SG.hu·
Havi öt dollárért készíthetnek majd MI-vel saját zenei remixeket a Spotify előfizetői
A Spotify a jövő év elején tervezi elindítani MI-alapú zenei remixszolgáltatását, a platform havi akár 5 dollárt is felszámíthat a felhasználóknak a funkció használatáért.
A Spotify 2027 elejére tervezi egy új, MI-alapú szolgáltatás elindítását, amely lehetővé teszi a hallgatók számára, hogy saját remixeket és feldolgozásokat készítsenek a dalokból. A vállalat ehhez licencmegállapodásokról tárgyal, és igyekszik meggyőzni az előadókat arról, hogy fogadják el a technológia alkalmazását. A terveket ismerő személyek szerint a streamingvállalat a jövő év első negyedévében szeretné piacra dobni a terméket, és elképzelhető, hogy a februári Grammy-díjátadó környékén mutatja majd be. Egyikük elmondása szerint a Spotify azt mérlegeli, hogy havi további 4-5 dollárt számítson fel az előfizetőknek a szolgáltatás használatáért.
A termék lehetővé tenné a fizetős előfizetők számára, hogy MI segítségével saját változatokat készítsenek népszerű dalokból. Például egy népdalt tánczenévé alakíthatnának, vagy elérhetnék, hogy úgy tűnjön, mintha egy előadó egy másik zenész dalát dolgozná fel. A terveket ismerő személyek arra figyelmeztettek, hogy az időzítést és az árazást még nem véglegesítették, ezért ezek még változhatnak. Gustav Söderström társelnök-vezérigazgató azt mondta a befektetőknek, hogy a vállalat akkor indítja el a szolgáltatást, amikor az készen áll rá.
A megvalósításhoz a Spotify licencmegállapodásokról tárgyal a Sony Music és a Warner Music vállalatokkal, amelyek lehetővé tennék a funkció bevezetését. A vállalat már megállapodásokat kötött a Universal Music Grouppal, a független lemezkiadókat képviselő Merlin licencelési csoporttal, valamint a francia Believe zenei vállalattal. A szolgáltatás elindítása jelentős próbatétel lesz annak szempontjából, hogy a zeneipar képes-e a generatív MI-t új bevételi forrássá alakítani, miközben a technológia egyes előadók ellenállását váltotta ki.
A megbeszéléseket ismerő személyek szerint a Spotify és a világ legnagyobb lemezkiadó vállalata, a Universal találkozókat tartott egyes előadókkal, hogy meggyőzze őket arról, tegyék elérhetővé zenéjüket a szolgáltatás számára. A nagy kortárs sztárok megnyerése nehezebbnek bizonyult, mint néhány régebbi, már befutott előadó részvételének biztosítása. Az előadók maguk dönthetnek majd arról, hogy részt kívánnak-e venni a programban, még akkor is, ha a lemezkiadóik már licencmegállapodást kötöttek a Spotifyjal. A Universalnál szerződésben álló Olivia Rodrigo ebben a hónapban a Hollywood Reporternek adott interjújában határozottan ellenezte, hogy zenéjében MI-t használjanak. „Én soha nem tennék ilyet” - mondta. „Határozottan nem. Ebben kérlelhetetlen vagyok.”
A termék része annak a szélesebb körű törekvésnek, amelynek célja, hogy a Spotify több bevételt szerezzen előfizetőitől. A vállalat olyan új termékeket fejleszt, amelyek a legelkötelezettebb rajongókat célozzák meg. Ilyen például a koncertjegyek értékesítése még azelőtt, hogy azok a szélesebb közönség számára is elérhetővé válnának, valamint a hangoskönyvekhez való szélesebb körű hozzáférés. A Spotify azt közölte a befektetőkkel, hogy 2030-ig évente „közepes tizenegyszámjegyű”, azaz 10-15 százalék körüli bevételnövekedésre számít. Ez kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogyan tudja majd fenntartani ezt az ütemet.
Ian Moore, a Bernstein elemzője úgy becsüli, hogy 2028 végéig a Spotify amerikai előfizetőinek 7-8 százaléka fizethet elő az MI-alapú szolgáltatásra. Szerinte az új, külön díjért igénybe vehető kiegészítő szolgáltatások segíthetnek a vállalatnak elérni bevételnövekedési céljait. A szolgáltatás különbözne az olyan MI-alapú zenegenerátoroktól, mint a Suno, amelyek lehetővé teszik a felhasználóknak, hogy szöveges utasítások alapján teljesen új dalokat hozzanak létre. A Spotify termékével szemben a rajongók már létező dalokat alakíthatnának át, olyan előadók műveit felhasználva, akik beleegyeztek a részvételbe.
A tervezett konstrukció szerint a rajongók által készített remixek után járó jogdíjbevételek visszakerülnének az eredeti előadókhoz. A Spotify emellett egy olyan rendszert is fejleszt, amely lehetővé tenné, hogy a remixek megjelenjenek a lejátszási listákon, és a lejátszások az eredeti dalokhoz számítanának hozzá a Spotify zenei toplistáin.
Söderström azzal érvelt, hogy az idősebb előadóknak is csatlakozniuk kellene az MI-alapú szolgáltatáshoz, hogy több pénzt kereshessenek. „Ha egy olyan előadó vagy, aki a '80-as vagy a '90-es években volt aktív, akkor eddig csak abban reménykedve tudtál több pénzt keresni, ha más előadók remixeket vagy feldolgozásokat készítenek a régi dalaidból. Mostantól viszont abban is reménykedhetsz, hogy a rajongóid készítenek remixeket és feldolgozásokat a dalaidból. Ha az egyik rajongód remixet készít a dalodból, az ténylegesen növeli azt a részesedést, amelyet a streamingbevételek közös alapjából kapsz” - mondta.
