SG.hu·
Komoly veszélyt jelentenek az adatközpontok elleni ukrán támadások Oroszország számára
Ukrajna oroszországi adatközpontok elleni csapásainak célja a katonai tervezés és a kommunikációs szolgáltatások megzavarása volt, de megsemmisítésük nemcsak a hadműveleteket befolyásolhatja.
Kijev dróncsapásai a Yandex három adatközpontját vették célba Szaszovóban, Kalugában és Vlagyimirban. A támadások miatt több ezer olyan vállalkozás és háztartás tapasztalt késéseket és szolgáltatáskieséseket, amelyek a Yandex felhőinfrastruktúrájára támaszkodnak. Ezek közé tartoznak az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, a digitális fizetési platformok, valamint az ételkiszállító és autós szolgáltatások alkalmazásai. Szerdán ukrán drónok egy jelentős adatközpontot is célba vettek Oroszország Szaratovi régiójában, amely a Sberbankhoz tartozik, a vállalat egyik magas rangú vezetője azonban azt mondta, hogy a támadás nem befolyásolta a működést.
Az orosz adatközpontok elleni csapásokat követően Kijev rámutatott, hogy Moszkva már többször is támadta az ukrán digitális infrastruktúrát. „Az ukránok meg akarták mutatni az oroszoknak, hogy ketten is játszhatják ezt a játékot” - mondta a műveletet ismerő egyik magas rangú tisztviselő, aki névtelenséget kért, hogy érzékeny ügyekről beszélhessen. A támadások és az ellentámadások a háború új frontvonalára irányítják a figyelmet: a digitális gazdaságot működtető infrastruktúrára. A számítási kapacitást biztosító épületek elleni támadások ahhoz hasonlíthatók, mintha olyan erőművet támadnának meg, amely a hadseregek és a civilek számára egyaránt nélkülözhetetlen villamos energiát, fűtést és üzemanyagot biztosít. Az ilyen csapások gyengíthetik az ellenség hadviselési képességét, de a mindennapi életet is teljesen megbéníthatják.
Szakértők szerint az újjáépítés költségei Oroszországban különösen magasak lesznek, mivel az adatközpontokhoz olyan, nehezen beszerezhető anyagokra van szükség, amelyeket importálni kell. „Nem lesz könnyű nagy mennyiségben beszerezni a megsemmisült berendezések pótlásához szükséges eszközöket” - mondta Oleg Shakirov, kiberpolitikai és nemzetközi biztonsági kutató. Rámutatott, hogy a hardverek nagy részét importálni kell, amit a globálisan magas kereslet és az Oroszországgal szembeni szankciók is megnehezítenek. „Őszintén szólva senki sem tudja pontosan, mekkora a tényleges kár. Mivel két adatközpont még mindig nem működik, feltételezhetjük, hogy a károk jelentősek” - mondta Shakirov.
Joseph Jarnecki, a Royal United Services Institute vezető kutatója arra figyelmeztetett, hogy az adatközpontok elleni csapások normalizálódása újabb veszélyes következményekkel járhat. „Ezek a csapások valószínűleg sértik a nemzetközi humanitárius jogot, és ez komoly kockázatot jelent egy olyan világban, ahol a lakosság egyre nagyobb mértékben támaszkodik digitális szolgáltatásokra” - mondta.
Az adatközpontok a közelmúlt más fegyveres konfliktusaiban is a támadások célkeresztjébe kerültek. Az Egyesült Államok és Izrael Iránnal folytatott idei konfliktusa során dróncsapások értek három Amazon Web Services (AWS) létesítményt az Egyesült Arab Emírségekben és Bahreinben. Mivel az adatközpontok egyszerre szolgálhatnak polgári és katonai célokat, a megtámadásuk jogi megítélése korántsem egyértelmű. Kubo Macák, a nemzetközi humanitárius jog szakértője szerint a genfi egyezmények értelmében egy adatközpontnak két feltételt kell teljesítenie ahhoz, hogy katonai célpontnak minősüljön: hatékonyan hozzá kell járulnia a katonai műveletekhez, megsemmisítése pedig „egyértelmű katonai előnyt” kell hogy biztosítson. „Ha tudjuk, hogy katonai hírszerzési adatokat tárolnak ott, vagy az adatközpontot katonai célú MI-eszközök működtetésére használják” - mondta Macák -, akkor felmerülhet az indok, hogy katonai célpontnak tekintsék.
