A grafikus processzorok, illetve a rájuk épülő videókártyák az utóbbi években rendkívül gyors ütemben fejlődtek. A vezető gyártók ezévi tervei arról árulkodnak, hogy ez a fejlődés az elemzők korábbi várakozásaival ellenben továbbra sem lassul le.

Minden jel arra utal, hogy a 2002-es év grafikus piacát az nVidia - ATI Technologies páros fogja meghatározni. A két óriás párharcába a csúcskategóriás 3D gyorsító grafikus megoldások piacán a kisebb vetélytársak aligha szólhatnak bele, a költséghatékony, illetve vállalati szegmensben azonban a kisebb cégek is komoly szerephez juthatnak.

Az nVidia Corporation nevét az elmúlt néhány évben mindenki megismerhette, aki valamilyen módon kapcsolatba került a számítástechnikával. A társaság a 3D gyorsító grafikus megoldások piaci térhódításával kiemelkedő sikereket ért el, és olyan nagy riválisokat is magamögé utasított, mint a néhai 3dfx, a Matrox, vagy az ATI Technologies.

Az nVidia 3D gyorsító grafikus megoldásai már a kezdetektől népszerűek voltak, a társaság óriási sikereit leginkább azonban az 1999-ben megjelent GeForce termékcsalád kiadásával alapozta meg. Az első GeForce változat, a GeForce 256 GPU 1999-ben elnyerte az év grafikus processzora címet, és az nVidia innentől kezdve megállíthatatlanul tört előre. A Santa Clara-i (Kalifornia) központú társaság az első GeForce 256-alapú megoldások piaci térhódításával vette át egyértelműen a vezető szerepet a grafikus processzorok piacán. Az ATI Technologies, mint az egyetlen olyan konkurens gyártó, amely többé-kevésbé képes volt lépést tartani az nVidia által diktált óriási fejlődési ütemmel, folyamatosan vesztett piaci részesedéséből, amely sokáig kizárólag a vezető OEM számítógépgyártókkal régóta fennálló jó kapcsolatoknak köszönhetően nem csökkent az nVidia részesedése alá.


Az nVidia új termékei azonban ütőképesebbnek, a társaság piaci stratégiája pedig sokkalta rugalmasabbnak bizonyult, így a 3D gyorsító grafikus kártyák térhódítását követően visszaesett ATI már-már vészesen lemaradni látszott mind a piaci részesedés, mind a kínált megoldások teljesítménye alapján. A kanadai központú óriás azonban nem hagyta magát, és minden erejét összpontosította az nVidia háttérbe szorításáért. Az ATI Technologies a siker érdekében még korábbi piaci stratégiáját is teljesen megváltoztatta. A társaság korábban kivétel nélkül maga készítette a grafikus processzoraira épülő videókártyáit. A közelmúltban azonban a rivális nVidia példájára építve az ATI is lehetővé tette a külső cégeknek, hogy chipjeire saját videókártyákat építsenek, és forgalmazzanak. A társaság e lépésével jelentősen kibővítette grafikus chipjeinek piacát, és az ATI-alapú grafikus kártyák az olcsóbb videókártyák szegmensére is betörtek.

Az ATI Technologies első próbálkozása a sebességkorona nVidia-tól való megszerzésére az R100 kódnevű Radeon grafikus processzor volt, amely 2000 áprilisában debülált. Bár a chip igen jól sikerült, az ATI kissé elkésett kiadásával, ráadásul a Radeon-alapú kártyákat kezdetben a kiforratlan driverek, illetve a magas ár is visszatartotta. A később megjelent Radeon 7500 és Radeon 8500 megoldásokat is hasonló problémák sújtották, illetve sújtják, az ATI Technologies az utóbbi időben mégis jelentős eredményeket ért el az nVidia-egyeduralom megtörésében.

Az elmúlt 2-3 évben a videókártyákat gyártó cégek szinte kivétel nélkül az nVidia chipjeire építették termékeiket. Ennek fő oka az nVidia piacvezető, és rendkívül népszerű megoldásai mellett az a tény volt, hogy az egyetlen komoly rivális, az ATI Technologies -illetve korábban az ATI-3dfx-Matrox trió- nem tette lehetővé számukra a társaság chipjeinek alkalmazását saját grafikus kártyáikban. Mindez az utóbbi időkben azonban jelentősen megváltozott. Az ATI elérhetővé tette chipjeit a külső gyártók számára, amely az ATI-alapú termékskála jelentős bővülését, illetve az árak jelentős csökkenését eredményezte, a nagy rivális nVidia ugyanakkor mintha nem összpontosított volna megfelelően.


