SG.hu
Hamis lejátszási adatokkal keres dollármilliókat a Spotify?
Egy amerikai rapper által benyújtott, a Spotify ellen indított csoportper azzal vádolja a streamingóriást, hogy a platformon „milliárdos nagyságrendű” csalásokra nem reagál érdemben, és ebből a műveletlenségből vagy szándékos szemhunyásból profitál. A vádirat szerint a botokkal és VPN-hálózatokkal felfújt hamis lejátszások elvonják az előadók jogos bevételét, sőt egyes esetekben százmilliós veszteségeket okoztak a zenészeknek és jogtulajdonosoknak. A keresetet az RBX néven ismert rapper nyújtotta be, aki többek közt Dr. Dre és Snoop Dogg klasszikusaival ált ismertté.
A per egyik központi állítása az, hogy a Spotify nem tette meg a kellő lépéseket, hogy kiszűrje a bothálózatok által generált tömeges hamis lejátszásokat. RBX szerint a platform különösen nagyvonalúan kezeli a legsikeresebb előadók, például Drake számait: a kereset szerint 2022. január és 2025. szeptember között mintegy 37 milliárd lejátszás értelmezhető gyanúsnak Drake esetében, és ezek részben botok vagy hamisított fiókok munkájának tűnnek. A felperes azt állítja, hogy ilyen hamisítások miatt a teljes jogos bevételi mennyiségből százmilliós nagyságrendű kár származhatott más jogtulajdonosok kárára; a pontos összeget a per során kell majd megállapítani.
A kereset számos technikai anomáliára hívja fel a figyelmet. Állítása szerint egyes fiókok „exkluzívan” egyetlen előadót hallgattak akár 23 órán át naponta. Ez olyan, emberi léptékben abszurd és rendszerszinten szokatlan viselkedés, amelyre a Spotify-nak reagálnia kellett volna. A beadvány kitér arra is, hogy geolokációs adatok alapján sok lejátszás olyan területekről érkezett, ahol a helyi lakosság nem lett volna képes ilyen forgalom előállítására; egy konkrét példa szerint 2024 egy négy napos időszakában Drake „No Face” című számát legalább 250 ezer lejátszásban jegyezték fel Törökországból, miközben a lejátszások VPN-ek használatával hamisan az Egyesült Királyság területére voltak „átmozgatva”. A kereset azt is állítja, hogy geohash-adatok alapján a felhasználók közel 10 százaléka olyan helyzeteket mutatott, ahol egy hónapon belül legalább 15 000 kilométert „utaztak”, vagy egymást követő lejátszások között lehetetlen földrajzi távolságokat jeleztek.
RBX jogi képviselője, Mark Pifko a beadványban azt hangsúlyozza, hogy a Spotify-modell lényege az, hogy egy korlátozott bevételi alapot osztanak szét az egyes dalok arányos részesedése szerint, ezért, ha valaki csalással felfújja saját számai arányát, az a teljes tortából nagyobb részt kap. "Ha valaki csal, és manipulálja a lejátszások számát, az mindenkit megkárosít” - fogalmazott Pifko az ügy bemutatásakor. A kereset több mint 100 000 jogtulajdonos bevonását kéri és tágan jelöli meg az időhatárt: a felperes szerint a károkozás 2018. január 1-jétől napjainkig tartó időszakra vonatkozhat, és a bírósági felfedezési szakasz (discovery) során remélik bizonyítani állításaikat. Kiemelik, hogy sok megállapítás feltételezett tényeken alapul, amelyeket a per során kívánnak bizonyítékkal alátámasztani.
A kereset szerzői külön hangsúlyozzák, hogy a bot-szolgáltatók egyre kifinomultabb eszközöket használnak: a botok valós felhasználói viselkedést utánzó mintákat produkálnak, VPN-ekkel rejtik el valódi helyüket, és gyakran hitel- vagy bankkártya nélküli, ingyenes fiókokkal dolgoznak. Emiatt ezeket a felperes szerint a Spotify könnyedén korlátozhatná, ha akarná.
