnek csak a 20 százaléka volt valamilyen technikai iparág (kommunikáció stb.) képviselője. Alexander Nestle, a Crescent Capital amerikai bankház elemzője úgy véli, hogy Liechtenstein napról-napra vonzóbb a vállalkozások számára. Ennek egyik oka elsősorban az, hogy a hercegségnek egyre inkább sikerül megszabadulni az "Alpok Kajmán-szigete" név jelentette kétes hírnévtől, másrészt az új gazdaság-ellenőrző mechanizmusok és az ipar fejlesztését célzó intézkedések miatt nagyon hamar előtérbe kerülhet az ország, mint új befektetési célpont.
A néhány Liechtensteinben jelenleg is képviselettel rendelkező IT-cég székhelye Németországban van. Közülük a legismertebb a Balzers, amelynek az épületeit a második világháborúban lerombolták, majd a háború után újra felépítették. A miniállam mértékei szerint óriáscégnek számító vállalkozás - a kedvező 17 százalékos adófeltételek ellenére is - az egyik legtöbb bevételt adja az államkincstárnak. A hercegség lakói azt szeretnék, hogy hasonló folyamat zajlódjon le náluk is, mint az 1990-es évek végén Írországban, amikor ott megindult az IT-cégek betelepülési hulláma.