Az nVidia Corp. nForce chipkészletes referencia alaplapján három DDR-SDRAM DIMM foglalat található. Ezek közül kettő egymás mellett, egy pedig külön található. Hosszas találgatások után kiderült, hogy mindezért a 128 bites memóriabusz a felelős.

A grafikus chipeket készítő nVidia Corp. első alaplapi chipkészlete, az AMD processzorokhoz készülő nForce igéretes megoldásnak tűnik. A chipkészlet számos nagyteljesítményű részegysége mellett talán a kétcsatornás, 128 bites DDR-SDRAM memóriavezérlő lesz a leginkább jótékony hatással a teljesítményre.

Az nForce kétcsatornás memóriavezérlője PC2100 DDR-SDRAM modulok használata esetén 4,2 GByte/s sebességre lesz képes, amely még az Intel i850-es Rambus DRAM-alapú Pentium 4 chipkészletének 3,2 GByte/s sebességét is jócskán felülmúlja. Sokáig kérdés volt azonban, hogy az nVidia nForce referencia alaplapján a három DIMM foglalatból miért van az egyik külön. A válasz tulajdonképpen nem meglepő: A különálló DDR-SDRAM DIMM foglalat képezi az alaplap "A" memóriabankját, az ettől távolabb elhelyezett másik kettő pedig a "B" bank. Ahhoz, hogy a kétcsatornás memóriavezérlő elérje a 4,2 GByte/s sebességet, mindkét csatornát fel kell tölteni, vagyis mindkét bankban kell lennie memóriának.

Mindez azt jelenti, hogy a 128 bites memóriavezérlő két DDR-SDRAM modult igényel az optimális teljesítményhez. Bár a rendszer egyetlen DDR modullal is működik, a memóriabusz sebessége ezesetben csak 2,1 GByte/s lehet PC2100 modul esetén. Az A és B memóriabankot az nVidia azért különítette el az alaplapon, hogy a felhasználó könnyen megállapíthassa, melyik két foglalatot kell feltöltenie memóriával az optimális teljesítmény érdekében. A piacon megjelenő alaplapok nem fogják szükségszerűen követni az nVidia alaplap fizikai kialakítását, így a memóriafoglalatok helye máshol is lehet majd.