Franczy
A félvezetőiparban minden a réz körül forog
A félvezetőipar napjainkban nagyon komoly átalakuláson megy keresztül, mely átalakulásnak az egyik legfontosabb eleme, hogy a processzorokban használt vezetékek anyaga egyre több esetben már réz, a korábbi alumínium helyett. Szakértők szerint egyébként az a legmeglepőbb a dologban, hogy eddig egyik félvezetőgyártónak sem támadtak komolyabb gondjai az új technológiákra való átállás közben, persze elképzelhető, hogy akadtak bizonyos problémák, de ezekről a közvéleményt nem kívánták tájékoztatni.
A réz köztudottan sokkal jobban vezeti az elektromosságot, mint a korábban a processzorok esetében használt alumínium, így a réz megadja a processzortervezőknek azt a lehetőséget, hogy a technológiai korlátokat minél jobban kitágítsák, vagyis a jövőben a réz egyre nagyobb szerepet játszik majd abban, hogy minden eddiginél nagyobb teljesítményű processzorok legyenek legyárthatóak. Természetesen a világ legnagyobb chipgyártó cégeként nyilvántartott Intel sem hagyja figyelmen kívül a réz nyújtotta lehetőségeket, így még valamikor az idei év utolsó negyedévében napvilágot lát majd az első "rezes" Intel Pentium 4 processzor, mely 2,2 GHz működési frekvenciával büszkélkedhet, és a cég ígéretei szerint a rezes technológia révén már jövőre elérhetővé válik a 3,5 GHz-es frekvencia is.
A rézalapú processzorok esetében egyébként számos új gyártási technológiát kell bevezetniük a fejlesztőmérnököknek, ugyanis például a katódporlasztásnak nevezett eljárás nem alkalmazható réz esetében, valamint számos egyéb, a nyomtatott áramkörök gyártása közben alkalmazott korábbi eljárás is alkalmatlan ahhoz, hogy segítségével rézalapú processzorok legyenek gyárthatóak. Szakértők szerint minden félvezetőgyártó elszenved bizonyos kudarcokat az alumíniumról rézre történő átállás következtében, mely kudarcok a kisebb és közepes méretű cégek esetében akár komolyabb anyagi gondokat is okozhatnak.
"Be kell vallanom, hogy a kezdetekben elég rettenetes volt ez az egész" - nyilatkozta nemrégiben Mark Bohr, az Intel architektúra és integráció részlegének az igazgatója, a rézre történő átállás nehézségeiről.
Mindazonáltal a szakértők szerint nagyon meglepő, hogy az IBM esetében szépen csöndben, a külső szemlélő számára teljesen rendben történt meg a rézre történő átállás, persze elképzelhető, hogy az IBM-nek esetleg nem is kellett az esetleges kudarcait palástolnia. Az IBM először 1998-ban jelentett be teljesen "rezes" processzort, és azóta már szinte teljes egészében lezajlott a rézre történő átállás. Az AMD egyébként a tavalyi évben kezdte meg a rezes Athlon processzorok gyártását, és a gyárnak állítólag ugyancsak semmilyen komolyabb gondja nem akadt az átállás kapcsán.
A réz köztudottan sokkal jobban vezeti az elektromosságot, mint a korábban a processzorok esetében használt alumínium, így a réz megadja a processzortervezőknek azt a lehetőséget, hogy a technológiai korlátokat minél jobban kitágítsák, vagyis a jövőben a réz egyre nagyobb szerepet játszik majd abban, hogy minden eddiginél nagyobb teljesítményű processzorok legyenek legyárthatóak. Természetesen a világ legnagyobb chipgyártó cégeként nyilvántartott Intel sem hagyja figyelmen kívül a réz nyújtotta lehetőségeket, így még valamikor az idei év utolsó negyedévében napvilágot lát majd az első "rezes" Intel Pentium 4 processzor, mely 2,2 GHz működési frekvenciával büszkélkedhet, és a cég ígéretei szerint a rezes technológia révén már jövőre elérhetővé válik a 3,5 GHz-es frekvencia is.
A rézalapú processzorok esetében egyébként számos új gyártási technológiát kell bevezetniük a fejlesztőmérnököknek, ugyanis például a katódporlasztásnak nevezett eljárás nem alkalmazható réz esetében, valamint számos egyéb, a nyomtatott áramkörök gyártása közben alkalmazott korábbi eljárás is alkalmatlan ahhoz, hogy segítségével rézalapú processzorok legyenek gyárthatóak. Szakértők szerint minden félvezetőgyártó elszenved bizonyos kudarcokat az alumíniumról rézre történő átállás következtében, mely kudarcok a kisebb és közepes méretű cégek esetében akár komolyabb anyagi gondokat is okozhatnak.
"Be kell vallanom, hogy a kezdetekben elég rettenetes volt ez az egész" - nyilatkozta nemrégiben Mark Bohr, az Intel architektúra és integráció részlegének az igazgatója, a rézre történő átállás nehézségeiről.
Mindazonáltal a szakértők szerint nagyon meglepő, hogy az IBM esetében szépen csöndben, a külső szemlélő számára teljesen rendben történt meg a rézre történő átállás, persze elképzelhető, hogy az IBM-nek esetleg nem is kellett az esetleges kudarcait palástolnia. Az IBM először 1998-ban jelentett be teljesen "rezes" processzort, és azóta már szinte teljes egészében lezajlott a rézre történő átállás. Az AMD egyébként a tavalyi évben kezdte meg a rezes Athlon processzorok gyártását, és a gyárnak állítólag ugyancsak semmilyen komolyabb gondja nem akadt az átállás kapcsán.