A Jandex adatközpontjai elleni legutóbbi csapásokat követően az X közösségi platform felhasználói arról számoltak be, hogy hirtelen visszaesett az automatizált botok aktivitása. Az érintett fiókok között olyanok is voltak, amelyek az oroszbarát, Trump-párti, illetve a német szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) narratíváihoz kapcsolódtak. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kihasználta ezeket a jelentéseket, és azzal büszkélkedett, hogy a csapások kevésbé mérgezővé tették a közösségi médiát. Független kutatók és nemzeti kutatóintézetek ugyanakkor nem találtak bizonyítékot arra, hogy a támadások kifejezetten megzavartak volna bármilyen orosz dezinformációs kampányt.
Macák szerint még akkor sem lenne elegendő indok egy adatközpont katonai célponttá minősítésére, ha azt „mondjuk, trollok vagy ilyen botfarmok működtetésére használják, hogy külföldi választásokba avatkozzanak be”. Más szóval az, hogy egy adatközpont propagandát terjesztő botoknak ad otthont, önmagában nem teszi jogszerű katonai célponttá. A kettős felhasználásból eredő dilemma gyakran az energetikai infrastruktúra elleni támadások kapcsán merült fel, amelyek az orosz-ukrán háborúban rendszeresek voltak. Szombaton Donald Trump amerikai elnök arra szólította fel Ukrajnát, hogy hagyjon fel az orosz olajfinomítók támadásával, és az akciókat okolta az emelkedő üzemanyagárakért. Azóta mindkét felet arra kérte, hogy állítsák le az energetikai infrastruktúra elleni támadásokat, bár annak ténye, hogy született-e bármilyen tűzszüneti megállapodás, továbbra is vitatott.
Ahogy az adatközpontok egyre központibb szerepet töltenek be a nemzetgazdaságok működésében, egyre jelentősebb célpontokká válnak. A NATO az adatközpontokat már most is lehetséges célpontokként tartják számon, és a szövetség a tervezés során figyelembe veszi a sebezhetőségüket. A tisztviselő szerint a NATO tagállamai tisztában vannak azzal, hogy konfliktus esetén az adatközpontjaik támadás alá kerülhetnek. „Egy harcban erre is számítanunk kellene.”
Kijev dróncsapásai a Yandex három adatközpontját vették célba Szaszovóban, Kalugában és Vlagyimirban. A támadások miatt több ezer olyan vállalkozás és háztartás tapasztalt késéseket és szolgáltatáskieséseket, amelyek a Yandex felhőinfrastruktúrájára támaszkodnak. Ezek közé tartoznak az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, a digitális fizetési platformok, valamint az ételkiszállító és autós szolgáltatások alkalmazásai. Szerdán ukrán drónok egy jelentős adatközpontot is célba vettek Oroszország Szaratovi régiójában, amely a Sberbankhoz tartozik, a vállalat egyik magas rangú vezetője azonban azt mondta, hogy a támadás nem befolyásolta a működést.
Az orosz adatközpontok elleni csapásokat követően Kijev rámutatott, hogy Moszkva már többször is támadta az ukrán digitális infrastruktúrát. „Az ukránok meg akarták mutatni az oroszoknak, hogy ketten is játszhatják ezt a játékot” - mondta a műveletet ismerő egyik magas rangú tisztviselő, aki névtelenséget kért, hogy érzékeny ügyekről beszélhessen. A támadások és az ellentámadások a háború új frontvonalára irányítják a figyelmet: a digitális gazdaságot működtető infrastruktúrára. A számítási kapacitást biztosító épületek elleni támadások ahhoz hasonlíthatók, mintha olyan erőművet támadnának meg, amely a hadseregek és a civilek számára egyaránt nélkülözhetetlen villamos energiát, fűtést és üzemanyagot biztosít. Az ilyen csapások gyengíthetik az ellenség hadviselési képességét, de a mindennapi életet is teljesen megbéníthatják.
