SG.hu·
A migránsok lefülelésére kiterjeszti az arcfelismerés alkalmazását az Egyesült Királyság
A dokumentumok szerint a brit belügyminisztérium olyan programot dolgoz ki, amelynek keretében a technológiát általános bevándorlási ellenőrzésekre is felhasználnák.
A brit belügyminisztérium az ország történetének eddigi legnagyobb bevándorlási szigorító intézkedéssorozata részeként arra készül, hogy közlekedési csomópontokon és nyilvános rendezvényeken arcfelismerő technológiát alkalmazzon. A szakpolitikai dokumentumok szerint a kormány élő arcfelismerő (LFR) kamerákat vetne be „általános bevándorlási ellenőrzésekre”, beleértve a nem büntetőjogi jellegű bevándorlási jogsértéseket is. A technológiát olyan személyek azonosítására használják majd, akik „jogellenesen próbálnak visszatérni az Egyesült Királyságba”, továbbá az eltávolítási eljárás hatálya alá tartozók felkutatására, valamint a tágabb értelemben vett „bevándorlással kapcsolatos bűncselekmények” visszaszorítására.
A belügyminisztérium közlése szerint a kamerákat arra használják majd, hogy felkutassák az okmányokkal nem rendelkező személyeket, és ezáltal rendezhessék az ügyeiket. Állításuk szerint ez „a szélesebb nyilvánosság számára kisebb fennakadást okoz majd, mint az, ha a hatóságok ismételten megjelennének az érintettek lakóhelyén vagy munkahelyén végrehajtandó ellenőrzések céljából”. A dokumentumok arra is utalnak, hogy azok is felkerülhetnek az élő arcfelismerő rendszerek figyelőlistáira, akik engedély nélkül túllépik vízumuk érvényességi idejét, vagy megfelelő engedély nélkül lépnek be az országba. Ezeket az eseteket a jogrend polgári jogi, nem pedig büntetőjogi ügyként kezeli.
A fejleményeket egy, a bevándorlási ellenőrzésekért felelős tisztviselők számára készült új iránymutatás tartalmazza, amelyet október 8-án tettek közzé, valamint egy adatvédelmi hatásvizsgálat, amely még ugyanabban a hónapban vált nyilvánossá. A dokumentumok közzétételére azután került sor, hogy Shabana Mahmood belügyminiszter úgy döntött, megduplázza a bevándorlási ellenőrzések költségvetését, és 60 százalékkal növeli az ezzel foglalkozó állomány létszámát. A cél az, hogy lehetővé tegyék további „több tízezer” razzia, letartóztatás és kitoloncolás végrehajtását.
Tavaly november és idén február között a bevándorlási ellenőrzési hatóság három kísérleti tesztet végzett az élő arcfelismerő technológiával az észak-walesi Holyhead kikötőben. A tesztek szűk körű célja az volt, hogy felkutassák azokat az embereket, akik Írországból, a közös utazási övezeten keresztül érkeznek az Egyesült Királyságba, megsértve a kitoloncolásukról szóló határozatot, vagy akik ellen „bevándorlással kapcsolatos bűncselekmény” miatt elfogatóparancs van érvényben.
A dokumentumok szerint a jövőben azok a személyek is felkerülhetnek a figyelőlistára, akik „a bevándorlási jogszabályok alapján őrizetbe vételre kötelezhetők”, és akik „nem tartották be a belépésükre vagy tartózkodásukra vonatkozó bevándorlási feltételeket”. A tájékoztatás szerint az élő arcfelismerési projekt „mostanra a hivatalos megvalósítási szakaszba lépett”. Azoknak a helyszíneknek a köre is bővült, ahol a bevándorlási ellenőrzési hatóság arcfelismerő kamerákat vethet be. A lehetőségek között már szerepelnek a közlekedési csomópontokon végrehajtott „proaktív” akciók, valamint olyan „konkrét” rendezvények is, amelyek „várhatóan növelik az adott helyszín látogatottságát”. A dokumentumok ugyanakkor nem neveznek meg konkrét földrajzi helyszíneket.
A potenciálisan magasabb kockázatúnak minősített bevetési helyszínek felsorolásában olyan területek is szerepelnek, ahol „fokozott közösségi érzékenység” tapasztalható. Amikor a belügyminisztériumot arra kérték, pontosítsa, mit ért „rendezvények”, illetve „érzékeny” helyszínek alatt, a tárca nem volt hajlandó kommentálni a kérdést. A minisztérium szóvivője megerősítette, hogy a bevándorlási ellenőrzési tisztviselők „további kísérleti teszteket fontolgatnak” az élő arcfelismerő technológiával, valamint hogy „aktívan vizsgálják a technológia lehetséges előnyeit, következményeit és jövőbeli alkalmazását”. Az új szakpolitikai dokumentum kimondja, hogy 18 év alatti személyek nem kerülhetnek fel a figyelőlistára.