A Spotify 2027 elejére tervezi egy új, MI-alapú szolgáltatás elindítását, amely lehetővé teszi a hallgatók számára, hogy saját remixeket és feldolgozásokat készítsenek a dalokból. A vállalat ehhez licencmegállapodásokról tárgyal, és igyekszik meggyőzni az előadókat arról, hogy fogadják el a technológia alkalmazását. A terveket ismerő személyek szerint a streamingvállalat a jövő év első negyedévében szeretné piacra dobni a terméket, és elképzelhető, hogy a februári Grammy-díjátadó környékén mutatja majd be. Egyikük elmondása szerint a Spotify azt mérlegeli, hogy havi további 4-5 dollárt számítson fel az előfizetőknek a szolgáltatás használatáért.
A termék lehetővé tenné a fizetős előfizetők számára, hogy MI segítségével saját változatokat készítsenek népszerű dalokból. Például egy népdalt tánczenévé alakíthatnának, vagy elérhetnék, hogy úgy tűnjön, mintha egy előadó egy másik zenész dalát dolgozná fel. A terveket ismerő személyek arra figyelmeztettek, hogy az időzítést és az árazást még nem véglegesítették, ezért ezek még változhatnak. Gustav Söderström társelnök-vezérigazgató azt mondta a befektetőknek, hogy a vállalat akkor indítja el a szolgáltatást, amikor az készen áll rá.
A megvalósításhoz a Spotify licencmegállapodásokról tárgyal a Sony Music és a Warner Music vállalatokkal, amelyek lehetővé tennék a funkció bevezetését. A vállalat már megállapodásokat kötött a Universal Music Grouppal, a független lemezkiadókat képviselő Merlin licencelési csoporttal, valamint a francia Believe zenei vállalattal. A szolgáltatás elindítása jelentős próbatétel lesz annak szempontjából, hogy a zeneipar képes-e a generatív MI-t új bevételi forrássá alakítani, miközben a technológia egyes előadók ellenállását váltotta ki.
A megbeszéléseket ismerő személyek szerint a Spotify és a világ legnagyobb lemezkiadó vállalata, a Universal találkozókat tartott egyes előadókkal, hogy meggyőzze őket arról, tegyék elérhetővé zenéjüket a szolgáltatás számára. A nagy kortárs sztárok megnyerése nehezebbnek bizonyult, mint néhány régebbi, már befutott előadó részvételének biztosítása. Az előadók maguk dönthetnek majd arról, hogy részt kívánnak-e venni a programban, még akkor is, ha a lemezkiadóik már licencmegállapodást kötöttek a Spotifyjal. A Universalnál szerződésben álló Olivia Rodrigo ebben a hónapban a Hollywood Reporternek adott interjújában határozottan ellenezte, hogy zenéjében MI-t használjanak. „Én soha nem tennék ilyet” - mondta. „Határozottan nem. Ebben kérlelhetetlen vagyok.”
A termék része annak a szélesebb körű törekvésnek, amelynek célja, hogy a Spotify több bevételt szerezzen előfizetőitől. A vállalat olyan új termékeket fejleszt, amelyek a legelkötelezettebb rajongókat célozzák meg. Ilyen például a koncertjegyek értékesítése még azelőtt, hogy azok a szélesebb közönség számára is elérhetővé válnának, valamint a hangoskönyvekhez való szélesebb körű hozzáférés. A Spotify azt közölte a befektetőkkel, hogy 2030-ig évente „közepes tizenegyszámjegyű”, azaz 10-15 százalék körüli bevételnövekedésre számít. Ez kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogyan tudja majd fenntartani ezt az ütemet.
Ian Moore, a Bernstein elemzője úgy becsüli, hogy 2028 végéig a Spotify amerikai előfizetőinek 7-8 százaléka fizethet elő az MI-alapú szolgáltatásra. Szerinte az új, külön díjért igénybe vehető kiegészítő szolgáltatások segíthetnek a vállalatnak elérni bevételnövekedési céljait. A szolgáltatás különbözne az olyan MI-alapú zenegenerátoroktól, mint a Suno, amelyek lehetővé teszik a felhasználóknak, hogy szöveges utasítások alapján teljesen új dalokat hozzanak létre. A Spotify termékével szemben a rajongók már létező dalokat alakíthatnának át, olyan előadók műveit felhasználva, akik beleegyeztek a részvételbe.
A tervezett konstrukció szerint a rajongók által készített remixek után járó jogdíjbevételek visszakerülnének az eredeti előadókhoz. A Spotify emellett egy olyan rendszert is fejleszt, amely lehetővé tenné, hogy a remixek megjelenjenek a lejátszási listákon, és a lejátszások az eredeti dalokhoz számítanának hozzá a Spotify zenei toplistáin.
Söderström azzal érvelt, hogy az idősebb előadóknak is csatlakozniuk kellene az MI-alapú szolgáltatáshoz, hogy több pénzt kereshessenek. „Ha egy olyan előadó vagy, aki a '80-as vagy a '90-es években volt aktív, akkor eddig csak abban reménykedve tudtál több pénzt keresni, ha más előadók remixeket vagy feldolgozásokat készítenek a régi dalaidból. Mostantól viszont abban is reménykedhetsz, hogy a rajongóid készítenek remixeket és feldolgozásokat a dalaidból. Ha az egyik rajongód remixet készít a dalodból, az ténylegesen növeli azt a részesedést, amelyet a streamingbevételek közös alapjából kapsz” - mondta.