Ez utóbbi oka elsősorban a Microsoft Xbox játékkonzoljának, illetve az nVidia nForce integrált alaplapi chipkészletének kiadásában keresendő. Mint ismeretes, az Xbox játékkonzol integrált alaplapi chipkészletét az nVidia készítette, a társaság ugyanakkor a megoldás módosított változatát az AMD-féle Socket-A processzorokhoz készülő alaplapokhoz is kiadta nForce néven. Bár a közeljövőben az ATI is piacra fog dobni integrált alaplapi megoldásokat, az elemzők szerint az nVidia túlzottan nagy figyelmet szentelt saját nForce chipkészletének, és emiatt ideiglenesen kissé elhanyagolta fő területét, a grafikus chipek piacát. Az nForce Socket-A integrált grafikus alaplapi chipkészletek a sorozatos késések, illetve a magas ár miatt ráadásul nem is váltották be a hozzájuk fűzött igen komoly reményeket.

Az ATI Technologies természetesen nem habozott, hanem igyekezett minél jobban kihasználni az nVidia megtorpanását, és legújabb grafikus chipjeinek kifejlesztésével egyidőben számos igen nagy jelentőséggel bíró szerződést kötött. Ezek közül talán az egyik legfontosabb a társaság tajvani Gigabyte Technology-val kötött szerződése, amely szerint az utóbbi cég a jövőben kizárólag ATI grafikus chipeket fog alkalmazni videókártyáiban. A társaság emellett rendkívül szoros partnerkapcsolatot alakított ki a Guillemot leányvállalataként működő Hercules-szel, az ASUStek-kel, valamint a PowerColor grafikus kártyákat gyártó CP Technology-val is. A Hercules a jövőben az ATI-alapú professzionális megoldások kizárólagos szállítója lesz Európában, a CP Technology pedig a közelmúltban úgy döntött, hogy a továbbiakban az ATI Technologies grafikus processzorait alkalmazza videókártyáiban az nVidia megoldások helyett. A tajvani ASUStek természetesen nem áll le az nVidia-alapú grafikus megoldások gyártásával, a társaságnak azonban komoly tervei vannak az ATI vonalon is. Az idei év is számos újdonságot ígér

Az elemzők többsége szerint a grafikus processzorok piacán jelenleg tapasztalható fejlődési ütem egy idő után már nem lesz tovább folytatható, és az új eszközök megjelenési ciklusa jelentősen lelassul mind az nVidia, mind az ATI esetében. A piacot jelenleg meghatározó, két vezető gyártó azonban az idei évben is számos új grafikus processzort be kíván mutatni, ami arra utal, hogy a fejlődési ütem elemzők által várt komoly visszaesése egyelőre még várat magára.

Az nVidia új GeForce4 termékcsaládjáról szóló hírek az elmúlt hetekben bejárták az internetet, így a hamarosan boltokba kerülő megoldások szinte minden részletét ismerni lehetett már. A február 6-án bejelentett GeForce4 termékcsalád az nVidia szerint forradalmi változásokat hoz a PC iparba. A GeForce család negyedik generációja olyan újdonságokat ígér a felhasználóknak, mint a világon egyedülállóan nagy grafikus teljesítmény, amely akár a négyszerese is lehet egyes korábbi GeForce modellekének, az új Accuview Antialiasing (AA) nevű innovatív AA technológia, amely a lehető legjobb képminőséget eredményezi teljesítményveszteség nélkül, illetve az nView Display Technology, amely az eddigi legkifinomultabb, legsokoldalúbban alkalmazható többkijelzős megoldás.


"Ez az nVidia történelmének legjelentősebb termékbejelentése" - mondta Jen-Hsun Huang, a társaság elnök-vezérigazgatója. "Általában egy új termékkel csak egy piaci szegmenst célozunk meg, a GeForce4 termékcsalád azonban az asztali, mobil, és Mac szegmenseken is egyaránt forradalmi újításokat hoz."

A korábbi híreknek megfelelően a GeForce4 öt különböző, asztali gépekbe szánt változatban létezik. Ezek közül a csúcsmodell az NV25-ös magra épülő GeForce4 Titanium 4600, amely 325 MHz-es órajellel működik, a chippel szerelt kártyákon pedig többnyire 128 MByte 128 bites, 350 MHz-es DDR (700 MHz) SDRAM memória kap helyet. Az NV25 kisebb változata a GeForce4 Titanium 4400, amely 275 MHz-en működik, a grafikus kártyákon pedig 64 MByte 350 MHz-es DDR (700 MHz) memória kíséri. A gyártó elmondása szerint a GeForce4 Ti megoldások Advanced nFiniteFX II Engine magjukkal, tovább javított képminőségükkel, illetve az Accuview Antialiasing, és nView többképernyős technológiájukkal egyedülálló élményt nyújtanak a felhasználó számára.