A jogvédő aktivisták a „titokban” végrehajtott bővítést „a tömeges megfigyelés hatalmas és megdöbbentő mértékű kiterjesztésének” nevezték. Emellett felhívták a figyelmet arra is, hogy a technológia bizonyos környezetekben történő alkalmazásakor jól dokumentált torzítás figyelhető meg, amelynek következtében a színes bőrű embereket aránytalanul gyakran azonosítják tévesen. Griff Ferris, a Bevándorlók Jólétéért Közös Tanács (Joint Council for the Welfare of Immigrants) szóvivője elmondta, hogy a bevándorlási ellenőrzési hatóság már most is olyan módszereket alkalmaz, amelyek „üldözik és rettegésben tartják a bevándorló közösségeket”. Hozzátette, hogy félelmetes kilátás az, hogy a hatóság még nagyobb hatalmat kapjon egy „rasszista, tömeges megfigyelésre alkalmas eszköz nyilvános helyeken történő alkalmazására”.
Sarah Lasoye, az Open Rights Group képviseletében azt mondta, hogy a bevándorlási ellenőrzési hatóság „úgy tűnik, szabad utat ad magának a rendkívül vitatott arcfelismerő technológiák alkalmazásának kiterjesztésére, mindenféle ellenőrzés, átláthatóság vagy a nyilvánosság beleegyezése nélkül”. Hozzátette: „A bevándorlási ellenőrzési hatóság és a rendőri szervek kihasználják azt a helyzetet, hogy nincs olyan országos jogszabály, amely szabályozná az MI-technológiák, köztük az arcfelismerés közszférában történő alkalmazását.”
A szakpolitikai dokumentumok azt állítják, hogy az élő arcfelismerő technológia bevándorlási ellenőrzések során történő alkalmazása „külső felügyelet alatt áll, többek között a biometrikus azonosítással és megfigyelőkamerákkal foglalkozó biztos, valamint az Információs Biztos Hivatala részéről”. William Webster, a biometrikus azonosítással és megfigyelőkamerákkal foglalkozó biztos a Liberty Investigates nevű szervezetnek, amely elsőként tárta fel az új dokumentumokat, elmondta, hogy nem konzultáltak vele a szakpolitika kidolgozása során. Egyúttal tisztázta, hogy az élő arcfelismerő technológia bevándorlási célú alkalmazása nem tartozik az általa felügyelt terület hatáskörébe. Hozzátette, hogy az élő arcfelismerés különböző szolgáltatási területeken történő „egyre szélesebb körű elterjedése fontos kérdéseket vet fel a jelenlegi szabályozási felügyelet hatókörével kapcsolatban”. Reményei szerint ezeket a kérdéseket az arcfelismerésről szóló, készülő jogszabályi keretrendszer rendezni fogja.
A brit belügyminisztérium az ország történetének eddigi legnagyobb bevándorlási szigorító intézkedéssorozata részeként arra készül, hogy közlekedési csomópontokon és nyilvános rendezvényeken arcfelismerő technológiát alkalmazzon. A szakpolitikai dokumentumok szerint a kormány élő arcfelismerő (LFR) kamerákat vetne be „általános bevándorlási ellenőrzésekre”, beleértve a nem büntetőjogi jellegű bevándorlási jogsértéseket is. A technológiát olyan személyek azonosítására használják majd, akik „jogellenesen próbálnak visszatérni az Egyesült Királyságba”, továbbá az eltávolítási eljárás hatálya alá tartozók felkutatására, valamint a tágabb értelemben vett „bevándorlással kapcsolatos bűncselekmények” visszaszorítására.
A belügyminisztérium közlése szerint a kamerákat arra használják majd, hogy felkutassák az okmányokkal nem rendelkező személyeket, és ezáltal rendezhessék az ügyeiket. Állításuk szerint ez „a szélesebb nyilvánosság számára kisebb fennakadást okoz majd, mint az, ha a hatóságok ismételten megjelennének az érintettek lakóhelyén vagy munkahelyén végrehajtandó ellenőrzések céljából”. A dokumentumok arra is utalnak, hogy azok is felkerülhetnek az élő arcfelismerő rendszerek figyelőlistáira, akik engedély nélkül túllépik vízumuk érvényességi idejét, vagy megfelelő engedély nélkül lépnek be az országba. Ezeket az eseteket a jogrend polgári jogi, nem pedig büntetőjogi ügyként kezeli.
A fejleményeket egy, a bevándorlási ellenőrzésekért felelős tisztviselők számára készült új iránymutatás tartalmazza, amelyet október 8-án tettek közzé, valamint egy adatvédelmi hatásvizsgálat, amely még ugyanabban a hónapban vált nyilvánossá. A dokumentumok közzétételére azután került sor, hogy Shabana Mahmood belügyminiszter úgy döntött, megduplázza a bevándorlási ellenőrzések költségvetését, és 60 százalékkal növeli az ezzel foglalkozó állomány létszámát. A cél az, hogy lehetővé tegyék további „több tízezer” razzia, letartóztatás és kitoloncolás végrehajtását.