A Spotify nem kívánt részletesen nyilatkozni a függő perről, de korábbi nyilatkozatában határozottan cáfolta, hogy hasznot húzna a hamis streamelésből. A cég hangsúlyozza, hogy folyamatosan fejleszti rendszereit a csalások kiszűrésére, visszatartja a jogdíjakat, és büntetéseket szabhat ki, illetve akár tartalmak eltávolítását is alkalmazhatja, ha hamisítást tár fel. Ugyanakkor a hivatalos dokumentációban és befektetői anyagokban a Spotify elismeri, hogy a gépi stremelés időről-időre hozzájárulhat a havi aktív felhasználók és más mutatók eltúlzásához, mely adatok nagyon fontosak a reklámbevételek és piaci értékelések szempontjából.
Nem ez az első alkalom, hogy streaming-adatok vagy kiadói/előadói kifogások bíróság elé kerülnek, például Drake korábban perelt más ügyben, de azt a keresetet egy bíró elutasította, mivel a felperes nem tudott elegendő bizonyítékot felmutatni. Az RBX-ügy sorsa nagy tanulsággal szolgálhat a zeneiparnak: ha a bíróság komolyan veszi a vádat, az precedenst teremthet arra nézve, hogy milyen felelősséget kell vállalniuk a platformoknak a csalások felismerésében és orvoslásában. Az iparág ezért is alakította meg 2023-ban a Music Fights Fraud Alliance nevű együttműködést. A tagok - köztük streaming-szolgáltatók, disztribútorok és egyes közösségi platformok - adatmegosztással és közös fellépéssel akarják megnehezíteni a csalók dolgát. A koalíció vezetői szerint a szervezet még kezdeti fázisban van, de több feladatcsoport és egy nonprofit partner révén dolgoznak az intelligens felderítésen és megelőzésen.
A jogi eljárás valós képet adhat arról, hogy mennyire védik meg a technológiai szereplők a szerzői jogosultságokat, és mennyire képes a zenei ökoszisztéma átláthatóan elosztani a bevételeket. A bizonyítékok feltárása és a felfedezési folyamat dönti majd el, hogy a Spotify védelmi rendszerei valóban hatékonyak-e, vagy rendszeres, átfogó reformokra van szükség a streamingipar tisztaságának visszaállításához.
A per egyik központi állítása az, hogy a Spotify nem tette meg a kellő lépéseket, hogy kiszűrje a bothálózatok által generált tömeges hamis lejátszásokat. RBX szerint a platform különösen nagyvonalúan kezeli a legsikeresebb előadók, például Drake számait: a kereset szerint 2022. január és 2025. szeptember között mintegy 37 milliárd lejátszás értelmezhető gyanúsnak Drake esetében, és ezek részben botok vagy hamisított fiókok munkájának tűnnek. A felperes azt állítja, hogy ilyen hamisítások miatt a teljes jogos bevételi mennyiségből százmilliós nagyságrendű kár származhatott más jogtulajdonosok kárára; a pontos összeget a per során kell majd megállapítani.
A kereset számos technikai anomáliára hívja fel a figyelmet. Állítása szerint egyes fiókok „exkluzívan” egyetlen előadót hallgattak akár 23 órán át naponta. Ez olyan, emberi léptékben abszurd és rendszerszinten szokatlan viselkedés, amelyre a Spotify-nak reagálnia kellett volna. A beadvány kitér arra is, hogy geolokációs adatok alapján sok lejátszás olyan területekről érkezett, ahol a helyi lakosság nem lett volna képes ilyen forgalom előállítására; egy konkrét példa szerint 2024 egy négy napos időszakában Drake „No Face” című számát legalább 250 ezer lejátszásban jegyezték fel Törökországból, miközben a lejátszások VPN-ek használatával hamisan az Egyesült Királyság területére voltak „átmozgatva”. A kereset azt is állítja, hogy geohash-adatok alapján a felhasználók közel 10 százaléka olyan helyzeteket mutatott, ahol egy hónapon belül legalább 15 000 kilométert „utaztak”, vagy egymást követő lejátszások között lehetetlen földrajzi távolságokat jeleztek.