A három GeForce4 MX változat a jóval szerényebb képességű NV17-es processzormagra épül. Az nVidia ezeket a megoldásokat az általános PC-kbe szánja, ennek megfelelően áruk is jóval alacsonyabb az NV25-re épülő modelleknél. A GeForce4 MX 460 300 MHz-en működik, a megoldáshoz alkalmazott 64, illetve 128 MByte DDR-SDRAM pedig 275 MHz-es (550 MHz). Az eggyel szerényebb GeForce4 MX kiadás a 440 jelzésű, 275 MHz-es modell, amelyhez 64 MByte 200 MHz-es (400 MHz) DDR-SDRAM memória kapcsolódik. A legkisebb GeForce4 chip a 250 MHz-en működő MX 420, amely a videókártyákon 64 MByte 166 MHz-es SDR SDRAM memória társaságában található meg. A GeForce4 MX grafikus chipek olyan fejlett technológiákat vonultatnak fel, mint a Lightspeed Memory Architecture II, illetve az Accuview Antialiasing. A három GPU mindezt ráadásul igen kedvező ár/érték arányban nyújtja.


GeForce4 Ti 4600
Az nVidia GeForce4 GPU-k két mobil változatban is léteznek. Ezek a GeForce4 440 Go, illetve GeForce4 420 Go. A mobil GeForce4-es grafikus processzorok nem kevesebbet ígérnek, mint az eddigi legnagyobb notebook grafikus teljesítményt, rendkívül hatékony energiatakarékossági technológiát a minél hosszabb akkumulátor élettartamért, fejlett videófeldolgozó egységet a videók tökéletes minőségű, zökkenőmentes lejátszásához, illetve forradalmian új Antialiasing megoldást az elérhető legjobb képminőségért.

Az nVidia legújabb GPU családja már az elkövetkező hetekben számos asztali és mobil számítógépben megtalálható lesz. A GeForce4-alapú megoldások 1-2 héten belül megjelennek az Apple Computer, Compaq Computer, Gateway, Hewlett-Packard, MicronPC, illetve Toshiba Computer Systems gyártók kínálatában. Ami a videókártya gyártókat illeti, az ASUStek, az eVGA, a Gainward, a Leadtek, az MSI, a PNY Technologies, és a Visiontek cégek napokon belül kiadják GeForce4-alapú grafikus kártyáikat, már amelyik cég mindezt nem tette meg néhány nappal korábban.


GeForce4 Ti 4400
A GeForce4 modellek első teszteredményei már elérhetőek a külföldi weboldalakon, az igazi megmérettetés azonban csak későbbre várható, amikoris a rivális ATI Technologies kiadja Radeon 7500, illetve 8500 megoldásainak utódjait.

Sajnos az ATI Technologies mindig is híres volt arról, hogy megjelenés előtt álló grafikus chipjeiről szinte semmit nem árul el, és az nVidia esetével szöges ellentétben az információk nem hivatalos forrásból sem nagyon szivárognak ki. A társaság a közeljövőben több új chipet is piacra kíván dobni. Elsőként az RV250-es kódnevű modell lát napvilágot várhatóan már az első negyedév végén, de legkésőbb a második negyedév közepén. Az új chip a Radeon 8500 (R200) továbbfejlesztett változata lesz, és egyes hírek szerint másfélszer akkora teljesítményre lesz képes, mint elődje.

Az RV300 kódnevű grafikus chip a legfrissebb információk szerint valamikor az idei év második negyedében lát napvilágot, az RV350 pedig az év végére várható. Az ATI R300-as chipje egyes hírek szerint jelentős teljesítménytöbblettel fog rendelkezni az nVidia-féle NV25-höz képest, ez azonban egyelőre csak spekuláció. Az ArtX által kifejlesztett R300 GPU-t várhatóan a hannoveri CeBIT-en jelenti be az ATI hivatalosan.

Az ATI Technologies közel két éve, egészen pontosan 2000 áprilisában vásárolta meg az ArtX-et 400 millió dollár értékű részvényért, illetve egyéb opciókért. A közelmúltban az ArtX fejlesztőcsapata csapata volt felelős a japán Nintendo-féle GameCube játékkonzolban megtalálható grafikus chip kifejlesztéséért is. A Nindendo grafikus megoldásának kifejlesztését követően az ATI az R300-as chip megalkotásának nemes feladatát bízta az ArtX-re. Az új grafikus processzorról jelenleg semmilyen technikai részletet nem lehet tudni. Az egyetlen nagyobb jelentőséggel bíró információ az, hogy az ATI az R300-as chipet már a Microsoft DirectX 9 teljeskörű támogatására is felkészítette.

