SG.hu·
360 fokban látó kamera a Sonytól
A panorámaképek készítése eddig meglehetősen macerás volt, mivel a fényképezőt körbeforgatva több képet kellett készíteni ahhoz, hogy azokat utána szépen összeillesztgethessük egyetlen körképpé. Az új megoldás azonban egyetlen kattintással, mindössze egy lencse segítségével tud 360 fokos teljes körképet készíteni.
A Sony 360 fokos kamerája két verzióban lát napvilágot, egy 380 ezer pixeles felbontású, 30 FPS-re képes, valamint egy 1,28 megapixel felbontású, 7,5 FPS sebességre képes CCD-vel. Az ilyen építőelemekkel felszerelt megoldásuk teljesen új piacokat fognak nyitni a digitális kamerák előtt.
A lenti képen a 360 fokos látást elősegítő mechanizmust figyelhetjük meg. A környezet képe a lencsébe érkezve kétszer is tükrözve van két, alumíniumporral tükrözödővé tett felületen. Az egyik a lencse alján, a másik pedig a teteje közepén helyezkedik el. A második tükör körgyűrű formában juttatja a képet a CCD-re. Ez a megoldás teljes körben engedi látni a környezetet, méghozzá egy 87 fokos függőleges látószögön belül. Ebből a 87 fokból ráadásul 17 fokban még a lencse síkja alatti területet is beláthatjuk. A lencse mivoltából adódóan nincs szükség fókuszálásra sem, hiszen virtuálisan nullától-végtelen mélységű tárgyak is lehetnek a képen. Ennek megfelelően semmiféle mechanikai, mozgó egységet nem igényel a kamera, minden képtorzítási funkciót szoftverből meg lehet oldani, így egyszerű felépítésű, és alacsony fogyasztású kamerák építése is lehetséges.
A sárga vonal a tükrözödő felületeket jelöli; a kép ezek segítségével továbbítódik az alul lévő lencsén át a fényérzékeny lapkára
Mivel ezek a 360 fokban felvett körgyűrű alakú képek elég bután néznek ki ha közvetlenül nézzük őket, olyan megoldásra is szükség van, amely megfelelő panorámaképpé alakítja őket. Ennek két fajta megoldása ismeretes, hardveres, vagy szoftveres. A hardveres panoráma-kiterítés egy külön egységgel valósul meg, amely már kész panorámaképet tesz ki egy egyszerű kompozit videojel formájában, így tehát nincs szükség számítógépre az átalakításhoz. A szoftveres megoldás ezenfelül olyan funkciókat is tartalmaz, amellyel könnyedén hajthatunk végre bármiféle torzítást, avagy vágást a képen.
A kamera felhasználási területe meglehetősen széles, de valószínűleg főleg a megfigyelő szenzorokban, és kamerákban terjed majd el a legjobban, hiszen akár egy egész helyiséget, teret megfigyelhetünk egyetlen ilyen kamerával. A panoráma megoldás ezenkívül például az e-konferenciák segítségére is lehet, hiszen egyszerre látható lesz mindenki aki egy asztal körül ül. A Sony a jövő érdekeit (no meg saját gazdasági hasznát) is figyelembe véve tovább folytatja majd a lencse fejlesztését, hogy még kisebb méretben, nagyobb felbontással, és függőleges látószöggel rendelkezhessen, valamint olyan egységeket is fejleszt, amelyek direkt hálózati kapcsolatba köthetőek akár nagyobb számítógépes rendszerekkel.
A Sony 360 fokos kamerája két verzióban lát napvilágot, egy 380 ezer pixeles felbontású, 30 FPS-re képes, valamint egy 1,28 megapixel felbontású, 7,5 FPS sebességre képes CCD-vel. Az ilyen építőelemekkel felszerelt megoldásuk teljesen új piacokat fognak nyitni a digitális kamerák előtt.
A lenti képen a 360 fokos látást elősegítő mechanizmust figyelhetjük meg. A környezet képe a lencsébe érkezve kétszer is tükrözve van két, alumíniumporral tükrözödővé tett felületen. Az egyik a lencse alján, a másik pedig a teteje közepén helyezkedik el. A második tükör körgyűrű formában juttatja a képet a CCD-re. Ez a megoldás teljes körben engedi látni a környezetet, méghozzá egy 87 fokos függőleges látószögön belül. Ebből a 87 fokból ráadásul 17 fokban még a lencse síkja alatti területet is beláthatjuk. A lencse mivoltából adódóan nincs szükség fókuszálásra sem, hiszen virtuálisan nullától-végtelen mélységű tárgyak is lehetnek a képen. Ennek megfelelően semmiféle mechanikai, mozgó egységet nem igényel a kamera, minden képtorzítási funkciót szoftverből meg lehet oldani, így egyszerű felépítésű, és alacsony fogyasztású kamerák építése is lehetséges.
A sárga vonal a tükrözödő felületeket jelöli; a kép ezek segítségével továbbítódik az alul lévő lencsén át a fényérzékeny lapkára
Mivel ezek a 360 fokban felvett körgyűrű alakú képek elég bután néznek ki ha közvetlenül nézzük őket, olyan megoldásra is szükség van, amely megfelelő panorámaképpé alakítja őket. Ennek két fajta megoldása ismeretes, hardveres, vagy szoftveres. A hardveres panoráma-kiterítés egy külön egységgel valósul meg, amely már kész panorámaképet tesz ki egy egyszerű kompozit videojel formájában, így tehát nincs szükség számítógépre az átalakításhoz. A szoftveres megoldás ezenfelül olyan funkciókat is tartalmaz, amellyel könnyedén hajthatunk végre bármiféle torzítást, avagy vágást a képen.
A kamera felhasználási területe meglehetősen széles, de valószínűleg főleg a megfigyelő szenzorokban, és kamerákban terjed majd el a legjobban, hiszen akár egy egész helyiséget, teret megfigyelhetünk egyetlen ilyen kamerával. A panoráma megoldás ezenkívül például az e-konferenciák segítségére is lehet, hiszen egyszerre látható lesz mindenki aki egy asztal körül ül. A Sony a jövő érdekeit (no meg saját gazdasági hasznát) is figyelembe véve tovább folytatja majd a lencse fejlesztését, hogy még kisebb méretben, nagyobb felbontással, és függőleges látószöggel rendelkezhessen, valamint olyan egységeket is fejleszt, amelyek direkt hálózati kapcsolatba köthetőek akár nagyobb számítógépes rendszerekkel.