RBX jogi képviselője, Mark Pifko a beadványban azt hangsúlyozza, hogy a Spotify-modell lényege az, hogy egy korlátozott bevételi alapot osztanak szét az egyes dalok arányos részesedése szerint, ezért, ha valaki csalással felfújja saját számai arányát, az a teljes tortából nagyobb részt kap. "Ha valaki csal, és manipulálja a lejátszások számát, az mindenkit megkárosít” - fogalmazott Pifko az ügy bemutatásakor. A kereset több mint 100 000 jogtulajdonos bevonását kéri és tágan jelöli meg az időhatárt: a felperes szerint a károkozás 2018. január 1-jétől napjainkig tartó időszakra vonatkozhat, és a bírósági felfedezési szakasz (discovery) során remélik bizonyítani állításaikat. Kiemelik, hogy sok megállapítás feltételezett tényeken alapul, amelyeket a per során kívánnak bizonyítékkal alátámasztani.
A kereset szerzői külön hangsúlyozzák, hogy a bot-szolgáltatók egyre kifinomultabb eszközöket használnak: a botok valós felhasználói viselkedést utánzó mintákat produkálnak, VPN-ekkel rejtik el valódi helyüket, és gyakran hitel- vagy bankkártya nélküli, ingyenes fiókokkal dolgoznak. Emiatt ezeket a felperes szerint a Spotify könnyedén korlátozhatná, ha akarná.
A Spotify nem kívánt részletesen nyilatkozni a függő perről, de korábbi nyilatkozatában határozottan cáfolta, hogy hasznot húzna a hamis streamelésből. A cég hangsúlyozza, hogy folyamatosan fejleszti rendszereit a csalások kiszűrésére, visszatartja a jogdíjakat, és büntetéseket szabhat ki, illetve akár tartalmak eltávolítását is alkalmazhatja, ha hamisítást tár fel. Ugyanakkor a hivatalos dokumentációban és befektetői anyagokban a Spotify elismeri, hogy a gépi stremelés időről-időre hozzájárulhat a havi aktív felhasználók és más mutatók eltúlzásához, mely adatok nagyon fontosak a reklámbevételek és piaci értékelések szempontjából.
Nem ez az első alkalom, hogy streaming-adatok vagy kiadói/előadói kifogások bíróság elé kerülnek, például Drake korábban perelt más ügyben, de azt a keresetet egy bíró elutasította, mivel a felperes nem tudott elegendő bizonyítékot felmutatni. Az RBX-ügy sorsa nagy tanulsággal szolgálhat a zeneiparnak: ha a bíróság komolyan veszi a vádat, az precedenst teremthet arra nézve, hogy milyen felelősséget kell vállalniuk a platformoknak a csalások felismerésében és orvoslásában. Az iparág ezért is alakította meg 2023-ban a Music Fights Fraud Alliance nevű együttműködést. A tagok - köztük streaming-szolgáltatók, disztribútorok és egyes közösségi platformok - adatmegosztással és közös fellépéssel akarják megnehezíteni a csalók dolgát. A koalíció vezetői szerint a szervezet még kezdeti fázisban van, de több feladatcsoport és egy nonprofit partner révén dolgoznak az intelligens felderítésen és megelőzésen.
A jogi eljárás valós képet adhat arról, hogy mennyire védik meg a technológiai szereplők a szerzői jogosultságokat, és mennyire képes a zenei ökoszisztéma átláthatóan elosztani a bevételeket. A bizonyítékok feltárása és a felfedezési folyamat dönti majd el, hogy a Spotify védelmi rendszerei valóban hatékonyak-e, vagy rendszeres, átfogó reformokra van szükség a streamingipar tisztaságának visszaállításához.