Tavaly november és idén február között a bevándorlási ellenőrzési hatóság három kísérleti tesztet végzett az élő arcfelismerő technológiával az észak-walesi Holyhead kikötőben. A tesztek szűk körű célja az volt, hogy felkutassák azokat az embereket, akik Írországból, a közös utazási övezeten keresztül érkeznek az Egyesült Királyságba, megsértve a kitoloncolásukról szóló határozatot, vagy akik ellen „bevándorlással kapcsolatos bűncselekmény” miatt elfogatóparancs van érvényben.
A dokumentumok szerint a jövőben azok a személyek is felkerülhetnek a figyelőlistára, akik „a bevándorlási jogszabályok alapján őrizetbe vételre kötelezhetők”, és akik „nem tartották be a belépésükre vagy tartózkodásukra vonatkozó bevándorlási feltételeket”. A tájékoztatás szerint az élő arcfelismerési projekt „mostanra a hivatalos megvalósítási szakaszba lépett”. Azoknak a helyszíneknek a köre is bővült, ahol a bevándorlási ellenőrzési hatóság arcfelismerő kamerákat vethet be. A lehetőségek között már szerepelnek a közlekedési csomópontokon végrehajtott „proaktív” akciók, valamint olyan „konkrét” rendezvények is, amelyek „várhatóan növelik az adott helyszín látogatottságát”. A dokumentumok ugyanakkor nem neveznek meg konkrét földrajzi helyszíneket.
A potenciálisan magasabb kockázatúnak minősített bevetési helyszínek felsorolásában olyan területek is szerepelnek, ahol „fokozott közösségi érzékenység” tapasztalható. Amikor a belügyminisztériumot arra kérték, pontosítsa, mit ért „rendezvények”, illetve „érzékeny” helyszínek alatt, a tárca nem volt hajlandó kommentálni a kérdést. A minisztérium szóvivője megerősítette, hogy a bevándorlási ellenőrzési tisztviselők „további kísérleti teszteket fontolgatnak” az élő arcfelismerő technológiával, valamint hogy „aktívan vizsgálják a technológia lehetséges előnyeit, következményeit és jövőbeli alkalmazását”. Az új szakpolitikai dokumentum kimondja, hogy 18 év alatti személyek nem kerülhetnek fel a figyelőlistára.
A jogvédő aktivisták a „titokban” végrehajtott bővítést „a tömeges megfigyelés hatalmas és megdöbbentő mértékű kiterjesztésének” nevezték. Emellett felhívták a figyelmet arra is, hogy a technológia bizonyos környezetekben történő alkalmazásakor jól dokumentált torzítás figyelhető meg, amelynek következtében a színes bőrű embereket aránytalanul gyakran azonosítják tévesen. Griff Ferris, a Bevándorlók Jólétéért Közös Tanács (Joint Council for the Welfare of Immigrants) szóvivője elmondta, hogy a bevándorlási ellenőrzési hatóság már most is olyan módszereket alkalmaz, amelyek „üldözik és rettegésben tartják a bevándorló közösségeket”. Hozzátette, hogy félelmetes kilátás az, hogy a hatóság még nagyobb hatalmat kapjon egy „rasszista, tömeges megfigyelésre alkalmas eszköz nyilvános helyeken történő alkalmazására”.
Sarah Lasoye, az Open Rights Group képviseletében azt mondta, hogy a bevándorlási ellenőrzési hatóság „úgy tűnik, szabad utat ad magának a rendkívül vitatott arcfelismerő technológiák alkalmazásának kiterjesztésére, mindenféle ellenőrzés, átláthatóság vagy a nyilvánosság beleegyezése nélkül”. Hozzátette: „A bevándorlási ellenőrzési hatóság és a rendőri szervek kihasználják azt a helyzetet, hogy nincs olyan országos jogszabály, amely szabályozná az MI-technológiák, köztük az arcfelismerés közszférában történő alkalmazását.”
A szakpolitikai dokumentumok azt állítják, hogy az élő arcfelismerő technológia bevándorlási ellenőrzések során történő alkalmazása „külső felügyelet alatt áll, többek között a biometrikus azonosítással és megfigyelőkamerákkal foglalkozó biztos, valamint az Információs Biztos Hivatala részéről”. William Webster, a biometrikus azonosítással és megfigyelőkamerákkal foglalkozó biztos a Liberty Investigates nevű szervezetnek, amely elsőként tárta fel az új dokumentumokat, elmondta, hogy nem konzultáltak vele a szakpolitika kidolgozása során. Egyúttal tisztázta, hogy az élő arcfelismerő technológia bevándorlási célú alkalmazása nem tartozik az általa felügyelt terület hatáskörébe. Hozzátette, hogy az élő arcfelismerés különböző szolgáltatási területeken történő „egyre szélesebb körű elterjedése fontos kérdéseket vet fel a jelenlegi szabályozási felügyelet hatókörével kapcsolatban”. Reményei szerint ezeket a kérdéseket az arcfelismerésről szóló, készülő jogszabályi keretrendszer rendezni fogja.