Szakértők szerint az újjáépítés költségei Oroszországban különösen magasak lesznek, mivel az adatközpontokhoz olyan, nehezen beszerezhető anyagokra van szükség, amelyeket importálni kell. „Nem lesz könnyű nagy mennyiségben beszerezni a megsemmisült berendezések pótlásához szükséges eszközöket” - mondta Oleg Shakirov, kiberpolitikai és nemzetközi biztonsági kutató. Rámutatott, hogy a hardverek nagy részét importálni kell, amit a globálisan magas kereslet és az Oroszországgal szembeni szankciók is megnehezítenek. „Őszintén szólva senki sem tudja pontosan, mekkora a tényleges kár. Mivel két adatközpont még mindig nem működik, feltételezhetjük, hogy a károk jelentősek” - mondta Shakirov.
Joseph Jarnecki, a Royal United Services Institute vezető kutatója arra figyelmeztetett, hogy az adatközpontok elleni csapások normalizálódása újabb veszélyes következményekkel járhat. „Ezek a csapások valószínűleg sértik a nemzetközi humanitárius jogot, és ez komoly kockázatot jelent egy olyan világban, ahol a lakosság egyre nagyobb mértékben támaszkodik digitális szolgáltatásokra” - mondta.
Az adatközpontok a közelmúlt más fegyveres konfliktusaiban is a támadások célkeresztjébe kerültek. Az Egyesült Államok és Izrael Iránnal folytatott idei konfliktusa során dróncsapások értek három Amazon Web Services (AWS) létesítményt az Egyesült Arab Emírségekben és Bahreinben. Mivel az adatközpontok egyszerre szolgálhatnak polgári és katonai célokat, a megtámadásuk jogi megítélése korántsem egyértelmű. Kubo Macák, a nemzetközi humanitárius jog szakértője szerint a genfi egyezmények értelmében egy adatközpontnak két feltételt kell teljesítenie ahhoz, hogy katonai célpontnak minősüljön: hatékonyan hozzá kell járulnia a katonai műveletekhez, megsemmisítése pedig „egyértelmű katonai előnyt” kell hogy biztosítson. „Ha tudjuk, hogy katonai hírszerzési adatokat tárolnak ott, vagy az adatközpontot katonai célú MI-eszközök működtetésére használják” - mondta Macák -, akkor felmerülhet az indok, hogy katonai célpontnak tekintsék.
A Jandex adatközpontjai elleni legutóbbi csapásokat követően az X közösségi platform felhasználói arról számoltak be, hogy hirtelen visszaesett az automatizált botok aktivitása. Az érintett fiókok között olyanok is voltak, amelyek az oroszbarát, Trump-párti, illetve a német szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) narratíváihoz kapcsolódtak. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kihasználta ezeket a jelentéseket, és azzal büszkélkedett, hogy a csapások kevésbé mérgezővé tették a közösségi médiát. Független kutatók és nemzeti kutatóintézetek ugyanakkor nem találtak bizonyítékot arra, hogy a támadások kifejezetten megzavartak volna bármilyen orosz dezinformációs kampányt.
Macák szerint még akkor sem lenne elegendő indok egy adatközpont katonai célponttá minősítésére, ha azt „mondjuk, trollok vagy ilyen botfarmok működtetésére használják, hogy külföldi választásokba avatkozzanak be”. Más szóval az, hogy egy adatközpont propagandát terjesztő botoknak ad otthont, önmagában nem teszi jogszerű katonai célponttá. A kettős felhasználásból eredő dilemma gyakran az energetikai infrastruktúra elleni támadások kapcsán merült fel, amelyek az orosz-ukrán háborúban rendszeresek voltak. Szombaton Donald Trump amerikai elnök arra szólította fel Ukrajnát, hogy hagyjon fel az orosz olajfinomítók támadásával, és az akciókat okolta az emelkedő üzemanyagárakért. Azóta mindkét felet arra kérte, hogy állítsák le az energetikai infrastruktúra elleni támadásokat, bár annak ténye, hogy született-e bármilyen tűzszüneti megállapodás, továbbra is vitatott.
Ahogy az adatközpontok egyre központibb szerepet töltenek be a nemzetgazdaságok működésében, egyre jelentősebb célpontokká válnak. A NATO az adatközpontokat már most is lehetséges célpontokként tartják számon, és a szövetség a tervezés során figyelembe veszi a sebezhetőségüket. A tisztviselő szerint a NATO tagállamai tisztában vannak azzal, hogy konfliktus esetén az adatközpontjaik támadás alá kerülhetnek. „Egy harcban erre is számítanunk kellene.”