SG.hu
Bush és Kerry internetes elképzelései
[Infinit] Az Egyesült Államokban most minden az elnökválasztási kampány körül forog. A két legesélyesebb jelölt halmozza az ígéreteket és egymásra licitál, míg van, aki csak arra használja az egész procedúrát, hogy pénzt csaljon ki polgártársaiból.
Az utóbbi napokban sorra jelennek meg az elnökjelöltek információtechnológiai vonatkozású ígéretei és elképzelései. Az elemzők szerint Kerry inkább a beavatkozás politikáját alkalmazza majd, ami az infokommunikációs szektor szabályozását illeti, Bush pedig látszólag a piacra hagyná a döntést. Ez jellemzi a két jelölt hozzáállását az internet-hozzáférés (különösen a szélessáv) kérdéséhez is.
Elemzők szerint Kerry be is avatkozna és nem is: részben államilag is támogatná a broadband terjedését, elsősorban a vidéki és az alacsony jövedelmű lakossági csoportok hozzáférését elősegítendő. Bush már elégedett a szélessávú penetráció terén elért 25 százalékos teljesítménnyel, és minden bizonnyal a nyílt piaci verseny alakulására bízná a technológia terjedésének jövőjét. A szerényebb körülmények között élő vidéki lakosság részére nemcsak a szélessávú internet biztosítása jelent egyébként problémát, hanem az olcsó telefonszolgáltatáshoz való hozzáférést is meg kell oldani. E téren még egyik politikai erő sem tudott hatékony megoldással előrukkolni.
Kérdés, hogy áll majd a két elnökjelölt az 1996-os távközlési törvény módosításához, valamint, hogy mit lépnek médiaügyekben, és persze a vízumpolitika terén. Abban mindenesetre a legtöbb elemző egyetért, hogy a két jelölt stílusa közti különbség egyik legfontosabb eleme a már említett beavatkozás/be nem avatkozás kérdése. Kerry, úgy tűnik, sok ponton az állami szerepvállalást helyezné előtérbe, míg Bush a legtöbb probléma megoldását a piacra bízná, és csak végső esetben avatkozna be.
Abban bizonyára mindkét jelölt egyetért, hogy az IKT szektor számára pillanatnyilag az egyik legnehezebb feladat a mindennapi online kommunikációt elözönlő és már-már lehetetlenné tevő kéretlen levelek problémájának megoldása lesz, valamint az, hogy sikerül-e kedvező fordulatot elérni az internet biztonsága terén. Különösen nehéz kérdés ez, ha már a két elnökjelölt nevét is arra próbálják egyesek használni, hogy pénzt csaljanak ki a gyanútlan felhasználóktól.
Arról van szó ugyanis, hogy a pornó- és a gyógyszerhirdetések mellett most már megjelentek a politikai spamek is, ráadásul olyan e-mailek is befutnak a felhasználók postafiókjába, amelyek emeltdíjas telefonszám felhívására ösztönzik a politikai véleménynyilvánításra vágyó embereket. Az üzenetek első látásra teljesen hitelesnek tűnnek, mivel Lycos.com-os címről érkeznek. Egy email-szűréssel foglalkozó cég azonban nyomon követte néhány levél útját, és kiderült, hogy azok egy csehországi szerverről indultak el. A szeptember 11-i és a beszláni tragédia is remek alkalom volt arra, hogy pénzt csaljanak ki a segíteni kívánó internetezőktől, most azokra számítanak, akik mindenképpen állást kívánnak foglalni az egyik vagy a másik elnökjelölt mellett. Becslések szerint naponta 240 ezer ilyen tartalmú kéretlen levél árasztja el a felhasználók elektronikus postafiókjait szerte a világon.
Az utóbbi napokban sorra jelennek meg az elnökjelöltek információtechnológiai vonatkozású ígéretei és elképzelései. Az elemzők szerint Kerry inkább a beavatkozás politikáját alkalmazza majd, ami az infokommunikációs szektor szabályozását illeti, Bush pedig látszólag a piacra hagyná a döntést. Ez jellemzi a két jelölt hozzáállását az internet-hozzáférés (különösen a szélessáv) kérdéséhez is.
Elemzők szerint Kerry be is avatkozna és nem is: részben államilag is támogatná a broadband terjedését, elsősorban a vidéki és az alacsony jövedelmű lakossági csoportok hozzáférését elősegítendő. Bush már elégedett a szélessávú penetráció terén elért 25 százalékos teljesítménnyel, és minden bizonnyal a nyílt piaci verseny alakulására bízná a technológia terjedésének jövőjét. A szerényebb körülmények között élő vidéki lakosság részére nemcsak a szélessávú internet biztosítása jelent egyébként problémát, hanem az olcsó telefonszolgáltatáshoz való hozzáférést is meg kell oldani. E téren még egyik politikai erő sem tudott hatékony megoldással előrukkolni.
Kérdés, hogy áll majd a két elnökjelölt az 1996-os távközlési törvény módosításához, valamint, hogy mit lépnek médiaügyekben, és persze a vízumpolitika terén. Abban mindenesetre a legtöbb elemző egyetért, hogy a két jelölt stílusa közti különbség egyik legfontosabb eleme a már említett beavatkozás/be nem avatkozás kérdése. Kerry, úgy tűnik, sok ponton az állami szerepvállalást helyezné előtérbe, míg Bush a legtöbb probléma megoldását a piacra bízná, és csak végső esetben avatkozna be.
Abban bizonyára mindkét jelölt egyetért, hogy az IKT szektor számára pillanatnyilag az egyik legnehezebb feladat a mindennapi online kommunikációt elözönlő és már-már lehetetlenné tevő kéretlen levelek problémájának megoldása lesz, valamint az, hogy sikerül-e kedvező fordulatot elérni az internet biztonsága terén. Különösen nehéz kérdés ez, ha már a két elnökjelölt nevét is arra próbálják egyesek használni, hogy pénzt csaljanak ki a gyanútlan felhasználóktól.
Arról van szó ugyanis, hogy a pornó- és a gyógyszerhirdetések mellett most már megjelentek a politikai spamek is, ráadásul olyan e-mailek is befutnak a felhasználók postafiókjába, amelyek emeltdíjas telefonszám felhívására ösztönzik a politikai véleménynyilvánításra vágyó embereket. Az üzenetek első látásra teljesen hitelesnek tűnnek, mivel Lycos.com-os címről érkeznek. Egy email-szűréssel foglalkozó cég azonban nyomon követte néhány levél útját, és kiderült, hogy azok egy csehországi szerverről indultak el. A szeptember 11-i és a beszláni tragédia is remek alkalom volt arra, hogy pénzt csaljanak ki a segíteni kívánó internetezőktől, most azokra számítanak, akik mindenképpen állást kívánnak foglalni az egyik vagy a másik elnökjelölt mellett. Becslések szerint naponta 240 ezer ilyen tartalmú kéretlen levél árasztja el a felhasználók elektronikus postafiókjait szerte a világon.