SG.hu
Fogyasztószemléletű hírközlési törvény készül
Új, európai uniós irányelveket követő elektronikus hírközlési törvény készül, amelyet a szakminiszter szerint már jövőre hatályba léptethetnek. A szabályozásban stratégiai cél az internethasználók számának további növelése, valamint a telefonálás költségeinek csökkentése. Az új hírközlési jogszabályt a tárca együtt kívánja kezelni a megújuló postatörvénnyel.
Az új elektronikus hírközlési törvény koncepciója az európai uniós követelményeknek, a piaci versenyszempontoknak és a magyar távközlés sajátosságainak is megfelel - jelentette ki Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter hétfőn sajtótájékoztatón Budapesten. A miniszter hangoztatta, hogy a fogyasztók szempontjaira alapuló szabályozás nem a hatályban lévő egységes hírközlési törvény módosításával változik meg, hanem egy új törvény lép hatályba.
Kétszázezer új internetező
Idén komoly áttörés született az internetpiacon, a legújabb felmérések szerint az első negyedévben kétszázezerrel többen interneteztek, mint előtte. Számuk jelenleg 1,8 millió fő, amely elsősorban a 15-65 éves korosztályból tevődik össze - közölte Kovács Kálmán. Az informatikai miniszter elmondta, hogy ez a szám várhatóan még tovább nő az áprilisi tarifacsökkentések és a májustól bevezetett adókedvezmények eredményeképp.
A miniszter utalt arra, hogy a tervek szerint jövő év január elsejétől hatályos szabályozás irányelveit az Informatikai és Hírközlési Minisztérium már egyeztette az illetékes uniós és kormányzati szervekkel, továbbá a visegrádi országok és Szlovénia képviselőivel.
- A törvénytervezet jelenleg közigazgatási egyeztetésre vár - tette hozzá a miniszter.
Az elektronikus hírközlési törvényt (eht) a tárca együtt kívánja kezelni a megújuló postatörvénnyel. Az eht, amely a távközlés, a műsorszórás és az internetezés technikai és gazdasági kérdéseit szabályozza, minden tekintetben megfelel az európai uniós irányelveknek Pataki Dániel helyettes államtitkár három részre osztotta az elektronikus hírközlési törvény tartalmát: az intézményrendszerre, a szolgáltatókra és szolgáltatásokra, valamint az egyetemes szolgáltatásokat érintőkre.
- Az intézményrendszert érintő passzusok alapján az új feladatok ellátására egy új hatóság jönne létre - mutatott rá a helyettes államtitkár. Jelezte, hogy az új szervezet piacelemző tevékenységet is folytatna, a jelentős piaci erővel bíró szolgáltatók meghatározását saját szempontok alapján végezheti, a Hírközlési Döntőbizottságot pedig egy héttagú tanács válthatja fel. A tanácsban a felügyeletnél az elnök mellett az operatív feladatok ellátására egy főigazgatói poszt jönne létre, aki mindemellett a téma szakértőit is irányítaná.
A jogviták rendezésére egy Elektronikus Hírközlési Választott Bíróságot hoznának létre. Pataki Dániel a szabályozás szolgáltatókkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos elemeiről elmondta, hogy a törvény megoldást keres a vezetékes telefonról indított mobilhívások díjának csökkentésére, amely a törvény már az idén megjelenő rendelete alapján ez évben éreztetheti hatását.
A helyettes államtitkár szerint a vonatkozó előírások révén a szolgáltatóktól függően jelenleg percenkénti 30-40 forintos összekapcsolási díjak még 2003-ban 4 forinttal, 2005-ig pedig további 3,5 forinttal mérséklődnének. A szabályozás tartalmazza a számhordozhatóság és a közvetítőválasztás lehetőségeit is, azaz az előfizetők telefonszámaikat szolgáltatóváltás esetén megtarthatják, a külföldi telefonhívásoknál pedig szolgáltatót választhatnak.