Az elemzők szerint az RV250 kiadásával az ATI jelentős előnyt szerezhet az nVidia azonos kategóriájú, NV17-alapú GeForce4 MX megoldásaival szemben, amelyek magasabb áruk mellett várhatóan nem fogják tudni túlszárnyalni az RV250 teljesítményét. Az ATI az utóbbi időben rendkívül agresszív árstratégiát folytatott az nVidia piaci részesedésének visszaszorítására, ezért könnyen elképzelhető, hogy az R300 is jóval olcsóbb lesz a rivális nVidia GeForce4 Ti 4400 és 4600 modelljeinél, mindez azonban még korántsem biztos. A kisebb gyártók egyelőre nem hallatnak magukról

Mint ismeretes, a Matrox a közelmúltban leállította a játékosok számára fejlesztett PC grafikus processzorok fejlesztését, és a társaság inkább a vállalati szegmensre koncentrál. Az elmúlt év közepén megjelent G550 grafikus processzor ennek megfelelően elsősorban a vállalati piacot, illetve az otthoni felhasználók piacának alsó szegmensét célozza. A G550 nem nyújt csúcsteljesítményt a háromdimenziós játékok futtatása során, a kártya saját célterületén azonban igen jó minőségű, és megfizethető árú megoldást jelent. A társaság jelenlegi fejlesztéseiről szinte semmi érdemlegeset nem lehet tudni, sőt a Matrox a társaság közleménye szerint még a márciusi CeBIT-en sem képviselteti magát.

Az ST Microelectronics a tavaly nyáron kiadott Kyro II-es chipjével megvetette lábát a költséghatékony 3D gyorsító grafikus kártyák piacán. Az Imagination Technologies PowerVR részlegétől licenszelt Kyro II chip több kisebb videókártya gyártó megoldása mellett a Guillemot Hercules nevű leányvállalatának Prophet videókártya sorozatába is bekerült. A Herculesnek mindenképp óriási szerepe volt az ST Micro Kyro II chipjének sikerében.


A Kyro II elsősorban alacsony árával, és elfogadható teljesítményével hódított. A chip útódja, a teljesen átdolgozott belső felépítésű Kyro III azonban már az nVidia és ATI gyártók csúcskategóriás chipjeinek is konkurenciát fog állítani. A Kyro III pontos megjelenési idejét jelenleg nem tudni, de a chip az első félévben semmiképpen nem várható.

A Kyro II Ultra változatának már régóta a piacon kellene lennie, a megnövelt órajelű Kyro II egyelőre azonban hírt sem ad magáról. Egyes ipari hírforrások szerint az ST Microelectronics komoly problémákba ütközött a chip órajelének növelése közben, így a megoldás megjelenése egyelőre bizonytalan.

A tajvani Silicon Integrated Systems (SiS) az utóbbi időben nem csak az alaplapi chipkészletek piacán erősítette meg pozícióját, de a társaság a grafikus processzorok piacára is be kíván törni. A tajvani gyártónak SiS315 elnevezésű grafikus chipjével sikerült is megvetnie a lábát a grafikus processzorok piacán. A tavalyi évben kiadott megoldás az nVidia GeForce2 MX400 chipjéhez hasonló teljesítményével, illetve rendkívül alacsony árával számos szakértőt meglepett.

A Silicon Integrated Systems a hírek szerint hamarosan kiadja a SiS315 utódját, a SiS330-at. Az új grafikus magról jelenleg annyit tudni, hogy AGP 8X, illetve DirectX 8.1 támogatással fog rendelkezni, és a hannoveri CeBIT-en kerül bemutatása márciusban. A SiS330 önálló grafikus processzorként, és alaplapi chipkészletbe integrálva is meg fog jelenni.

Az idei évben tehát tovább folytatódik az ATI és az nVidia párharca a grafikus chipek piacának vezető pozíciójáért, a kisebb cégek pedig inkább az alsóbb szegmenseket, illetve a vállalati felhasználókat célozzák termékeikkel. Az elemzők várakozásai szerint az ATI Technologies-nek az idei évben sikerülhet némi piaci részesedést szereznie az nVidia-tól, amely utóbbi cég azonban továbbra is vezető pozícióban marad.