Az IHM bevezetné az úgynevezett árprésteszteket is, ami azt célozná, hogy a szolgáltatások nagy- és kiskereskedelmi árai közötti gyakran tapasztalható csekély különbség a jövőben nőjön. A törvény bezárná azokat a kiskapukat is, amelyek alkalmasak voltak a versenyélénkítés korlátozására. Így számítási módszer írná elő a hatóság által elfogadott átlagos összekapcsolási árak napszakokra bontását. A hatóság mérlegelési jogkört kapna a nagykereskedelmi árajánlatok elfogadásakor, megengedve, hogy az európai átlagértékek használatára kötelezze a szolgáltatót.
A törvény stratégia célja a szélessávú internet terjedésének támogatása, mindemellett hatékony eszköznek tartják és támogatják a gyors és olcsó behívásos (dial-up) kapcsolódási formát is. A minisztérium a jogszabályban kifejezetten törekszik az internethasználatot megkönnyítő szabályok megalkotására.
Az internetezés terjedését szolgálná a költségalapú nagykereskedelmi árak bevezetése, ugyanis ez hozzásegítene a tarifák alacsonyan tartásához. Ezenkívül a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók átalánydíjas nagykereskedelmi ajánlatot lennének kötelesek adni. A helyettes államtitkár kitért a szabályozás egyetemes hírközlési szolgáltatásokat érintő részeire. A törvény egyrészt technológia-semlegessé tenné az egyetemes szolgáltatásokat, azaz azokba a vezetékesen kívül a mobiltelefonálást is bevonná.
A szabályozás másrészt az igénybevevők körét választaná szét. A ténylegesen rászorulók havonta folyósított utalvánnyal igényelhetnék az önkormányzatoknál a szolgáltatásokat, a többi jogosult pedig drágábban, de még elérhető áron jutna hozzá azokhoz - mutatott rá.
Az IHM adatai szerint a jelenleg 760 ezer egyetemes szolgáltatást igénybevevő közül mintegy 250 ezer ember tekinthető rászorulónak. Pataki Dániel szólt arról is, hogy a törvény szerint a kábeltelevízió-szolgáltatók és az egyéb kis szolgáltatók mentesülnének jövő évtől az Egyetemes Távközlési Alapba való befizetési kötelezettség alól. Magyarázata szerint ebbe az alapba csak azoknak kellene befizetniük, akik az előnyeit is élvezik.
Az új elektronikus hírközlési törvény koncepciója az európai uniós követelményeknek, a piaci versenyszempontoknak és a magyar távközlés sajátosságainak is megfelel - jelentette ki Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter hétfőn sajtótájékoztatón Budapesten. A miniszter hangoztatta, hogy a fogyasztók szempontjaira alapuló szabályozás nem a hatályban lévő egységes hírközlési törvény módosításával változik meg, hanem egy új törvény lép hatályba.
Kétszázezer új internetező
Idén komoly áttörés született az internetpiacon, a legújabb felmérések szerint az első negyedévben kétszázezerrel többen interneteztek, mint előtte. Számuk jelenleg 1,8 millió fő, amely elsősorban a 15-65 éves korosztályból tevődik össze - közölte Kovács Kálmán. Az informatikai miniszter elmondta, hogy ez a szám várhatóan még tovább nő az áprilisi tarifacsökkentések és a májustól bevezetett adókedvezmények eredményeképp.
A miniszter utalt arra, hogy a tervek szerint jövő év január elsejétől hatályos szabályozás irányelveit az Informatikai és Hírközlési Minisztérium már egyeztette az illetékes uniós és kormányzati szervekkel, továbbá a visegrádi országok és Szlovénia képviselőivel.
- A törvénytervezet jelenleg közigazgatási egyeztetésre vár - tette hozzá a miniszter.
Az elektronikus hírközlési törvényt (eht) a tárca együtt kívánja kezelni a megújuló postatörvénnyel. Az eht, amely a távközlés, a műsorszórás és az internetezés technikai és gazdasági kérdéseit szabályozza, minden tekintetben megfelel az európai uniós irányelveknek Pataki Dániel helyettes államtitkár három részre osztotta az elektronikus hírközlési törvény tartalmát: az intézményrendszerre, a szolgáltatókra és szolgáltatásokra, valamint az egyetemes szolgáltatásokat érintőkre.
- Az intézményrendszert érintő passzusok alapján az új feladatok ellátására egy új hatóság jönne létre - mutatott rá a helyettes államtitkár. Jelezte, hogy az új szervezet piacelemző tevékenységet is folytatna, a jelentős piaci erővel bíró szolgáltatók meghatározását saját szempontok alapján végezheti, a Hírközlési Döntőbizottságot pedig egy héttagú tanács válthatja fel. A tanácsban a felügyeletnél az elnök mellett az operatív feladatok ellátására egy főigazgatói poszt jönne létre, aki mindemellett a téma szakértőit is irányítaná.
A jogviták rendezésére egy Elektronikus Hírközlési Választott Bíróságot hoznának létre. Pataki Dániel a szabályozás szolgáltatókkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos elemeiről elmondta, hogy a törvény megoldást keres a vezetékes telefonról indított mobilhívások díjának csökkentésére, amely a törvény már az idén megjelenő rendelete alapján ez évben éreztetheti hatását.
A helyettes államtitkár szerint a vonatkozó előírások révén a szolgáltatóktól függően jelenleg percenkénti 30-40 forintos összekapcsolási díjak még 2003-ban 4 forinttal, 2005-ig pedig további 3,5 forinttal mérséklődnének. A szabályozás tartalmazza a számhordozhatóság és a közvetítőválasztás lehetőségeit is, azaz az előfizetők telefonszámaikat szolgáltatóváltás esetén megtarthatják, a külföldi telefonhívásoknál pedig szolgáltatót választhatnak.
Az IHM bevezetné az úgynevezett árprésteszteket is, ami azt célozná, hogy a szolgáltatások nagy- és kiskereskedelmi árai közötti gyakran tapasztalható csekély különbség a jövőben nőjön. A törvény bezárná azokat a kiskapukat is, amelyek alkalmasak voltak a versenyélénkítés korlátozására. Így számítási módszer írná elő a hatóság által elfogadott átlagos összekapcsolási árak napszakokra bontását. A hatóság mérlegelési jogkört kapna a nagykereskedelmi árajánlatok elfogadásakor, megengedve, hogy az európai átlagértékek használatára kötelezze a szolgáltatót.
A törvény stratégia célja a szélessávú internet terjedésének támogatása, mindemellett hatékony eszköznek tartják és támogatják a gyors és olcsó behívásos (dial-up) kapcsolódási formát is. A minisztérium a jogszabályban kifejezetten törekszik az internethasználatot megkönnyítő szabályok megalkotására.
Az internetezés terjedését szolgálná a költségalapú nagykereskedelmi árak bevezetése, ugyanis ez hozzásegítene a tarifák alacsonyan tartásához. Ezenkívül a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók átalánydíjas nagykereskedelmi ajánlatot lennének kötelesek adni. A helyettes államtitkár kitért a szabályozás egyetemes hírközlési szolgáltatásokat érintő részeire. A törvény egyrészt technológia-semlegessé tenné az egyetemes szolgáltatásokat, azaz azokba a vezetékesen kívül a mobiltelefonálást is bevonná.
A szabályozás másrészt az igénybevevők körét választaná szét. A ténylegesen rászorulók havonta folyósított utalvánnyal igényelhetnék az önkormányzatoknál a szolgáltatásokat, a többi jogosult pedig drágábban, de még elérhető áron jutna hozzá azokhoz - mutatott rá.
Az IHM adatai szerint a jelenleg 760 ezer egyetemes szolgáltatást igénybevevő közül mintegy 250 ezer ember tekinthető rászorulónak. Pataki Dániel szólt arról is, hogy a törvény szerint a kábeltelevízió-szolgáltatók és az egyéb kis szolgáltatók mentesülnének jövő évtől az Egyetemes Távközlési Alapba való befizetési kötelezettség alól. Magyarázata szerint ebbe az alapba csak azoknak kellene befizetniük, akik az előnyeit is élvezik.